Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. január 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Munkatábor Kampányolás a hozzánk soha meg nem érkezett menekültekkel OECD napokban megjelent statisztikája szerint a fejlett országok közül 2015-ben Szlovákiában jut a legkevesebb menedékkérő egy lakosra. Noha az itteni lakosság nagy része még csak az újságban látott menekültet, az óriásplakátokon és egyéb felületeken hónapok óta zajlik a hangulatkeltés a valójában ide soha meg nem érkezett mig- ránsokkal szemben. Sajnálatos, de érthető. A parlamenti választások közeledtével egyre több párt próbálja kihasználni a menekültválságot arra, hogy félelemkeltéssel szerezzen szavazatokat. De azt, hogy mit is takar, mentálisan mire hasonlít valójában ez a menekültellenesség, a legjobban A Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová Strana Naše Slovensko) tevékenysége mutatja. A Marián Kotleba által vezetett párt választási kampányának központi témájává vált az uszítás a migránsok ellen, akik sose jártak itt. „Nem adjuk az országot a menekülteknek” - áll a párt óriásplakátjain. A mi Szlovákiánk Néppárt nemrég petíciót is indított, valamint tüntetést szervezett a maroknyi szír katolikus család szlovákiai befogadása ellen, amire a szlovák kormány önként vállalkozott. A párt tagjai és szimpatizánsai transzparenseiken hirdették a menekültellenes tüntetésükön: „Nem adjuk szülőföldünket -megvédjük azt!” Hajrá-gondolom a magyarok és a cigányok után a bevándorlókkal szemben is „sikeres” lesz ez a kezdeményezés. Emellett a „cigány extrémizmus” elleni fellépés szintén kiemelkedő szerepet játszik a párt kampányában. Internetes oldalán azt írja, véget vet a „cigány élősködők” pozitív diszkriminációjának. Egyes jelöltjeik munkatáborokba küldenék a lakosság egy részét és parazitákról beszélnek, akiknek szerintük rá kell koppintani az ujjára. „Ellátjuk az aszociális elemek és a tolvaj politikusok baj át, munkatáborokba küldjük őket!” - olvasható a párt egyik plakátján. Ezt később a közfelháborodás miatt módosították és most már „csak” aktív munkaszabadságra küldenék ellenfeleiket. Egy másik plakátjuk viszont továbbra is a nácik 1932-es választási kampányát imitálja, és a „parazitákkal” szeretné felvenni a harcot. Számomra egyértelmű, hogy az a retorika, ami a Szlovákiába ténylegesen soha meg nem érkezett menekültek ellen irányul, pont azoknak a pártoknak a portfoliójába illik a legjobban, akik a „parazitáktól” akarják megtisztítani az országot és a roma lakosság ellen lépnek fel. Akik az emberek gondjaiért mindig „másokat” tesznek felelőssé. Azaz a szélsőjobbhoz, nem pedig a politikai közép pártjaihoz. Éppen ezért bízom benne, hogy a választások után, amikor elülnek az indulatok, ez az uszító beszédstílus visszakerül oda, ahova valójában tartozik - vagyis a szélsőjobboldali internetes fórumok legaljára. Merre van észak? PETŐCZKÁLMÁN A közép-európai országoknak lehetnek barátai, együttműködő partnerei (Oroszország is), sőt, jó hogy vannak ilyenek minél többen, de tudatosítaniuk kell, hogy két fő stratégiai szövetségesük van: Németország és az Egyesült Államok. Németország gazdasági okokból: a német piac és a német gazdasági kapcsolatok nélkül minden visegrádi ország termelése lebénulna. Emellett jelenleg Németország viszi a vállán az egész Európai Uniót. Amerika pedig továbbra is az a hatalom, amely szavatolja Európa biztonságát a NATO-n keresztül. Németország és Amerika a huszadik század nagyobbik felében