Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-30 / 24. szám, szombat

6 KÜLFÖLD 2016. január 30. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Hidrogénbombára utalnak a nyomok Washington. A CNN szerint a legújabb hírszerzési információk elemzése után Washingtonban úgy gondolják, hogy Eszak- Korea hidrogénbomba alkotó­elemeivel hajthatott végre január elején föld alatti kísérleti atom­robbantást. A hírtelevízió szerint a január 6-i robbantás hírszerzési adatainak elemzései soránjutot- tak arra a megállapításra, Eszak- Korea „részleges, kudarcba ful­ladt kísérletet hajthatott végre egy hidrogénbombához tartozó valamifajta alkotóelemmel”. Kiderült, a robbantás kétszer olyan mélyen történt, mint azt korábban hitték, olyan mély­ségben, amely hidrogénbomba teszteléséhez szükséges. (MTI) Sztrájkolnak a kis nyugdíjak ellen Athén. Már három napja nem dolgoznak a görög tengerészek, akik holnapig biztosan folytatják a nyugdíjreform elleni tiltako­zásul megkezdett sztrájkjukat. A görög földművesek is elégedet­lenek a nyugdíjreform miatt. Csütörtök este Szaloniki köz­pontjában összecsapások törtek ki feldühödött földművesek és a rendőrök között. Február 4-ére az állami és magánszektor fő szakszervezetei általános sztrájkot hirdettek a nyugdíjre­form ellen. A vitatott reform ré­szeként a tervek szerint átlago­san 15%-kal csökkentik a nyug­díjba vonulók járadékát. (MTI) Lövöldözés Szaúd-Arábiában Rijád. Hárman meghaltak és többen megsebesültek, amikor egy támadó a tegnapi ima idején lövöldözni kezdett egy síita me­csetnél Szaúd-Arábia keleti ré­szén. Mohammed al-Nimr, aja- nuár elején kivégzett síita főpap, Nimr al-Nimr testvére elmondta: a mecsetben lévő hívek akadá­lyozták meg, hogy a támadó fel­robbantsa a testére erősített rob- banóövet. A kiérkező szaúdi rendőrök gépkarabélyokkal lőt­tek a levegőbe, hogy feloszlassák a feldühödött tömeget. A síiták a szunnita Szaúd-Arábia lakossá­gának 10-15%-át teszik ki. (MTI) Eltávolítanák Maduro elnököt Caracas. A venezuelai ellenzék egyik vezetője szerint elérkezett az idő egy olyan népszavazás ki­írására, amely lehetővé tenné az elnök mandátumának visszavo­nását. A kétszeres elnökjelölt Henrique Capriles azt mondta, hogy mielőbb meg kell rendezni egy ilyen referendumot, vagy pedig úgy kell módosítani az al­kotmányt, hogy lerövidüljön Nicolás Maduro megbízatása. Miranda szövetségi állam kor­mányzója azt hangoztatja, hogy a nagy infláció és a termékhiány a kormánya ellen indított „gazda­sági háborúnak” tulajdonítható. Nicolás Madurót 2013. április 19-én választották meg hat évre Venezuela elnökévé. (MTI) Migránsok: Berlin bekeményít A németek csaknem negyven százaléka szerint Angela Merkel kancellárnak távoznia kell A német Villingen-Schwenningenben tegnap hajnalban ismeretlenek kézi­gránátot hajítottak egy menekültszállásra. A szerkezet működőképes volt és a hatóságok szerint csak a szerencsén múlott, hogy nem robbant fel. (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német kormány rövi­desen elfogadja és a törvény- hozás elé terjeszti a menekült­ügyi rendszer újabb reformjá­ról szóló csomagot, az intézke­dések gyorsan életbe léphet­nek - mondta tegnap az egyre kevésbé népszerű Angela Merkel német kancellár. A kormány a bűncselekményért elítélt külföldiek kiutasítására vo­natkozó szabályok szigorítását tar­talmazó törvénymódosító javasla­tával és az újabb - fél éven belül a második - menekültügyi reform- csomagjával jelentős lépést tett elő­re. Az állam az új intézkedésekkel megmutatja, hogy cselekvőképes, és mindent meg is tesz a gondok