Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-22 / 17. szám, péntek

8 I KULTÚRA 2016. január 22. | www.ujszo.com Szalay-Sokol-Picasso A 168 alkotást bemutató tárlat március 13-ig látható a Pozsonyi Városi Galériában Szalay Lajos: Jákob harca az angyallal (akvareli, tus, papír; 1950-es évek második fele) (Fotók: gmb) RÖVIDEN A Cseh Oroszlán jelöltjei Prága. 15 kategóriában esélyes a Cseh Filmművészeti és Tele­víziós Akadémia Cseh Oroszlán díjára Petr Zelenka Stratení v Mníchove című „dramédiája”. A film - amely arról szól, hogy kerül Édouard Daladier egykori francia miniszterelnök 90 éves papagája a müncheni egyez­mény élő relikviájaként a mai Prágába, és miként okoz nem­zetközi botrányt „idézeteivel” - a múlt év legjelentősebb cseh mozisikereivel van versenyben a legjobb filmet megillető Cseh Oroszlánért. Természetesen nem maradhatott ki ajelöltek közül Slávek Horák Házi gondozás című drámája (Csehország ezt az alkotást nevezte Oscarra), emellett esélyes a díjra Irena Pavlásková A fotográfusa, Jan Prušinovský A Kígyó fivérek című drámája és Štépán Altrich­ter Schmitke című mozija is. • A legjobb rendező díjára jelölt alkotók ötös mezőnyébe Zelen­ka, Horák, Prušinovský és Al­trichter mellé még Alice Nellis fért be, aki tavaly A hollóvá vál­tozott hét fivér cimü mesefilm­mel hívta fel magára a figyelmet. A múlt év cseh televíziós és mo­zitermésének színe-javát elis­merő Cseh Oroszlánokat márci­us 5-én adják át. Biztosan nem távozik üres kézzel a gáláról A Kígyó fivérek alkotógárdája: a film már elnyerte a legjobb pla­kát díját, és a közönségszavazá­son is diadalmaskodott. (ú) Elhalasztották az SW 8. bemutatóját Los Angeles. A Star Wars kö­vetkező, nyolcadik epizódjának 2017 májusára tervezett bemu­tatóját 2017. december 15-ére halasztotta a Disney. A stúdió nem adott magyarázatot az át­ütemezésre, ám egyesek szerint Rian Johnson rendező átírja a forgatókönyvet. Noha a Csilla­gok háborúj a egykor a nyári kasszasiker szinonimája volt, a dátumváltozás arra utal, hogy a sorozat ismét a karácsonyi szü­netben szeretne tarolni a mozik­ban. A Star Wars - Az ébredő Erő, vagyis a széria hetedik filmje számára jó döntésnek bi­zonyult a decemberi bemutató, hiszen öt hét alatt Észak-Ameri­kában minden addigi rekordot megdöntve 861 millió dolláros, az egész világon 1,88 milliárd dolláros jegyárbevételt hozott. Jól teljesített az SW a játékbol­tokban is: a kasszasikerhez kö­tődőjátékokra több mint 700 millió dollárt költöttek a vásár­lók az USA-ban. A Kylo Ren- fénykardok, a BB-8 droidok és az Ezeréves Sólyom-modellek több pénzt hoztak a konyhára, mint a Jurassic World, a Minyo- nok és a Bosszúállók: Ultron kora című filmekhez kötődő já­tékok együttesen. Idén sem ma­radnak új Csillagok háborúj a- film nélkül a világ vetítőtermei: a Gareth Edwards rendezte A Rogue One-t, az első spin-off- ot, azaz sorozaton kívüli, önálló cselekményű Star Wars-filmet idén decemberben 16-án mutat­ják be, ez Han Solo ifjúkoráról fog szólni. (MTI) TALLÓS1 BÉLA Pozsony. Mától március 13-ig látható a Pálffy-palota kiállítótermeiben a Szalay- Sokol-Picasso című kiállítás, mely a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) és a Pozsonyi Városi Galéria összefogásának eredményeként született meg. A tárlatot Szalay Lajos és Koloman Sokol alkotásaiból állították össze úgy, hogy a látogató előtt feltáruljanak sorsuk, munkásságuk közös vonásai. Pablo Picasso (1881-1973) pedig azért szerepel a címben, mert a kiál­lítás arra is rávilágít, hogy Szalay La­jos (1909-1995) és Koloman Sokol (1902-2003) alkotói szemléletére egyaránt hatással volt Picasso művé­szete. Bár mindkettőjükre más és más szempontból hatott a Picasso-je- lenség, egyikük sem tudta kivonni magát a