Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. január 30.1 www.ujszo.com Nem mese ez, gyermek! A Csemadok OT kitiltotta a népmesét a Tompa Mihály Országos Versenyről JUHÁSZ KATALIN m A zsűri a prózamondó és a mesemondó versenyen más-más szempontokat vesz figyelembe (Képarchívum) RÖVIDEN Színpadon a zenélő ház Pozsony. Ma mutatják be azt a színházi performanszt, amelyet a híres párkányi zenélő ház ihletett. Sláva Daubnerová író-rendező éveken át foglalkozott a témával, és Solo lamentoso címmel készített belőle előadást, amelyben nagy hangsúlyt kap a mozgás és a látvány, de a tizennégy éven át operát bömböltető Nothart Éva blogját is szlovákra fordíttatta hozzá. (A solo lamentoso zenei szakkifejezés, sírós, panaszos előadásmódot jelent.) Daubnerová főleg operarendezéssel foglalkozik, a zenélő házról szóló előadásban azt a tényt emeli ki, hogy az operát, amely általában művészi élményt jelent a befogadónak, a párkányi nő fegyverként használta, terrorizálta vele a környezetét. A bemutató a SLUKpozsony-orosz- vári színháztermében lesz (Balkánska 31) ma este 19 órától. Quk) Elhunyt Jacques Rivette rendező Párizs. Meghalt Jacques Rivette francia filmrendező, aki Godard, Truffaut, Eric Rohmer és Claude Chabrol mellett az 1950-1960-as évek filmes új hulláma, a Nou- velle vague alapítója volt. A 87 éves korában tegnap elhunyt alkotó egyik legismertebb filmje Azapáca(1966): aDiderot- regényből készült mozgókép bemutatóját a francia kormány egy évig megakadályozta, és részben a botránynak köszönhetően lett kasszasiker. Az 1968-as, négyórás Őrült szerelem egy darab színreviteléről és egy házasság felbomlásáról szólt. Itt kezdett el Rivette a megszokottnál sokkal hosszabb játékidővel operálni, a tendencia csúcsa az 1971 -es Out 1 —Noli me tangere volt, közel tizenhárom órás hosszával. A teljes verziót egyszer vetítették le a nantes-i művelődési házban, utána húsz évre eltűnt, és a filmőrültek Szent Gráljává vált. A Michel Piccoli és Emmanu- elle Béart főszereplésével készült A szép bajkeverő különleges film egy művészeti alkotás létrehozásáról és a művész és múzsája közötti fájdalmas kapcsolatról. (MTI, o) Az utóbbi hetekben nagy port kavart a Facebookon a Csemadok Országos Tanácsának döntése, amelynek értelmében ezentúl nem nevezhetnek a prózamondók népmesével a Tompa Mihály Országos Versenyre, mert e műfaj terepe az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondé Verseny. Az erről szóló tájékoztatás december közepén érkezett meg az iskolákba, amikor az érdekeltek már kiválasztották a versenyre szánt szövegeket, és a felkészítők javában foglalkoztak a gyerekekkel. A tanárok egy része értetlenül csóválja a fejét, a legnagyobb közösségi oldalon többen közülük bekapcsolódtak az erről folyó eszmecserébe, . amelyet szerintük érdemesebb lett volna a döntés előtt, nyilvános fórumon megejteni. Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója és kulturális mediátora lapunknak azzal magyarázta a Csemadok OT döntését, hogy a népmese elvileg nem kötött szöveg, sok benne az improvizációs lehetőség, ezért azok, akik ezt a műfajt választják, előnyben lennének a versenyen azokkal szemben, akik egy pontosan rögzített prózai szöveggel indulnak. „A Tompa Mihály Országos Verseny egy mozgalom csúcsa, amely mozgalom célja az olvasónevelés. Az, hogy a lehető legtöbb iskola bekapcsolódjon, hogy minél több gyerek és fiatal ráérezzen az olvasás és a szövegmondás szépségeire. Változik a világ, és ehhez a versenyszabályzatnak is alkalmazkodnia kell, időről időre meg kell újítani. A szabad mesemondást másképp kell értékelni, mint a szöveghű interpretációt, és az előbbinek hosszú évek óta van saját fóruma, ez pedig az Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Verseny, ahol a zsűri másképp, más szempontok alapján értékel, mint a Tompa Mihály Országos Versenyen” - állítja Huszár László, hozzátéve, hogy azért nem előzhette meg a döntést szakmai vita, mert egy ilyen fórum, konferencia megszervezésére pénz kell, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója azt is fontosnak tartja, hogy a felkészítő tanárok, szülők felfedezzék a kortárs írók műveit, és ezeket preferálják a szövegválasztás során. A TMOV szabályzatában néhány évvel ezelőtt az a kitétel is megjelent, hogy minden versenyzőnek két szöveggel kell készülnie („döntetlen” esetén a zsűri kérheti tőlük a másik produkciót is), és