hadilábon állt egymással - nos, ettől koldultak a közép-európai népek és nemzetek. A Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. A demokratikus és rohamosan fejlődő Németország és Amerika szövetségesekké váltak, ami rendkívüli módon hozzájárult a nyugat-európai gazdaság fellendüléséhez és Európa általános biztonságához. Ez egy kivételesen kedvező geopolitikai helyzetet eredményezett arra az időszakra, amikor a közép-európai országok újból csatlakozhattak Nyugat-Európához, annak élén már az újraegyesült Németországgal. Most úgy látszik, a visegrádi négyek vezető politikai elitjei elkezdtek azon dolgozni, hogy ezt a stratégiai adottságot lerombolják. Mert lehet az amerikai kormányzat stílusát, nyelvezetét szeretni vagy nem szeretni, ám a tény az, hogy az USA nélkül Európa nem áll meg a lábán, és az is tény, hogy Amerika még sohasem rohanta le Magyarországot, sem (Cseh-)Szlovákiát, Oroszországtól eltérően. Lehet Merkel kancellár asszony bizonyos lépéseit is bírálni, hiszen senki sem szent és senki sem tévedhetetlen, de végzetes hiba abban segédkezni, hogy Németország a menekültválság kapcsán térdre rogyjon. Merkelnek nem kioktatásra van szüksége az egyre sűrűsödő visegrádi csúcstalálkozók megmondóembereitől, hanem konkrét segítségre. Aki ezt nem érti, az vagy alkalmatlan a politikára, vagy pedig előbb-utóbb az Európa- ellenes érdekek képviselőjévé válik, bármennyit is papol az európai kultúráról és annak védelméről. Népszavazás az olimpiáról SZOMBATHYPÁL N em kell félnetek jó lesz. A politika inkább érdekekhez és helyzetekhez történő alkalmazkodás, mint a közjó ideájához való ragaszkodás. A budapesti olimpiai népszavazásról most azok nem akarnak hallani, akik korábban ellenzékből vizitdíj- ügyben győzelemre vitték a műfajt. Pedig aki nem fél az olimpiától, ne féljen a referendumtól sem - így sportos, nem? Vannak országok jövőjét anyagi értelemben annyira megterhelő kezdeményezések, tervek, amelyeknél joggal vetődik fel a referendum jogossága és legitimáló erejének fontossága. Én ilyennek látom az olimpia rendezését. Hiába a karcsúsított, szerényebbre szabott játékok újkeletű eszménye, a világ legnagyobb sporteseményét vendégül látni roppant vállalkozás nagy országok metropoliszainak éppúgy, mint kisebb és szegényebb államok nagyvárosainak. Az olimpia doppingmentes szép eszményből mára óriási üzletté nőtt, amelyhez egy rendezőnek politikai ciklusokon messze túlmutató vállalásokat kell tennie a közösség bőrére. Magyarországon a sportkormányos hatalom álma szerint Közép-Európa első olimpiáját akarja megszerezni 2024-re Budapestnek - a hivatalos lelkesedésben egy ország rendezvényeként, ami nem egyedül a főváros ügye és vállalása. A nemzet öntudatát erősítő bátor kaland, amely gazdasági hasznot hoz az optimista kalkulációkban. Persze az eddigi tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy az olimpia súlyos terheket ró városra, társadalomra, az építkezések ürügyén megjelenik a korrupció, a pazarlás. Kérdés tehát, kinek jó egy olimpia, hiszen valóban van egy réteg, üzleti-politikai elit, amelynek vastag haszna származik a rendezésből. De pozitív lett-e a szaldó össztársadalmi értelemben Görögországban például, hogy ne nálunk jóval fejlettebb és nagyobb országokat citáljunk ide? Megannyi megfontolásra érdemes kérdés, milliónyi szempont, érvek pro és kontra. Tipikusan olyan téma, nemzeti ügy, amely megérdemelné a népszavazás gesztusát, sőt: a következő évtized legnagyobb vállalásába kötelező volna bevonni