Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-27 / 21. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2016. január 27.1 www.ujszo.com Minarik Ede és társai Zsidó sorsok magyar filmen - bővített és frissített változatban jelent meg a kötet MINARIK, SONNENSCHEIN ÉS A TÖBBIEK Zsidó sorsok magyar filmen RÖVIDEN Iráni filmek szemléje Pozsony. Január 28. és 30. között iráni filmszemlét tartanak a Film Europe moziban. Hét filmet mutatnak be, köztük Jafar Panahi rendező Taxi Teherán című drámáját, amely tavaly a Berlinalen Aranymedve díjat kapott. A filmben maga a rendező alakítja a főszerepet; taxisofőrként utasait magán- és közéleti témákról beszélteti. Nima Javidi Melbourne című drámája egy fiatal teheráni párról szól. Melboume-be készülnek költözni, ám a szomszédjuk az utolsó nap rájuk bíz egy csecsemőt, aki a felügyeletük alatt meghal. Az útra kész pár nem meri bevallani a gyermek halálát, de a helyzetet valahogy meg kell oldaniuk. A programban szerepel az első cseh-iráni ko- produkciós film is, Majid Bar- zegar Egyszerű ember című munkája, amely egy egyedül élő, Alzheimer-kórban szenvedő nyugdíjasról szól, aki beleszeret egy fiatal lányba. (tb) Újabb Star Wars-filmek London. Újabb Star Wars- filmek készítését jelentette be a Disney stúdió elnöke az eddig ismerteken túl, ami azt jelenti, hogy 2019 után sem maradnak Csillagok háborúja-filmek nélkül a rajongók. „Négy új Star Wars-mozi jelenleg a gyártás különböző fázisában van. Ezután is jönnek még Csillagok háborúja-filmek, de nem tudom, mennyi és mikor” - mondta Bob ígér, a Disney elnöke a BBC- nek. Az űreposz következő fejezete, a Rogue One idén december 16-án kerül a mozikba, és ez lesz a sorozaton kívüli első önálló cselekményű film, amelyet egy évre rá a Star Wars nyolcadik epizódja követ majd. 2018- ban a mozikba kerül egy Han Solo ifjúkoráról szóló film, 2019- ben pedig a Csillagok háborúja 9. epizódja. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Teljes a kötet. 1908-tól 2015- ig a legteljesebb képet adja a zsidó tómát érintő vagy kimondottan arra építő magyar filmekről. Minarik, Sonnneschein és a többiek - emlékeztet a cím. Vagyis Sándor Pál, Szabó István ás mások hősei. Ahogy Surányi Vera, a kiadvány szerkesztője írja: ez a könyv a 2001- ben megjelent, azonos című kötet bővített változata. Az azóta eltelt tizennégy év termésével gazdagítja az anyagot, azokkal a nemzetközi fesztiválokon díjazott magyar alkotásokkal, amelyeket a közönség is ismer és kedvel. ,A rendszerváltás után felélénkült a zsidóság történetének kutatása, a túlélők megszólaltatása, a családtörténetek feltárása - állapítja meg Surányi Vera. - Új irodalmi, történeti, pszichológiai művek látnak napvilágot folyamatosan. A Facebo- ok különböző csoportjai, a rengeteg visszaemlékezés, fotók, események közzététele is hozzájárul a kibeszé- letlen tragédiák, a társadalmi feszültségek oldásához.” Húsz fejezetben csaknem százhúsz a témába vágó magyar film. Az első 1908-ból, A pesti zsidó. Rövid, énekes film, gramofon szolgája hozzá a zenét. Négy évvel később már j ön azelsőmagyarjátékfilm. 1915-ben és 1916- ban két némafilm (Simon Judit, Szulamit) közelített a témához. 1917- ben Kertész Mihály forgatja le az Árendás zsidót, a következő évben a Júdást. A magyar mozi felhőtlen aranykora 1920-ban véget is ér. Az antiszemita törvények kiiktatják a szakmából a javarészt zsidó származású mozisokat. Korda Sándor, Kertész Mihály és mások az emigrációt választják. 1945 és 1948 között mindössze tizennégy magyar film született, de hármat be sem mutattak közülük. Máriássy Félix Budapesti tavaszával aztán elkészült az a film, amely a holokauszt magyar filmes ábrázolásának, kánonjának sokáig meghatározó darabja lesz. Néhány héttel az 1956-os forradalom kitörése előtt tűzik műsorukra a mozik a Hannibál tanár urat, Fábri Zoltán jeles alkotását. ,A zsidóüldözések és deportálások témája a hatvanas Külön fejezetet kapott a magyar zsidóság és a kommunista mozgalom viszonya az 1945 utáni filmekben és a zsidó identitás a poszt- kommunista alkotásokban. években leggyakrabban a morális önvizsgálat, a múlttal való szembesülés történeteibe ágyazva jelent meg. Ennek a sorozatnak a csúcspontja a Hideg napok, de Kovács András filmjén kívül még több más alkotó is hasonló attitűddel viszonyul a történelmi, sorsfordító eseményekhez” - állapítja meg Varga Balázs filmtörténész. Az önvizsgálat filmjei című fejezet Fárbri Zoltán Nappali sötétségét, Várkonyi Zoltán Sóbálványát, Mam- cserov Frigyestől Az orvos halálát vizsgálja. A sorsfilmek között olyan alkotások szerepelnek, mint Gyön- gyössy Imre és Kabay Barna Oscar- jelölt műve, a Jób lázadása, Szántó Erika Elysiuma, Deák Krisztina Esz- terkönyve, Jeles Andrástól a Senki- földje, Radványi Géza Circus maxi- musa, Sándor Pál Miss Arizonája, Elek Judit Ébredése. Külön