az egyiknek kötelezően szlovákiai magyar szerző alkotásának kell lennie. „Számomra egy regionális poéta műve is ugyanakkora értéket képvisel, mint Petőfi vagy Ady. Fontos, hogy a fiatalok megismerjék azokat a szerzőket, akik a közvetlen közelükben élnek és alkotnak” - mondta Huszár László, hozzátéve, hogy a közösségi oldalon való háborgás helyett annak kellene örülniük az érdekelteknek, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben több versenyt is életben tud tartani a Csemadok, a lelkes szervezők pedig időt és energiát nem kímélve teszik a dolgukat. Más véleményen van az említett döntéssel kapcsolatban Haraszti Mária újságíró, aki Csanaky Eleonórával együtt könyvet is írt a vers- és prózamondás műhelytitkairól (Vers- és prózamondók kézikönyve, AB- Art Könyvkiadó, 2006). „A századok cizellálta népmese olyan szöveg, amelyik az egyik legalkalmasabb a szövegmondás megtanítására. Leírás, párbeszéd, jellemek formálása, a dramaturgiai építkezés mind megmutatható általa. Azzal az indokkal kilakoltatni a népmesét, hogy létrejött egy népmesemondó verseny, nagyon szakmaiatlan döntés. A népmese már rég nem szájhagyomány útján terjed, hanem egy irodalmilag megformált szöveg. Elmondható helyi táj szólásban és kosztümösen egy arra kitalált verseny keretében. Előadható irodalmi nyelven. Mert népmese van számtalan, Benedek Elek vagy Illyés Gyula gyűjtésétől kezdve egészen a világ népeinek mesekincséig, s ezeket nem lehet belegyömöszölni valamelyik általunk többé-kevésbé ismert helyi táj szólásba” - véli Haraszti Mária. Az általunk megkérdezett felkészítő tanárok közül senki sem vállalta, hogy nevének közzétételével együtt idézzük véleményét. Attól tartanak ugyanis, hogy ezzel rontanák versenyzőik esélyeit. Mi, a magunk részéről a legendás mesemondó, Berecz András szavait idéznénk, aki egy interjúban így beszélt a mesemondásról: „A varázslat a lényeg. Ez nem színészi munka, nem egy betanult szöveg felmondása. Az emberek megérzik, hogy egy szabad, újrateremthető kultúra van a mese mögött, és hogy van egy nép, akinek a szavai nagyon fontosak.” A Tompa Mihály Országos Versennyel a továbbiakban is szeretnénk foglalkozni. A szabályzatba ugyanis bekerült egy másik újítás is, amelynek értelmében minden induló csak egy kategóriában nevezhet a versenyre, azaz választania kell a vers és a próza között. A magyar kritikusoknál is a Saul fia nyert Budapest. A Magyar Film- kritikusok Díjának tegnapi átadásán tarolt a Saul fia; Nemes Jeles László alkotása a fődíj mellett további négy elismerést vitt el a tavalyi filmtermés legjobbjainak kiosztott tizennégyből. A Saul fia stábjából Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmérnök; Erdély Mátyást az operatőrök, Nemes Jeles Lászlót a rendezők között találták a legjobbnak a magyar kritikusok. Nemes Jeles László az 54 éve kiosztott díj átvételekor arról beszélt: a stáb sok kulcstagja els’őfilmes, és a siker egyik kulcsa az volt, hogy „mindenki a szívében hordozta ezt az ügyet”. A fődíjat átadó Tarr Béláról szólva pedig azt emelte ki, ő is nála végezhetett olyan műhelymunkát, amelynek során elleshette a titkokat, köztük azt, hogy „milyen fontosak az arcok egy filmben”. Korábban azt is megemlítette: nagyon aggasztónak találja a digitális technika térnyerését, hiszen a filmkészítés egyik titka az alapanyag, amit nem helyettesíthetnek „egyek és nullák”. A legjobb dokumentumfilmnek az Azokat, Meggyes Krisztina művét ítélték, a kisjátékfilmek kategóriájában a Kamaszkor vége, Szilágyi Fanni rendezése, az animációs alkotások között A nyalintás nesze, And- rasev Nadja munkája nyert. A legjobb női epizódalakítás Bör- csök Enikő nevéhez fűződik (a SzerRöhrig Géza egyik arca a Saul fia című filmben (Képarchívum) dai gyerekben), a női főszereplők közül Básti Julit (Anyám és más fú- tóbolondok a családból) emelték ki a kritikusok, s ugyanebben a filmben mutatott alakításáért Gáspár Tibor vihette el a legjobb férfi epizódalakítás díját. A legjobb elsőfilm a Liza, a rókatündér című fekete komédia lett (rendező: Ujj Mészáros Károly). A legjobb forgatókönyvért odaítélt elismerést Fekete Ibolya vehette át (Anyám és más fútóbolondok a családból), különdíjat kapott a Szerdai gyerek (rendező: Horváth Lili); a Magyar Filmkritikusok Életműdíjával pedig Hildebrand István operatőr és videórendező, egyetemi tanár sok évtizedes kimagasló művészi munkásságát ismerték el. (MTI)