a lakosságot. Az olimpia ráadásul aligha nevezhető olyan témakörnek, amelynek megértéséhez vízügyi mérnöknek vagy atomfizikusnak kéne lenni. (A népszavazás persze kétélű fegyver, hiszen érzelmes vagy éppen cinikus, de erős kampányokkal megfordítható a közhangulat.) Úgy tudni, a felmérések szerinti Magyarország erősen olimpiapárti. Nekem vannak kétségeim - úgy tűnik, a kormányzatnak úgyszintén. Különben miért zárkózna el ennyire mereven a népszavazástól, amelynek budapesti civil kezdeményezését ráadásul a bíróság is elkaszálta a bejegyzett kérdés vélt pontatlansága miatt. Az olimpiai népszavazás nem alkotmányos kényszer, hanem lehetőség - de miért nem akarnak élni vele a közvélemény-kutatások szerint most is hatalmas többségben lévők, miközben ellenzékben sikerrel alkalmazták egykor? A referendum elleni érvként szokták hozni, hogy a pályázatról döntő testületekben azt elsöprő többséggel támogatták a népképviselők: azaz 2024-ről csakis 2014 parlamenti-önkormányzati választásai alapján kéne dönteni. Élek a gyanúperrel mégis, tartanak attól, hogy az érvek és érzések csatáját olimpia ügyében el lehet veszíteni, ahogyan az Hamburgban történt. (A migránsválságban terrorveszélyt sulykoló politika könnyen gereblyére léphet: a költségek mellett ez a felelem is taszíthatja a lakosságot a tömegrendezvényektől.) Pedig egy sportért rajongó hatalom igazán élvezhetné az állítólag győzelemre álló meccset. Tessék kiírni a népszavazást, nem trükközni a kérdéssel, egyszerűen így feltenni: „Akarja-e, hogy Magyarország olimpiát rendezzen 2024-ben Budapesten? És ne fővárosi referendum tartassák a nemzet nagy vállalásáról, hanem bizony országos ügydöntő aktus indokolt, hogy megerősítse a magyarok többségének szándékát és véleményét abban: mi egy gigászi sporteseménnyel akarjuk megmutatni magunkat a világnak, mert ebből nagy hasznunk származik lelki és anyagi értelemben egyaránt. így lehet csak a nyereségben logikusan érdekelt körön belülieken túl összmagyar üggyé tenni az olimpiát, nem csak szavakban. Ha nem kell félni az olimpiától, nem kell félni a népszavazástól sem - nekem így kerek, mint az öt karika. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Hat méterre orosz vadászgép... Egy orosz vadászgép ismét veszélyes közelségbe került egy amerikai felderítő repülőgéphez a Fekete-tenger felett: hat méterre közelítette meg. Washingtonban az esetet újabb orosz provokációnak tartja. Michel Baldanza, a Pentagon szóvivője azt mondta, egy RC-135U típusú katonai felderítő gép a szokásos útvonalon repült a Fekete-tenger feletti nemzetközi légtérben, amikor egy Szu-27-es vadászgép befogta, ráadásul „nem biztonságosan és nem szakszerűen” - írta a washingtoni sajtó. A Pentagon szerint az orosz gép egy ideig az amerikai mellett repült, majd hirtelen mozdulattal bedőlt és elrepült, ekkor azonban sugárnyalábjával megzavarta az amerikai gép vezérlőrendszerét. A felderítő gép ekkor 55 kilométerre volt a partoktól, jócskán a nemzetközi légtérben, és igen nagy távolságra az orosz felség- területektől. Orosz és amerikai szakértők csütörtökön tartották meg az egyeztetések újabb fordulóját a Szíriái légi bevetések biztonságáról, de a videokonferencia után kiadott tájékoztatóban nem volt szó erről az esetről. Az elmúlt hónapokban több hasonló incidens történt orosz és amerikai katonai repülőgépek között a Fekete-tenger térségében. (MTI)- Mi az, hogy gyenge fizetés, gyenge osztályzat, és te csak szolidáris vagy a tanítókkal?! (Peter Gossányi rajza)
