Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 17. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2016. január 22. I www.ujszo.com RÖVIDEN Új letartóztatások Brüsszelben Merkel a végsőkig ellenáll Dánia mellett Németországban is elvehetik a menedékkérők pénzét és vagyontárgyait Brüsszel. Letartóztattak két fiatalembert Brüsszel Molenbeek nevű városrészében, akiket azzal vádolnak, hogy kapcsolatban álltak a párizsi terrortámadások elkövetőivel - irta a La Libre Belgique belga napilap. A belga szövetségi ügyészség szerint rajtaütés keretében letartóztatott emberek kapcsolatban álltak a 130 ember halálával járó, november 13-i párizsi merényletsorozat elkövetőivel. A belga állampolgárságú, 1986-os születésű Zakaria J. és az 1981 - es, marokkói állampolgárságú Mustafa E. elfogásakor nem találtak sem fegyvert, sem robbanószert. A párizsi merényletek kitervelésével és elkövetésével vádolt Salah Abdeslamot eddig nem sikerült kézre keríteni, pedig a terrortámadásokat követően Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. (MTI) Rendőröket öltek meg Egyiptomban Aris. Ismeretlen fegyveresek agyonlőttek öt rendőrt az egyiptomi Sínai-félsziget nyugati részén fekvő Aris városban. Az al- Ahram kormánypárti napilap szerint fegyveresek egy csoportja ütött rajta a biztonsági erőkön a város egyik terén, öt rendőrt megöltek, tízet megsebesítettek. Egyiptomban számos támadás éri a biztonsági erőket. Ezek először csak a Sínai-félszigetre voltak jellemzőek, az utóbbi időben azonban a főváros körzetében is megtörténnek. A Sínai-félsziget az észak-afrikai ország legveszedelmesebb terrorszervezete fellegvárának számít. (MTI) Líbiai olajtározókat támadott az IÁ Bengázi. Támadást mért az egyik legnagyobb líbiai olajkikötő közelében lévő olajlétesítményekre az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, amelynek tagjai számos tartályt felgyújtottak és további merényletekkel fenyegetőztek. Mohamed al-Hariri, az észak-afrikai ország nemzeti olajtársaságának szóvivője azt mondta, a Rász Lanúf olajipari létesítmény közelében lezajlott támadás miatt a környéket óriási füstfelhő takarja és környezeti katasztrófa fenyegeti. A dzsihá- disták az ipari és a lakott területek energiaellátását biztosító vezetékeket is megrongálták. (MTI) Migránsok harca francia rendőrökkel Calais. Több száz migráns csapott össze a francia rendőrség erőivel az észak-franciaországi calais-i menekülttáborban, a hatóságok könnygázt vetetettek be tömegoszlatásra. Mintegy 300 menekült tett kísérletet arra, hogy égő szeméttel és gallyakkal megállítsa a forgalmat a menekülttábor melletti úton, amely a calais-i kikötőhöz vezet. A migránsok folyamatosan próbálkoznak eljutni Nagy-Britanniába a Csatoma-alagúton keresztül. (MTI) Tegnap ismét megindultaka menekültek a macedón-görög határon át (Sita/ap; MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Sz!<opje. Németországnak az osztrák példát követve maximálnia kell a befogadható menedékkérők számát és hatékony határellenőrzést kell bevezetnie, Angela Merkel kancellár azonban hajthatatlan, ezért nehéz hetek következnek a német politikában. Angela Merkel német kancellár egyelőre hajthatatlan a menedékkérők témájában, ezért nehéz időszak következik a német politikában - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, miután a bajor tartományi gyűlés (Landtag) CSU- frakciója megbeszélést folytatott a kancellárral. „Ez a nap kiábrándító volt” - mondta Horst Seehofer a bajorországi Wildbad Kreuth-ban tartott egyeztetésről, megjegyezve, hogy személyesen is csalódást okozott neki a kancellár fellépése. A Landtag- frakció tagjai „nyomatékosan, de nagyon tárgyilagosan” a kancellár elé teij esztették a szövetségi kormány menekültpolitikájával szembeni kifogásaikat, de Merkel „tapodtat sem engedett” - mondta Seehofer. Az osztrák példa alapján évi 200 ezer főAfganisztán: A dzsihádista Iszlám Állam visszaszorulóban van Irakban és Szíriában, ahol az USA által vezetett nemzetközi koalíció a szervezet hatalmi központjainak felszámolását tervezi Moszulban és Pakkéban. Kabul/Párizs. Az eddiginél szélesebb körű felhatalmazást kapott az amerikai hadsereg a kormánytól arra, hogy légi csapásokat mérjen az Iszlám Állam (IÁ) terrorcsoportra Afganisztánban - számolt be a The Washington Post amerikai napilap. A lap szerint a Pentagon múlt héten hagyta jóvá az új intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül a terrorszervezethez tartozásuk miatt méijeben maximálni kell a befogadható menedékkérők számát és hatékonnyá kell tenni a határellenőrzést - fejtette ki Horst Seehofer. Nemcsak Dániában és Svájcban használhatják fel a hatóságok a menedékkérők pénzét és vagyontárgyait az ellátásuk finanszírozására, hanem Németországban is. A német jogszabályok szerint a menedékkérőknek először fel kell élniük jövedelmüket és vagyonukat, és csak akkor igényelhetnek segítséget, ha már mindenük elfogyott - idézte a Bild c. lap a kormány bevándorlási, menekült- ügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszterét. Aydan Özoguz elmondta, a menedékkérőknek Németországban alapvetően mindenüket fel kell élniük, még a „családi ezüstöt” is, és az előítéletekkel szemben egyáltalán nincs jobb dolguk, mint a szociális segélyen élőknek. A Bild alapján két tartományban, Bajorországban és Baden-Württem- bergben érvényesítik ezt a szövetségi szintű szabályt. Bajorországban Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter közlése szerint a hatóságok 750 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktárgyat elvehetnek a menedékkérőktől. Baden-Würt- tembergben 350 euró az értékhatár. Macedónia újra átengedi a Görögországból érkező migránsokat, de nek csapást az IÁ'fegyvereseire. Az amerikai hadsereg korábban is mért támadást az Iszlám Államhoz kötődő afganisztáni célpontokra, ezeket a csapásokat azonban a harcosok „ellenséges szándékai” miatt és nem kifejezetten a szélsőséges csoporthoz való tartozásuk miatt indították. Noha az intézkedés nem jelent drámai változást az amerikai hadsereg afganisztáni tevékenységében, újabb példája annak, hogy Washington az IÁ hagyományos terepének számító Szírián és Irakon túl tovább szélesíti terrorellenes hadjáratát. Az IÁ visszaszorulóban van Irakban és Szíriában, ahol az USA által vezetett nemzetközi koalíció a szervezet hatalmi központjainak felszácsak azokat, akik úgy nyilatkoznak: Ausztriában vagy Németországban akarnak menedéket kérni. A görög-macedón határon tartózkodó újságírók beszámolói szerint Macedónia tegnap reggel nyitotta meg az Ido- meni és Gyevgyelija közötti átkelőt. Szerdán körülbelül 600 migráns ragadt a két határátkelő között, mert egyelőre tisztázatlan okok miatt a macedón hatóságok megtagadták tőlük a belépést. Szerbia szerdán jelentett be hasonló intézkedéseket, és csak azokat a migránsokat engedi át terümolását tervezi Moszulban és Rak- kában - mondta a francia és az amerikai védelmi miniszter. A terrorszervezet elleni hét ország (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország és Németország) részvételével a francia fővárosban rendezett egyeztetésre Oroszország nem kapott meghívást. „A kölcsönös erőfeszítéseink meghozták gyümölcsüket. Az Iszlám Állam visszavonulóban van, sikerült az erőforrásaira lecsapnunk. Most kell növelni az erőinket egy összefüggő közös stratégia létrehozásával” - fogalmazott Jean- Yves Le Drian. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerint a dzsihádista szervezet elleni harcnak létén, akik Ausztriában vagy Németországban akarnak menedékért folyamodni. Az intézkedések hátterében az osztrák kormány szigorító intézkedései állnak - közölte Aleksan- dar Vulin szerb szociálisügyi miniszter. Bécs szerdán bejelentette, idén a tavalyi 90 ezer menedékkérőnél jelentősen kevesebb, 37 500 embert engedne csak be. Az APA osztrák hírügynökség szerint a kormány maga sincs tisztában azzal, hogy a szóban forgó felső határ jogilag egyáltalán lehetséges. három kulcspontja „az Iszlám Állam nevezetű rák megszüntetése a Moszulban és Rakkában található hatalmi központok felszámolásával, a tumor áttétei elleni harc az egész világban, valamint a hazai lakosság megvédése”. A 2014 nyarán kezdődött légi csapásoknak köszönhetően most először szorult vissza az Iszlám Állam a szíriai Kobaniban és Szin- dzsárban, valamint az iraki Ramá- diban. A külföldi dzsihádisták toborzását azonban folytatja a dzsihádista szervezet. Párizs szerint hetente legalább száz külföldi csatlakozik az IÁ-hoz, amely szombaton indított támadást a még a szíriai kormányerők által ellenőrzés alatt tartott Deir- ez-Zór városa ellen. (MTI) r támadhatja az amerikai haderő az IA-t Moldova parlamentje rendkívüli ülésén bizalmat szavazott az EU-barát párt- szövetséghez tartó Pavel Filip miniszterelnök új kormányának; Filip alig egy év alatt a harmadik miniszterelnök Európa legszegényebb országában. A döntés ellen szerda este az oroszbarát ellenzéki pártok szervezésében több ezer ember tiltakozott a törvényhozás épületénél. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, a zavargásokban tizenöten - rendőrök és tüntetők egyaránt - megsérültek. A képviselőket egy föld alatti vészkijáraton kimenekítették a parlamentből. Tegnap az alkotmánybíróságon támadta meg Pavel Filip kormányának parlamenti megerősítését az ellenzéki moldovai szocialista párt. (sita/ap) Putyin keze a kémölésben London/Moszkva. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Lit- vinyenko-gyilkosság két orosz gyanúsítottja ellen - jelentette be tegnap a brit belügyminiszter. Theresa May arról is tájékoztatott, a brit pénzügyi tárca zárolta a két gyanúsított, Ándrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun Nagy-Britanniában lévő betéteit és egyéb vagyonát. A miniszter szerint az elfogatóparancs az Európai Unió területére, sőt az EU- n kívüli országokra is érvényes. Theresa May nyilatkozatának előzményeként egy brit bírói vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét „valószínűleg” Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyásával gyilkolták meg Londonban 2006 novemberében. A 329 oldalas jelentésben a vizsgálat vezetője, Sir Robert Owen tényszerűen rögzíti, Litvinyenkót Lugovoj és Kovtun ölte meg. A közel egy évig tartó vizsgálat szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy az orosz állambiztonsági szolgálat vezényelte le az akciót, amelyre Putyin „valószínűleg” rábólintott. Moszkva szerint politikai színezetű a londoni bírósági jelentés. „Sajnáljuk, hogy egy tisztán büntetőjogi ügyet átpolitizáltak, elrontva ezzel a kétoldalú kapcsolatok légkörét” - mondta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Litvinyenko, 2000- ben emigrált Londonba, és élesen szembefordult az orosz vezetéssel. Nem sokkal dezertálása után kiadott könyvében például azt állította: nem csecsen terroristák, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után orosz hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön. (MTI)
