Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 17. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. január 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Küldj haza egy voksot Az igazi változáshoz a NAGY ANDRÁS K özel 300 ezer potenciális szlovákiai szavazó él huzamosan külföldön, és az ő szavazataik bizonyos pártoknak komoly támogatást jelenthetnének a márciusi parlamenti választáson. Am a szlovák belügyminisztérium hivatalos adatai szerint január 15-ig csupán 1200-an jelentkeztek be a rendszerbe. Szomorúan olvassa az ember ezt a hírt, főleg annak fényében, hogy pár önkéntes nemrég még egy digitális segédeszközt, egy remek kis webol- dalt is elkészített a külföldön élők számára, hogy a regisztráció ne vegyen el három percnél többet az életükből. A slovensko.digital kezdeményezés megmutatta, hogy minimálisra lehet rövidíteni a regisztráció idejét, és nem mellesleg azt is, hogy a százmilliós állami számítástechnikai megrendelések (vagy inkább lenyúkülföldön élők szavazatára is szükség lenne lások) helyett a digitális világban szinte ingyen meg lehet oldani mindent, ha valóban szakemberek veszik kézbe a dolgokat. Nehezen érthető, hogy e remek program sem növelte a külföldön élők szavazási hajlandóságát. A legkézenfekvőbb magyarázat az apátia. Azok a fiatalok, akik huzamosan külföldön élnek, nem hiszik el, hogy az ő szavazatuk is számítana, illetve nem érzik fontosnak, hogy befolyásolják a hazai politikai életet. Persze apátia idehaza is van, de messze nem ekkora. Akik egyszer elmennek külföldre dolgozni, valahogy már nem hisznek abban, hogy itthon is boldogulnának, esetleg hogy a szavazatukkal saját hazatérésüket is előkészíthetik. De az is lehet, hogy a politikai pártok nem tudják megszólítani ezt a specifikus csoportot. A legutóbbi magyarországi parlamenti választások idején már Londonban is intenzíven kampányoltak a magyar pártok, a Jobbik még utcai politikai gyűlést is tartott. Lehetséges, hogy ha a szlovák pártok meg akarják szólítani a külföldön élőket, akkor el kell menniük utánuk. Speciális csoportot alkothatnak a Csehországban élők-dolgozók, akik elvileg minden gond nélkül haza tudnának ugrani, nem kellene külföldről szavazniuk, és elég sokan vannak ahhoz, hogy befolyásolják az eredményt. A szlovákiai magyaroknál ugyanez a helyzet, hiszen több ezer fiatal tanul vagy tanult Magyar- országon (majd maradt kint), de azt sem lehet tudni, hogy vajon nekik mennyire fontos az itteni politikai helyzet, ők hazajönnek-e szavazni. A környezetemben végzett nem reprezentatív felmérés alapján a közöny nem távolság függvénye. Ugyanúgy nem készülnek szavazni a nagykövetségeken az Angliában, Új- Zélandon, vagy Ausztriában élő ismerőseim, mint a Magyarországon dolgozók vagy tanulók. Ha ezt a közönyt mégis sikerülne a jövőben legyőzni, még meglepetésre is számíthatnánk a választásokon. De most úgy fest, hogy az apátia és a szürke tömeg fog győzni. Mert aki egyszer elment innen, odakint egyre kevésbé hisz abban, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak idehaza. Pedig az igazi változáshoz az ő szavazataikra is mindenképpen szükség lenne. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Egy újszülött szemével LAMPL ZSUZSANNA J árt nekünk gyerekkoromban a Ludas Matyi című vicclap. Az egyik rovatnak ez volt a mottója: Egy újszülöttnek minden vicc új. Nem értettem, mit jelent az, hogy újszülött, de amikor kiderült, hogy kisbaba, kezdtem ka- piskálni, miről van szó. Azóta gyakran eszembe jut ez a mottó. Például amikor fiatalasszonyként olyanokat olvastam az új ságban, hogy „ha a teáscsészébe sót teszel és azzal dörzsölöd, újra ragyogó fehér lesz”, és elújságoltam anyukámnak ezt a nagy felfedezést, csodálkozott, hogy ilyeneket írnak, mikor ezt mindenki tudja. Te tudod, anyukám, de egy újszülött háziasszonynak minden ilyen tanács új, mondtam, de a csészéket azóta sem sóval takarítom, hanem sokkal egyszerűbben, úgy, ahogyan ő csinálta. Mert a példának is van ereje. Most én vagyok az, aki csodálkozva szemléli, milyen dolgok tűnnek fel újdonságként. Nemrég egy pszichológus arról adott elő egy szülőknek szóló műsorban, hogy a gyereket meg kell ölelni, s beszélgetni, foglalkozni kell vele. Megszólalt bennem az anya: lehetséges, hogy ez valakinek új információ? Azért ez más, mint a teáscsésze! Van szülő, aki ezt magától nem tudja? Akinek ezt a szíve nem súgja meg? Aztán a szociológus énem leintette: nagyon jól tudod, hogy van, főleg, ha maga sem tapasztalta meg ugyanezt a saját szüleitől. Egy ismerősöm a mai napig szenved a szeretethiány miatt, mert hiába várta az alkoholista anyjától, és saját bevallása szerint jobban szereti a kutyáit, mint a gyerekét (ez nem azt jelenti, hogy az alkoholista szülők gyerekei mind így éreznek!). Vagy az apa, aki fiút akart, s nem tudta szeretni a lányát, pocskondiázta a külsejét, minden megnyilvánulását. A nő most ugyanezt teszi a saját lányával. Úgy hiszi, ez a helyes, mert így készíti fel az életre, s mi a szeretet, ha nem ez? Minden más csak tyutyuli-mutyuli kényeztetés, vallja, s nem veszi észre, hogyan szenved a gyereke. Nem hazudott a pszichológus: jól szeretni tanulni kell. A legújabb újdonság a helyes takarítás. A japán Marie Kondo foglalkozása takarító-művésznő, erről írt világsikerű könyvet. Ötéves korától megszállottan takarított, de fájdalommal tudatosította, hogy mindig újra rendetlenség lesz. E korszakalkotó felismerés hatására addig takarított, míg fel nem fedezte a saját módszerét. Ennek lényege két pontban foglalható össze. Egy: először dobj ki mindent, ami fölösleges. Kettő: ne helyiségenként, hanem a holmik típusaként takaríts. Először jöjjön az összes ruha, majd a többi holmi, legvégül az „érzelmileg terhelt” dolgok, mint a levelek, fotók, naplók. Erre mondom, hogy egy újszülöttnek... De azért érdemes elolvasni. Gázárral főznek LAJOS P. JÁNOS P ontosan időzített a Smer, a választások előtt egy hónappal csönget a postás mintegy 1,43 millió háztartásban. Ugyan a legtöbb helyre csak 10 euróf visz, de sok helyen ez is pénz, egy kisnyugdíjasnak egyszeri bevásárlásra elég az élelmiszerboltban. A maximum 165 euró, ami mintegy 2700 eurós éves gázszámla után járó visszatérítés. Vagyis az, aki 230 euró fizet havonta a gázért, az visszakapja egy havi számlája 70 százalékát. Ekkora havi számlába már belefér egy szép nagy családi ház, és ahol jó a szigetelés, akár a kerti medence fűtése is. Vagyis a Smer megint nem azoknak segít a legtöbbet, akik tényleg rászorulnának, hiszen a háztartás bevételét nem nézi: a gázórák alapján osztja a támogatást. Aki többet fogyaszt, több pénzt kap. Még szerencse, hogy meghúzták a plafont 68 575 kWh-ban. A legtöbben ugyanis nem azt fogják nézni, hogy a Smer állami pénzen kampányol - mert ezt a pénzt a költségvetésből fizeti, nem a gázművek nyereségéből -, hanem azt, hogy pénzt kaptak. Hogy ez az államnak 47 millió eurójába kerül, az már keveseket érdekel. Összehasonlításképpen: a januárban életbe lépett egészségügyi minimálbérről szóló törvény, amely valamennyi kórházi egészségügyi dolgozó - minimális - éves béremelését biztosítja, 55 millió euróba kerül. A Smer azt mondja a felmondásukat beadó nővéreknek, hogy legyen elég ennyi, több nincs. De az „elgázosításra” van 47 millió euró. Ezzel a támogatással ugyanaz a gond, mint az összes többi Smer- támogatással. Az ingyen vasútjegyet csak az tudja kihasználni, aki vonattal utazik, vagyis olyan helyen él, ahol biztosított a vasúti közlekedés. A gáz árának visszatérítését is csak azok kapják meg, akik gázzal főznek-fütenek. Ahol nincs gázvezeték, ahol fával, villannyal vagy más energiahordozóval fütenek, ott csak irigykedhetnek a gázhálózatba bekapcsolt települések lakóira. A másik gond, hogy a jövedelme nagyságától függetlenül mindenki megkapja, legyen bár milliomos, minimálbérért dolgozó gyári munkás vagy kisnyugdíjas. A gázár-visszatérítés jól mutatja a Smer és Fico szereptévesztését. Az államnak elsősorban azokon kell segítenie, akik nem tudnak magukon segíteni, a többieket pedig élni kell hagynia. Közgazdász elemzők számításai szerint a Smer eddigi három szociális csomagja mintegy egy- milliárd euróba kerül, ami azt jelenti, hogy minden dolgozó, alkalmazott és vállalkozó fejenként 400 euróval járul hozzá. Pontosabban ennyivel több maradhatna náluk, ha a Smer nem osztogatna fejetlenül. FIGYELŐ Vitát gerjesztett az osztrák döntés Komoly belső vitákat gerjesztett az Osztrák Szociáldemokrata Pártban (SPÖ) a kormány döntése a menedékkérők befogadásának korlátozásáról - írta a Die Presse osztrák lap. A párt néhány bécsi képviselője tiltakozik a döntés ellen. A város szociális tanácsosa, Sonja Wehsely kifejtette: látszat- intézkedésről van szó, a lakosság és a menekültek helyzetének javítását kellene figyelembe venni. Az integrációért felelős városi tanácsos, Sandra Frauenberger szerint az emberi jogok nem ismernek felső határt. Frauenberger továbbá a döntés gyakorlati megvalósításának részleteit hiányolja. A párt bécsi szárnya a regnáló polgármestert, Michael Häuplt is bírálta, aki kijelentette: a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem lennének menekültek, mint ahogyan nem lenne háború sem. A szociáldemokraták tiroli képviselte szerint viszont szükség van a „népszerűtlen” intézkedésre, és Európa számára jelzésértékű lesz az intézkedés. A burgenlandi, az alsó-ausztriai és a karintiai tag- szervezet üdvözölte a döntést,, „Ausztria tehermentesítését”, a munkaerő-piaci helyzet tekintetében Ausztria fellélegezhet. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a határtalan befogadási kultúra helyett az értelem politikáját kell folytami. A politikus szerint a felső határ betartására a svéd mintát alkalmazzák majd: a menekültkérelmeket ugyan befogadják, de egy időn át nem dolgozzák fel, így a lehetséges családegyesítést hosszú ideig megakadályozzák. A másik lehetőség szerint Ausztria már a határon elutasítaná a menedékkérelmeket és biztonságos szomszédos országokba küldené vissza az embereket. (Mii) Mit adnak a nemzetiben? A Nemzeti dohányboltok után a Nemzeti italboltok létrehozását tervezi az Orbán-kormány - írta a Figyelő. A hetilap forrásait látszik igazolni, hogy a magyar parlament honlapján lévő listából kiderül, a kormány a jövedékiadó-törvény átírását tervezi. E törvény módosításával arra is van lehetőség, hogy az alkoholos italok árusítását állami monopóliummá tegyék. A törvénymódosítást júniusban fogadhatják el. Az elmúlt két évben kiszivárgott feljegyzésekre és belső értesülésekre alapozva már többször is felmerült a sajtóban, hogy a dohánykereskedelem után az alkohol piacát is jobban ellenőrizni akarja a magyar kormány, ám az eddig tagadta, hogy napirenden lenne ilyesmi. A Figyelő szerint az alkoholpiac újraosztása lehet a következő időszak egyik nagy belpolitikai konfliktusa, ez ugyanis, mint minden állami beavatkozás a gazdaságba, komoly érdeksérelmekkel fog járni, a nyerteseknek járó jogokért való könyöklés pedig a Fideszen belül is indulatokat kavarhat. (figyeio.hu)
