Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-21 / 16. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2016. január 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Rendőrségi razziák sora Kölnben Iraki rendházat romboltak le Arab otthonok ezreit pusztítják el az iraki kurdok az Iszlám Államtól elfoglalt falvakban Köln. A szilveszteri molesztálá- sokkal összefüggésben tartott több rajtaütést is a német rendőrség Kölnben. A hatóságok az egyik városnegyed fogadóirodáit és szórakozóhelyeit kutatta át. A rendőrség tájékoztatása szerint ugyanis ebben a kerületben rejtőztek el a gyanúsított észak-afrikai csoportok. Eddig 120 feltételezett elkövető adatait vizsgálták át, köztük mobiltelefonok forgalmát is. A szilveszteri mo- lesztálások ügyében eddig 16 személyt állítottak elő, egy embert pedig őrizetbe vettek. (H(rTV) Obama és Erdogan egyeztetett Ankara/Washington. Az Iszlám Állam szervezet és a török- országi kurd lázadók elleni együttműködés folytatásáról beszélt telefonon Barack Obama amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök. Obama elítélte azokat a támadásokat is, amelyeket a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet hajtott végre a közelmúltban a török biztonsági erők ellen, és hangsúlyozta, meg kell akadályozni a fegyveres konfliktusok további teijedését a térségben - olvasható a Fehér Ház közleményében. Mindkét fél jelezte, a terrorizmus elleni harc is témája lesz Joe Biden amerikai alelnök szombati török tárgyalásának. (MTI) Menekültek százai torlódnak fel Szkopje/Athén. Mintegy 350 menekült rekedt a görög-macedón határon, Idomeninél, miután a határátkelőhelyet ismeretlen okok miatt lezárták. A görög Idomeni és a macedón Gyev- gyelija közötti átkelőhely a mig- ránsok fő útvonalán fekszik, ezen a ponton lépnek be a legtöbben Macedóniába. A szkopjei hatóságok november közepe óta csak a háborús övezetből érkezőket engedik be az országba, ennek ellenére az idén már majdnem 36 ezer migránst regisztráltak. Nem közlekednek a komphajók tegnap reggel óta Görögországban, mivel sztrájkba léptek a tengerészek a kormány tervezett nyugdíjreformja és az újabb adók elleni tiltakozásul. A tengerészek tiltakozása a görög főváros kikötőjét, Pireuszt is érinti, így leáll az illegális bevándorlók elszállítása az égei-tengeri szigetekről a szárazföldre. (MTI) Szíria: Kerry és Lavrov egyeztetett Zürich. Az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő hétre kitűzött szíriai béketárgyalásokról tanácskozott tegnap Zürichben, eredményt nem közöltek. John Kerry és Szergej Lavrov azt vitatta meg, hogy a szíriai ellenzéket ki képviselje a tárgyalásokon. Az USA és Oroszország ebben eltérő véleményen van. Lavrov csak annyit mondott, „majd meglátjuk”, hogy lesznek- e egyáltalán tárgyalások. (MTI) Ma már csak emlék a legrégebbi iraki keresztény monostor. Az iraki háború után egy ideig amerikai katonák őrizték és gondozták a műemléket. (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erbíl/Damaszkusz. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet földig rombolta az iraki Moszul közelében található legrégebbi, időszámításunk szerint 595 körül alapított Szent Hlás keresztény monostort. Oroszország és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció is újabb légi csapásokat hajtott végre Szíriában és Irakban. Az Iszlám Állam eddig már számos ókori műemléket semmisített meg az általa meghódított iraki és szíriai területeken. A főbb városok, ahol a dzsihádisták pusztítottak: Ninive, Moszul, Hatra, Palmüra. Az épületekben talált könyveket, műtárgyakat megsemmisítették, illetve az utóbbiakból sokat értékesítettek a feketepiacon. A friss amerikai műhold- felvételek és a helyről korábban készült képek összehasonlítása alapján bebizonyosodott, hogy az IÁ - amely 2014 júniusában foglalta el a milliós iraki várost, a Bagdadtól 350 km-re lévő Moszult - lerombolta a város mellett egy dombon elterülő, erődszerű monostort. A monostort Mar Elia asszír szerzetes alapította, és a nevét is róla kapta. A monostort a 17. században renoválták, de Tahmaz Nadir perzsa tábornok 1743-ban leromboltatta, és az ott élő 150 szerzetest megölette, mert nem voltak hajlandók áttérni az iszlám hitre. Az épület néhány helyiségét a 20. század elején részlegesen helyreállították. A félig romos épület sok évszázadon át keresztény zarándokhely volt. Az iraki háború után az országot megszálló amerikai erők őrizték a monostort és valamennyire gondozták. Oroszország és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció is újabb légi csapásokat hajtott végre Szíriában és Irakban. Az orosz légierő gépei 15 7 küldetést teljesítettek az elmúlt 5 nap folyamán Szíriában, és 579 terrorista célpontra mértek csapást. Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője szerint Latakia közelében egy Szu-34-es harci gép az IÁ 20 fegyveresével végzett, amikor telibe találta a szervezet négy járművét. Konasenkov azt is tudatta, hogy az orosz légierő több mint 40 tonna humanitárius segélyt dobott le „terroristák” által elzárt területekre Szíriában, a többi között Deir-ez-Zór környékén is. A kormányerők és a szélsőségesek által is ostromolt kelet- szíriai Deir-ez-Zórt éhínség fenyegeti, a város 200 ezer lakója nélkülözik. Az Iszlám Állam elengedett 270 embert abból a négyszázból, akit a hét végén rabolt el Deir-ez-Zórban a kormányerők uralta kerületekből, ugyanakkor elhurcolt újabb félszáz férfit; a szabadon engedettek zömmel nők és gyerekek. Oroszországot korábban több bírálat érte amiatt, hogy nem magát az Iszlám Állam terrorszervezet fegyvereseit, hanem a Moszkva által támogatott Bassár el- Aszad szír elnök ellenzékének számító csoportokat támadta. Az USA vezette nemzetközi koalíció erői e héten több mint 20 légi csapást hajBiztos az IÁ- hóhér halála Már biztos Dzsihád John, az IÁ hírhedt hóhérának halála: a dzsihádista terrorszervezet megerősítette, tavaly ősszel a brit polgárságéi férfit megölte egy amerikai dróncsapás Rakkában. 2015. november 12-én „végre mártírhalált halt Allah ügyéért, amit oly régóta áhított" - tudatta az Iszlám Állam hivatalosnak számító netlapja, a Dabiq. (MTI) tottak végre az IÁ ellen, többségüket az iraki Ramádi környékén. A koalíció közleménye szerint olajipari létesítményeket, harcálláspontokat és fegyveres egységeket is ért találat. Otthonok ezreit pusztítják el az iraki kurdok az Iszlám Államtól elfoglalt falvakban - állítja az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő csoport. A kurd harcosok felrobbantják, felgyújtják, vagy földgyalukkal tüntetik el a házakat olyan iraki falvakban, amelyekben főleg arabok laktak. Kurd részről azt hangoztatják, a falupusztítás megtorlás azért, mert az arab közösségek támogatták az IÁ- t. Az AI szerint a hadászati szempontból indokolatlan, szándékos településrombolás, a lakosság elűzése kimerítheti a háborús bűn fogalmát. Ausztria korlátozza a menedékkérők létszámát Ausztria korlátozza a menedékkérők létszámát, Németországban tovább csökkent Angela Merkel népszerűságe. Bécs/Berlin/Brüsszel. Ausztria idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba - jelentette be tegnap az osztrák vezetés. A kormányülés döntése szerint számuk 2019-ig összesen kb. 130 ezer lehet. 2015-ben 90 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, vagyis több mint háromszor annyit, mint 2014-ben. Szerbia tegnaptól csak azokat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kémek menedéket - jelentette a Tanjug szerb hírügynökség. Macedónia pedig lezárta Görögországgal közös határát a Nyugat- Európába igyekvő bevándorlók előtt. A migrációs válságra hivatkozva, az Európai Unió belső határainak lezárása az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásával jár, ami súlyosan érinti az európai gazdaságot - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át naponta. Nagy költsége van annak, ha az embereknek várakozniuk kell a határokon - hangsúlyozta az elnök. Juncker közölte, az olyan intézkedés, mint a dániai és a svéd, éves szinten 3 milliárd euró kiesést jelenthet az unió gazdaságának. Németországban tovább csökkent Angela Merkel kancellár népszerűsége, és a lakosság 55%-a támogatná a határok lezárását a menekültek előtt - mutatták ki a friss felmérések. A válaszolók 44%-a jelölte meg Merkelt arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót. A menekültválság elmélyülése előtti, tavaly júliusi 56%-hoz viszonyítva ez 12 százalékpontos esés. (MTI) Politikai kézfogó. Sarah Palin volt alaszkai kormányzónő, aki 2008-ban John McCain alelnökjelöltjeként maga is részt vett egy választási csatában, az Egyesült Államok elnöki tisztére pályázó, republikánus párti Donald Trump támogatójának szegődött. A nehézsúlyú konzervatívként emlegetett Sarah Palin egyebek közt azzal érvelt egy keddi iowai egyetemi nagygyűlésen, hogy ha Trump lesz az elnök, akkor Amerikánaknemkelltovább mentegetőznie, Trump hagyni fogja, hogy a hadsereg tegye a dolgát és elpusztítsa az Iszlám Államot. Sarah Palin azt követően rukkolt elő Trump támogatásával, hogy egy nappal korábban őrizetbe vették idősebb fiát családi erőszak miatt. (TASR/ap) Megostromolt egyetem Pesa var. A terroristák megölésével tegnap napközben ért véget a biztonsági erők művelete azon az északnyugat-pakisztáni egyetemen, amelyet délelőtt támadtak meg iszlamista szélsőségesek. A rajtaütésben mintegy 25-en haltak meg és legalább 50-en megsebesültek - közölte a rendőrség, hozzátéve, hogy valamennyi támadót megölték. A rendőrség és az egyetem információi szerint legalább két diák, két biztonsági őr, egy tanár és egy rendőr van a halottak között. A rajtaütést a tálib harcosok fellegvárának számító Haibár- Paktunkva tartomány székvárosától, Pesavartól 50 km-re északkeletre fekvő Csárszaddában, a Bacsa Hán Egyetem ellen követték el, amikor a diákok és tanárok többsége már a termekben tartózkodott. A rajtaütést az egyik helyi tálib szervezet, a T ehrik-e Talibán (TTP) vállalta magára. „Négy öngyilkos merénylőnk támadást hajtott ma végre a Bacsa Hán Egyetem ellen” - közölte a tálib lázadók egyik parancsnoka, Umar Manszúr. Mint hozzátette, a rajtaütés a hadsereg által nemrég indított nagyszabású zarb-e-azbi terrorellenes művelet megtorlása. A parancsnok újabb támadásokat helyezett kilátásba. A Bacsa Hán Egyetemnek 3 ezer hallgatója van, tegnap azonban 600 vendég is tartózkodott a kampusz területén egy irodalmi rendezvény miatt, amelyet az egyetem névadója, Hán Abdul Ghaffar Hán népszerű pastu függetlenségi aktivista halálának évfordulója alkalmából szerveztek. A pastuk a 193 milliós pakisztáni népesség 15%-át alkotják. A történtek felelevenítik annak a 2014. decemberi támadásnak az emlékét, amikor tálib fegyveresek megrohamoztak egy állami katonai iskolát Pesavarban, s meggyilkoltak 134 embert. (MTI)