meg­oldásáért - emelte ki Angela Mer­kel. A szövetségi kormányt alkotó CDU/CSU pártszövetség és a koa­líciós társ szociáldemokrata párt (SPD) elnökei - Angela Merkel, Horst Seehofer bajor miniszterel­nök és Sigmar Gabriel alkancellár - csütörtökön tisztázták a november elején elfogadott második mene­kültügyi reformcsomag utolsó vita­tott kérdéseit, a csomag így várha­tóan a jövő héten a kormány elé, majd a törvényhozás elé kerül. A leginkább vitatott ügy az ún. ol­talmazott státusba kerülő menedék­kérők családegyesítési jogának kor­látozása volt. Végül abban állapod­tak meg, hogy két évre felfüggesztik ezt a jogot, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepí­tendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak család­jainak egyesítésére. A kormány becslése szerint a menedékkérők 18- 20%-a kaphat oltalmazotti státust. Megegyeztek abban is, hogy a me­nedékkérők juttatásait havi 10 euró­val csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finan­szírozásába. Továbbá kezdeménye­zik Algéria, Marokkó és Tunézia át­sorolását a biztonságos származási országok közé. Németországban a lakosság csak­nem 40%-a szerint Angela Merkel kancellárnak távoznia kell mene­kültpolitikája miatt - mutatta ki egy tegnap ismertetett felmérés. A Focus hírmagazin megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a la­kosság 39,9%-a követeli a kancellár távozását. A relatív többség, 45,2 százalék nem gondolja, hogy Angela Merkelnek távoznia kell, a reprezen­tatív felmérésben megkérdezettek 14,9%-a pedig nem foglalt állást a kérdésben. Az Angela Merkel vezet­te CDU/CSU jobboldali pártszövet­ség szavazóinak 26,6%-a, a CDU/CSU-val kormányzó szociál­demokraták (SPD) támogatóinak 41,3%-a véli úgy, hogy a kancellár­nak le kell mondania menekültpoli­tikája miatt. Ugyanakkor a ZDF or­szágos köztelevízió megbízásából készített kutatás alapján 39 százalék­ról 41%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint a kormányfő jó munkát végez a menekültügy területén. Szíria: nehéz kezdetek Egy gépész volt a tettes? Az EgyptAir egyiptomi légitársaság egyik gépészét azzal gyanúsítják, hogy pokolgépet juttatott a Sínai- félsziget légterében október végén darabokra szakadt orosz utasszállító repülőre. Kairé. A továbbra is érvényes hi­vatalos egyiptomi álláspont szerint semmi nem bizonyítja, hogy terror- támadás okozta volna a Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) légitár­saság gépét ért katasztrófát, amely során a fedélzeten tartózkodó mind a 224 ember életét vesztette. A Reuters brit hírügynökség az ügyben jártas forrásokra hivatkozva viszont azt ál­lítja, az őrizetbe vett gépész unoka- testvére másfél éve csatlakozott Szí­riában az Iszlám Állam (IÁ) terror­szervezethez. Rajta kívül őrizetbe vették a reptéren szolgáló két rendőrt, és egy poggyászkezelőt is. Őket az­zal gyanúsítják, hogy segítettek a robbanószerkezet célba juttatásában. „Miután az IÁ megtudta, hogy az egyik tagjának van egy rokona, aki a (sarm-es-sejki) repülőtéren dolgozik, a szervezet egy kézitáskában eljutta­tott hozzá egy pokolgépet” - mondta a hírügynökség -egyik forrása, aki szerint a poggyászkezelőt arra utasí­tották, hogy „ne tegyen fel kérdése­ket, csak helyezze a bombát a gépre”. Egy másik forrás szerint két rendőrt azzal gyanúsítanak, hogy a biztonsá­gi ellenőrzésnél „szemet hunytak a dolog felett”. Eddig egyik gyanúsí­tott ellen sem indult eljárás. (MTI) Genf/Rijéd. Genfben tegnap délután megkezdődtek a Szíriái bé­ketárgyalások. Az első ülésen a közvetítő Staffan de Mistura ENSZ-megbízott a damaszkuszi kormány