mester karizmája alól. A bu­dapesti Szépművészeti Múzeum gra­fikai gyűjteményéből kölcsön kapott Picasso-grafikákat látva a pozsonyi tárlat anyagában, felmérhető, hogy a magyar rajzművészet kiemelkedő al­kotója, Szalay a rajzoló Picassóhoz, a szlovák grafika enigmatikus alakja, Sokol pedig inkább az expresszív Pi­cassóhoz kapcsolódott. A Szalay-Sokol-Picasso kiállítás kivételességét, rangját az is jelzi, hogy Ader János magyar és Andrej Kiska szlovák -köztársasági elnök vállalt védnökségét felette. A Szabó Lilla kurátor, művészettörténész öt­lete nyomán megvalósult nagy volu­menű képzőművészeti bemutató azért is kiemelkedő jelentőségű, mert lehetőséget nyitott Budapest és Po­zsony szakmai együttműködésére, s olyan közös projekteket indíthat el, amelyekben a kiállítás megszerve­zését felvállaló, budapesti székhelyű Kovács Gábor Művészeti Alapít­vány és a bemutatónak helyet, illetve ahhoz jelentős szakmai hátteret biz­tosító Pozsonyi Városi Galéria vesz részt. A Szalay-Sokol-Picasso című kiállítás a pozsonyi bemutatót köve­tően Budapestre költözik. Fertőszö­gi Péter, a Kogart kuratóriumának elnöke pedig annak a reményének is hangot adott a kiállítás megnyitását megelőző tegnapi pozsonyi sajtótá­jékoztatón, hogy esetleg Amerikába is eljuthat az anyag. Szalay és Sokol életművének analogikus-tematikus bemutatásá­hoz a két művész hasonló életútja adta az ötletet. Noha személyesen soha nem találkoztak, élettörténetük számos szempontból párhuzamosan haladt. Munkásságuk ugyanabból a földrajzi és szellemi közegből indult, és a sorsuk is megdöbbentő hasonló­ságokat mutat. Életük jelentős részét az amerikai kontinensen töltötték, életművük gerincét az Egyesült Ál­lamokban alkották meg, miközben közép-európai identitásukat messze­menően megőrizték, sőt féltve ápol­ták. S ami még szembetűnően közös jellemzője művészetüknek, hogy - Fertőszögi Péter szavait idézve - azonosan vagy legalábbis gondola­tilag azonosan reflektáltak a husza­dik század nagy sorskérdéseire. Természetes tehát, hogy a közös ki­állítás e két közép-európai művész sorsát, világlátását, művészetről vallott nézeteinek rokonságát, mun­kásságuk stiláris és tematikus ha­sonlóságait, ugyanakkor jellegzetes különbségeit kívánja feltárni - nem­zetközi kontextusba helyezve, a pi- cassói háttér felvillantásával. Fertőszögi Péter „személyes törté­netének” is köszönhető, hogy Szabó Lilla ötlete megvalósulhatott. A ku­ratórium elnöke a Kogart Szalay- gyűjteményének megalapozásáról elmondta, művészettörténészként akkor kezdett behatóbban foglalkoz­ni Szalay Lajos életművével, amikor az alapítvány elhatározta, hogy 2009- ben alkotásaiból nagy gyűjteményes kiállítást rendez Budapesten, a művész születésének 100. évfordu­lója alkalmából. „Erre készülve fel­hívtam Szalay San Diegóban élő lá­nyát, hogy engedélyt kérjek a tárlat megvalósítására. Felajánlotta, hogy látogassam meg, mert nála van az életmű jelentős része, mintegy két­ezer rajz. Egy hónap múlva ott vol­tam nála. Lehetővé tette, hogy átnéz­zem azt a kétezer rajzot, amit édes­apja világvándorlása során mindig magával vitt. Magyarországról in­dulva előbb Párizsba, majd Argentí­nába, végül az Egyesült Államokba vándoroltak vele, mert a legfonto­sabb alkotások voltak számára. Az alapítvány megvásárolta a legszebb ötszázat.” Fertőszögi Péter abban látja e ki­állítás - ahogy mondja: az összeha­sonlító művészeti kaland - hordere- jét, hogy két különböző nációjú művész életművét úgy tálja közép­európai összehasonlításban közön­ség elé, hogy megmutatja, miként igazodtak a korszak meghatározó mesteréhez, Picassóhoz, miközben megőrizték saját kézjegyüket. Koloman Sokol: Cím nélkül / Bikák (tempera, tus, karton; 1952 körül)

Next

/
Thumbnails
Contents