fejezetet kapott a magyar zsidóság és a kommunista mozgalom viszonya az 1945 után készült filmekben és a zsidó identitás a posztkommunista alkotásokban. Pécsi Katalin irodalomtörténész Gazdag Gyula Társasutazás című, megrázó erejű dokumentumfilmjéről értekezik Balia Zsófia versétből idézve: „A dolgok emlékezete / újra és újra megaláz / nekem nem emlékeim / csak fogalmaim vannak, / s mellette naponta / in memoriam ég a gáz.” Jancsó Miklós és Szabó István játékfilmjeinek zsidó motívumait és Sándor Pál alkotásainak zsidó hőseit is külön csoportosítja a könyv. Koltai Lajos rendezésével, a Sors- talansággal már közel járunk a mához. „A gyilkosság rendszerré szervezett világában a félelem nem érvényes többé - így a Nobel-díjas Kertész Imre. — Auschwitz után bizonyos régebbi magatartástörvények nem érvényesek többé. A Sorstalan- ság büszke mű, és ezt sosem fogják megbocsátani neki (és nekem).” Három évvel ezelőtt mutatták be Groó Diana szerény és alázatos mozgóképét, a Reginát. Azoknak, akik soha nem hallottak róla: Regina Jónást a nürnbergi perek évében, tehát a lehető legkedvezőtlenebb történelmi szituációban avatták rabbivá, majd 1944 decemberében Auschwitzban őt is meggyilkolták. S mi mással is zárulhatna ez az értékes gondolatokban, megállapításokban, észrevételekben gazdag könyv, mint Nemes Jeles László több mint hetven országba eladott, rangos díjakkal jutalmazott alkotásával, a Saul fiával és Gárdos Péter legfrissebb opusával, a szülei emlékének áldozó Hajnali lázzal. Erős történet mindkettő. „A Saul fia diadala, hogy bár a helyszíne Auschwitz, azt nem restaurálja, hanem átteszi a képzelet birodalmába” - írja Báron György filmesztéta, kritikus. Gárdos Péter szóban annyit ad szülei történetéhez: „A múlt, a koncentrációs tábor, apám szörnyű munkája - hullákat kellett égetnie Bergen-Belsenben - nem témája a Hajnali láznak. A szereplők ezt maguk mögött hagyták, mint ahogyan a szüleim is. Eszem ágában sem volt holokausztfilmet készíteni.” Gyorsan elfogyott a kötet 2001 -es első kiadása. Várhatóan a bővített kiadást sem üli meg a por a könyvesboltok polcain. Közünk van hozzá. Köze van hozzánk. A világhírű graffitiművész, Banksy a hétvégén Londonban tevékenykedett. A rajz A nyomorultak című musical plakátjának emblematikus gyerekarcát idézi: a síró Cosette arca felé könnygázfelhő úszik. A művész ezzel a calais-i menekülttáborban történtekre utalt. A graffiti a londoni francia nagykövetséghez közeli ház falán látható. A kép mellett egy QR-kód is van. Banksy először csatolt ilyet a munkájához. A kóddal egy YouTube- videóhoz lehet eljutni, amelyen az a felvétel látható, amikor a rendőrség könnygázt vetett be a „dzsungel" néven emlegetett calais-i menekülttáborban. (Képarchívum) FÜLVIDÉK Egyszer volt A pályakezdő Margaret Islandet Bródy János is segíti. Ez egyfajta minőséget jelent. Magyar szöveget írt az egyik, angol nyelven íródott dalára. A Nem voltál jó arra mutat rá, hogy nem kell olyan valakiért küzdenünk, aki nem érdemel meg bennünket. A Bródyval való találkozás fordulópont volt a fiatal zenészek életében, eldöntötték, hogy ezentúl magyarul szólnak a közönséghez. Aztán átdolgozták Bródy Egy lány sétál a domboldalon című szerzeményét, amelyet Koncz Zsuzsa vitt sikerre. Csak a szöveg maradt meg, a dallamot és a zenét megváltoztatták, ezáltal a tartalom új értelmet kapott. A Margaret Islandet Lábas Viki, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf alkotja. A koncerteken külsős zenészekkel egészülnek ki. 2014 szeptemberében váltak széles körben ismertté, miután megnyerték a Hangfoglaló tehetségkutatót. A folkpopot játszó együttes első nagylemeze, az Egyszer volt egyszerű, egyedi hangzású, pozitív üzenetekkel teli. A fent említettek mellett slágerré vált már a szabadságot árasztó Bolyongó, a nyári zuhék utáni felfrissülésről szóló Eső és a Csillagtalan című népdal ukulelére és gitárra épülő átirata, amely Lotfi Begi remixében hódít. A Szép vagy kívül görbe tükör a külsőségeket előtérbe helyező társadalmunk elé, az Érezd jól magad az élet maximális kihasználására szólít fel. A Minden felhő szövegét Csorba Lóci írta, Viki vele énekli. A Csönded azt a helyzetet fogalmazza meg, amikor a két félnek már nincs mit közölnie egymással, s nem kémek többet a másik csöndjéből. A zongorajátékkal induló Ringatóban még jobban érvényesül Viki csodaszép, tiszta hangja - olyan valakit altat el, aki soha nem tér vissza már. A dalok zenéjét a trió komponálta, a legtöbb szöveg a főleg a Magashegyi Underground mellől ismert Hujber Szabolcs tollából született. Az album a címadó szerzeménnyel ér véget. Az Egyszer volt a gyerekkor lezárása. Tulajdonképpen az egész nagylemez erről szól. A felnőttkor küszöbén álló, a gyerekkornak búcsút intő, szép jövő elő néző zenészek kiváló munkája ez. (Gold Record, 2015) Értékelés: 10/8 Puha József