delegációjával találko­zott. A szíriai küldöttséget Bassár Dzsaafari ENSZ-nagykövet vezeti. Ezek közvetett tárgyalások, vagyis az érintettek, az ellenzék és a szír kabinet képviselői nem találkoz­nak egymással, hanem az ENSZ emberei ingáznak közöttük, és ilyen módszerrel folytatódna a tel­jes, félévesre tervezett egyeztetés­sorozat is. A szíriai ellenzék kép­viselői még nem utaztak el a svájci városba, és egyelőre nem is biztos, hogy részt vesznek a megbeszélé­sen. Részvételüket ugyanis feltéte­lekhez, például a polgári célpontok támadásának leállításához és a vá­rosok, falvak blokádjának feloldá­sához kötötték. A tegnapi kezdet is előrelépés, ugyanis Ahmad Fawzi ENSZ-szóvivő reggel még sem a szíriai konfliktus megfékezését célzó béketárgyalások időpontját, sem a helyszínt, sem a résztvevők körét nem tudta megnevezni. A Rijádban kialakított szíriai ellenzéki csoportosulás képvise­lői nem mentek el tegnap Genfbe a damaszkuszi rendszerrel terve­zett közvetett tárgyalások kezde­tére. A testület vezetője, Riad Hi- dzsab ugyanakkor hozzátette: le­het, hogy mégis ott lesznek Genf­ben, de nem a tárgyalóteremben; állítólag csak az ellenzék egy ki­sebb csoportja van a tárgyalások bojkottja mellett. (MTI, NOL) Trump megsértődött, nem ment el a tévévitára Ted Cruz texasi szenátor szerint (jobbra) a haderő siralmas állapotban van, Jeb Bush volt floridai kormányzó pedig arról beszélt a republikánusok tévé­vitáján, hogy a terrorizmus ellen erőteljesen fel kell venni a harcot. (SITA/AP) A legnépszerűbbnek tartott republikánus elnökjelölt-as­piráns, Donald Trump távollé­tében tartották meg csütörtö­kön a republikánus pályázók országos tévévitájukat. Washington. Ez volt az utolsó ilyen rendezvény a hétfői iowai jelölőgyűlés előtt, amellyel meg­kezdődik az amerikai előválasztá­sok sorozata, és egyes szövetségi ál­lamokban döntenek a pártok várható elnökjelöltjeiről. Az előválasztás február 9-én New Hampshire állam­ban folytatódik, az itteni eredmé­nyeknek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak. A tapasztalatok szerint aje­lölt, aki New Hampshire-ben győzni tud az előválasztáson, jó esélyekkel indul az elnöki jelölésért is. A vitán hét elnökjelölt-aspiráns jelent meg: Jeb Bush volt floridai kormányzó, Ben Carson sebészor­vos, Chris Christie, New Jersey kor­mányzója, Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich, ohiói kormányzó, Rand Paul, Kentucky szenátora és Marco Rubio floridai szenátor. A milliárdos üzletember, Donald Trump csatában áll a vitát közvetítő Fox televízióval, mert véleménye szerint az egyik műsorvezető, Megyn Kelly, ellensé­ges vele. A televízió vezetői az utol­só pillanatig fenntartottak számára egy üres dobogót, mindhiába... A vita is Trumppal kezdődött, Megyn Kelly arra kérte ugyanis a je­lenlévő politikusokat, hogy mondják el véleményüket „az elefántról, aki nincs itt”. Jeb Bush ironikusan meg­jegyezte, hogy neki hiányzik Trump, Ted Cruz szerint a vita és a küzdelem a Fehér Házért többről szól, mint Donald Trump - ezzel Marco Rubio is egyetértett, s hozzátette, hogy Trump ugyan „szórakoztató srác”, de ez a kampány arról az elnökről szól, aki szerinte szisztematikusan tönk­retette nagyrészt azt, ami nagy­szerűvé teszi Amerikát. A politikusok egymással is vitába keveredtek, de gyakran támadták Hillary Clintont és a demokraták másik elnökjelölt-aspiránsát, a szo­ciáldemokrata gondolatokat képvi­selő Bemie Sanderst, akiről Marco Rubio a vita hevében azt találta mondani, hogy „legyen inkább Svédország elnöke”. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents