Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-21 / 16. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. január 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A Smer nélkül... Egyre inkább elméleti A Smer nélküli kormányzás még mindig reális, vélekedett Bugár Béla, a Híd elnöke. Hat héttel a választások előtt nem is az a lényeg, ki mondta, hanem maga az állítás. Március 6-án vajon azt mondhatjuk- e, vége a furcsa, egy test(ület)ben alakot öltő oligarchiai-szakszervezeti együttélésnek, vagy egy csendestárssal folytatódik. Hat hét alatt sok minden történhet, azoknál a pártoknál, ahol szóvicceknél többre is futja, a spindoctorok már csúcsrajáratják a kampányerőműveket. Ha valamikor, hát most várhatunk „váratlanul” kiszivárgó anyagokra, „íróasztalon talált” dosz- sziékra. A kampány eddig meglehetősen állóképszerü, izgalommentes. A Smer biztos győzelme tudatában nem töri össze magát. Kormányzati lehetosegge válik a Fico nélküli kormányzás pozícióból intézkedései egy része, ha nem egésze a kampányt szolgálja. És tudja, az egyedül kormányzás nem tűnik reálisnak, ezért a párt erős embere, Fico bizalmasa, Marek Mad’a- rié nyíltan megüzente, kettős koalícióban gondolkodnak. Ezt utóbb a „szeretett vezető” is megerősítette. Akinek kell, értsen belőle. Újabban Radoslav Procházka, a Sieť elnöke keltett feltűnést egy később megcáfolt állításával. De ami az esti híradóban elhangzik, az olyan, mint a tubusból kinyomott fogkrém: nagyon nehéz visszanyomni. A Markízán a partyarcát mutató Procházka szokásától eltérően most nem fogyasztott el egy egész kiló citromot, mielőtt kamera elé állt, hanem vidáman beszélt arról, ha kitiltják a közbeszerzésekből a fantomcégeket és elfogadják a politikusok anyagi felelősségéről szóló törvényt, akár a Smerrel is kormányozna. Később párttársainak e-mailben azt üzente, nem úgy gondolta. Pedig azóta a teljes, vágatlan felvételt is nyilvánosságra hozták, így nem lehet azt állítani, célirányosan vágták össze, aknamunkaként. A Sieťnek biztosan osztanak lapot március első hétvégéjén, a Smer mellett még ezt a pártot szokták két számjegyű támogatottsággal mérni. Egy friss, releváns intézmény által készített felmérés szerint kettejüknek 54,8%-a lenne. A Smeren kívül a parlamentbejutó összes többi párt együttes támogatottsága—beleértve az SNS is! - 47%. Játszhatnánk még a számokkal, átlagot vonhatnánk az utóbbi hónapok releváns felméréseiből, de a tendencia egyértelmű: a Smer és még valaki, vagy mindenki a Smer ellen. A pártok célja a hatalomra kerülés, hisz csak így tudják átültetni a programjukat, ellenzékben játszhatják a hatalom ellenőrének nemes, ám kevéssé produktív szerepét. Ahol már két párt van, ott szükség lehet kompromisszumokra, de messze nem annyira, mint egy „népfrontos” koalíciónál, így ez a megoldás valamennyi, a Smert jelenleg verbális síkon nagyon utáló párt számára érdekes lehet. A Smer nélküli kormányzás lehetősége pedig egyre inkább elméleti lehetőséggé válik. Rado Procházka (Ľubomír Kotrha karikatúrája) legrosszabbra készül Mindenki a A német kancellárt tovább győzködi pártja, hogy változtasson menekült- politikáján. A bajor konzervatívok álma, hogy lezáiják a határt. Erre a forgatókönyvre készülnek a balkáni útvonalon érintett schen- geni országok is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azzal riogat, ha Schengen összeomlik, azzal az unió halálos sebet kap. Ausztria koordinál Németországgal, mert ha az lezáija a határt, sok ezer menedékkérő ragadhat náluk. Január óta több mint harmincezren értek partot Görögországban, s már úton vannak Németország felé. A németek azonban egyre szigorúbban szűrnek, újabban a Svédországba eljutni szándékozókat visszafordítják. Az osztrákok meg aggódnak, hogy ők mihez kezdenek velük. Szlovénia is építgeti a maga határzárát, arra készül, ha a német lépésre reagálva az osztrákok lezáiják az osztrák-szlovén határt, így vonulhat végig a dominóeffektus az egész Balkánon. Berlin diszkrét nyomására már a macedónok is szűrnek, az észak-afrikaiakat visszafordítják Görögországba, miközben származási országaik - Marokkó, Algéria - sem lelkesednek azért, hogy visszafogadják a gyakran papírok nélkül kitoloncolásra váró állampolgáraikat. Magyarország szükség esetén rögtön nekikezd egy új kerítés építésének a román határon, ha a lezárások miatt arra kanyarodna a menekültáradat. Amíg nincs egy huszárvágás az ügyben, addig a politikai bizonytalankodás eredménye éppen az ellenkezője lesz annak, amit mindenki akar. Miközben Berlintől Zágrábig mindenki szabályozni szeretné, hogy mi történjen a menedékkérőkkel, a közel-keleti kétségbeesett tömegek ezt úgy értelmezik, hogy záródnak Európa kapui, most kell még sietni, a rossz idő ellenére, hogy talán utolsó hullámmal bejussanak a schengeni övezetbe. Egy karakteres európai vezető hiányzik, aki mögött gazdaságpolitikai súly, belpolitikai felhatalmazás és hiteles szándék áll, hogy élére álljon az egységes európai menekültpolitikának. Ugye a cél hónapok óta az, hogy görög és olasz menekültgyűjtő pontokon osszák el, ki hova megy, ha egyáltalán mehet. Vagy rögtön fordítsák vissza. Ezt nem sikerült megoldani, a tagállamok nem adnak elég támogatást és hozzájárulást, az Európai Bizottság önmagában gyenge ezt végrehajtani. Választópolgárként hiába türelmetlenkedünk, a politikai elit tagjai vívják Brüsszelben és az európai fővárosokban hétköznapi sakkjátszmáikat, s közben elveszik a hosszú távú gondolkodás és a stratégiai döntések lehetősége. Most ennek 500 millió európai polgár és menekülők milliói isszák a levét. Politikacsinálás Fico-módra MARIÁN LEŠKO a* v V égy egy ellenséget. A szlovák kormánypárt 2016-ban pontosan úgy viselkedik, mint húsz éve, az 1996-ban kormányzó legerősebb párt. Vladimír Mečiar akkor bárminemű megnyilvánulást, véleményt, amely nem egyezett a HZDS álláspontjával, azzal intézett el, hogy politikai ellenfeleinek személyes támadásáról van szó. Most a Smer elnöke is ugyanezzel traktálja híveit. Az újságírók csak azért kritizálják, mert összefogtak ellene. Ha valamelyik szakma, ágazat képviselői tényekkel alátámasztva kémek valamit a kormánytól, akkor Fico úgy tálalja a dolgot, hogy politikai megrendelést teljesítenek, az ellenzéknek akarnak segíteni. A HZDS-hez hasonlóan a Smer is azonnal átpolitizál bármilyen szakmai vitát, mert egyszerűen ez kormányzásának az alapja. Tökéletes példa erre a küszöbön álló pedagógussztrájk. A Smer nem elégedett meg azzal, hogy elmagyarázza, miért nem teljesíti a fiatalabb pedagógusgenerációk tömörüléseinek követeléseit, hanem az ellenzék által felbérelt ügynököket faragott belőlük. A kormányfő adta meg az alaphangot, azt mondta, hat héttel a választások előtt nehéz ilyen „ellenzéki kapálózással foglalkozni”. Juraj Draxler oktatásügyi miniszter és elődje, Peter Pellegrini pedig szépen megírták ehhez a librettót. „Az akció egyik szervezője még csak nem is titkolja, hogy céljuk a Smer támogatottságának csökkentése.” Ezt Ľudovít Sebelédi szakszervezeti vezető nyilatkozatából dedukálták ki, aki arra a kérdésre válaszolt, hogy akár fél évig is elhúzódhat-e a pedagógussztrájk. „Nem hinném, hogy a kormány hagyná idáig fajulni a dolgokat. Szerintem az lesz a fordulópont, amikor a sajtóban észreveszik, hogy a felmérésekben csökkent a Smer támogatottsága. Ha lecsökken öt százalékkal, akkor a sztrájk sikeres lesz.” Még a Smer tagjai se lehetnek olyan rosszul eleresztve agyilag, hogy ne értenék, mit akart ezzel mondani: a kormány csak akkor fog engedni a pedagógusoknak, ha a sztrájk miatt csökken a népszerűsége. Mint mindenki, Sebelédi is tudja, hogy a pártok számára a támogatottságuk szent dolog, a Smer számára pedig ez az egyetlen, ami szent. A pedagógusok azt akaiják, hogy a kormány vegye őket komolyan. Az másodlagos számukra, hogy mi történik a Smer vagy az ellenzéki pártok támogatottságával, mert úgy, mint majdnem mindenki ebben az országban, ők is elsősorban magukkal törődnek. Erre tanította őket a két Fico-kormány is. A Smer tavaly decemberi kongresszusán Fico két alapvető dolgot közölt. Mindenkinek, aki több pénzt kért a kormánytól, azt üzente, csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a takarónk ér. Utána bejelentette, hogy a harmadik szociális csomagban egymilliárd eurót akar elkölteni. Ezzel minden elégedetlenkedőnek értésére adta, hogy ha nem kap pénzt a kormánytól, az nem azért van, mert ne lenne pénz, hanem mert nem ez a Smer prioritása. A sztrájkkészültség egy próbálkozás a fiatal pedagógusok részéről, hogy változtassanak a Smer prioritásain. A gond csak az, hogy a Smer fő prioritása hosszú ideje változatlan: meg kell nyerni a választásokat, még ha az állam összes pénzét is erre kell elkölteni. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ A lengyel kormányfőt dicséri a médiája Jónak tartja a lengyel tévénézők többsége Beata Szydlo miniszter- elnök fellépését azon a plenáris vitán, amelyet az Európai Parlament rendezett kedd este a jogállamiság lengyelországi helyzetéről, de lapok szerint a kormányfő nem oldotta fel a lengyel kormány és az unió közötti feszültséget. A több mint kétórás vitát - melyen Szydlo elutasította, hogy a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) sérti a jogállamiság elveit - a lengyel köztévé teljes egészében közvetítette. Egy tévé internetes szavazásán a 43 ezer válaszoló 81,7%-a úgy találta, hogy fellépése kedvezett Lengyelországnak. Pozitívan értékelték a strasbourgi vitát Szydlo párttársai. Witold Waszczykowski külügyminiszter a közszolgálati rádióban úgy vélte: „új európai vezető született: a neve Beata Szydlo”. Ugyanakkor bírálta, hogy a vitát egyáltalán megrendezték, „az az európai technokraták kezdeményezése volt, akiknek a lengyel ellenzék szurkolt”. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) részéről Bogdan Zdrojewski EP- képviselő úgy látja, Lengyelország újabb kellemetlenségekre számíthat, mert több euroszkeptikus képviselő erős támogatást nyújtott Szydlónak. A jobboldali Wprost hetilap azt írta: „Bakot lőttek, akik Szydlo vereségét várták. A kormányfő jelentős politikai tőkét kovácsolt magának.” A Rzeczpospo- lita jobbközép napilap viszont úgy gondolja, a kormánynak az uniós színtéren ezután is arculati problémákkal kell megküzdenie. Jaros- law Wlodarczyk, a Lengyel Sajtóklub elnöke szerint a kormányfő nem adott választ az Európai Bizottság aggodalmaira, amelyeket a lengyel kormány intézkedéseivel kapcsolatban megfogalmazott. A kommentárok a vita belpolitikai hatását is értékelték, a szerzők pártszimpátiájuktól függetlenül az ellenzéki PO vereségéről beszéltek. Többen úgy véltek, hogy a PO- ban az utóbbi napokban tovább nőtt a belső feszültség, és ez a párt vitával kapcsolatos stratégiájára is kihatott, ugyanis a PO képviselői távoztak a vitáról. Az európai liberálisok frakciójának elnöke, Guy Verhofstadt .jobban vitázott Szydióval, mint a büszkén hallgató PO” - írta a balliberális Gazeta Wyborcza. Strasbourgban a lengyel kormány alkotmánybírósággal, valamint a közmédiával kapcsolatos intézkedéseit vitatták meg. Az Európai Bizottság a múlt héten indított előzetes vizsgálatot Lengyelország ellen az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. (MTI)
