Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-19 / 14. szám, kedd

2 KOZELET 2016. január 19. | www.ujszo.com Nem zár az osztrák-szlovák határ A bergi határátkelőn az elmúlt hónapokban csak a szlovák rendőrök ellenőrizték a forgalmat (Gábriel Kuchta felvétele) DEMECS PÉTER Pozsony. Bár Ausztria a hétvégén jelezte, péntektől ideiglenesen felfüggeszti a nyitott határokról szóló schen- geni egyezmény hatályos­ságét, mint megtudtuk, ez az intézkedés a szlovák-osztrák határszakaszt nem fogja érinteni, ezeken a határátkelő­kön rendőrök sem lesznek. Péntektől léphet életbe a szigorí­tott ausztriai határellenőrzés, amely egyelőre a Szlovéniából érkezőket fogja érinteni. Azokat a menekülte­ket ellenőrzik majd az osztrák hatá­ron, akik a Karavankák-alagúton (Karawankentunnel) érkeznek az ausztriai Karintia tartományba. Az osztrák határrendészet segítségével az ellenőrzést már a határ szlovéniai oldalán elvégzik. A Szlovéniából érkező menekülteket jelenleg a ka- rintiai szakaszhoz irányítják és itt engedik be Ausztriába. A stájeror­szági Spielfeldbe január 6. óta nem érkeztek migránsok, de ennél az át­kelőnél is szigorúbb lehet majd a be­utazók ellenőrzése. Wemer Faymann osztrák kancel­lár egy vasárnapi lapinterjúban je­lentette be, hogy Ausztria ideigle­nesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást, minden bevándorlót ellenőriz a határon, és a gazdasági menekülteket elutasítja. Kijelentése nagy port kavart, s több szlovákiai portálon megjelent infor­LAJOSP. JÁNOS Leleplezte magát a hétvégén a Kétnyelvű Szlovákia (KDSZ) mozgalom, miután a rendőrség igazoltatta 26 aktivistájukat Pereden. A mozgalom tagja a várakozásoknak megfelelően Orosz Örs és három társa, akik az MKP listáján indulnak függetlenként. Pozsony. Orosz szerint a „tetten­érés” véletlen volt. „Pereden 26 tár­sunkat igazoltatták, jegyzőkönyvet írtak, elkobozták a Pered táblát. Ezért úgy gondoltuk, hogy annak a kör­nek, amely az utóbbi időszakban ténylegesen részt vett a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom működésében, kötelessége egy em­berként kiállnia azokért, akiket be­idézhetnek a vágsellyei rendőrkapi­tányságra” - mondta lapunknak Orosz. Orosz szerint a hétvégi akció nem a négy független jelölt kampányak­ciója, habár mind a négyen szere­pelnek azon a csoportképen, amely még a peredi táblacsere előtt készült a résztvevőkről. A hétvégi akciókról készült videót sem a korábbi stílus­ban készítették, amikor csak olyan felvételek készültek, amelyeken nem látható a résztvevők arca. „Ha a KDSZ kampányakciónak minősül, akkor mi a kampányolást öt évvel ezelőtt kezdtük” - mondta Örs. Az akció után kiadott sajtónyilatkozat egyértelműen fogalmaz: „Soraink­ból többen indulnak a márciusi vá­lasztásokon az MKP listáján ........A H a nincs uniós megoldás, akkor nemzeti intézkedésre lesz szükség. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter máció arról, hogy ettől a héttől a szlovák-osztrák határon is lesznek ellenőrzések. Ivan Netík, a szlovák belügyminisztérium szóvivője sze­rint Bécsnek hivatalosan tájékoztat­KDSZ meggyőződése, hogy az or­szágos politikában szerepet vállaló tagjai minden tőlük telhetőt meg fognak tenni a nyelvhasználati joga­inkért”. Ezelőtt legutóbb 2015 ápri­lisában tudattak magukról az akti­visták, amikor a dunaszerdahelyi vasútállomáson helyeztek el egy magyar nyelvű táblát. Orosz úgy véli, hogy ezzel a lé­péssel a KDSZ erősödhet. „A célkitűzéseinken nem változtatunk, a gerillaakciók csak eszköz voltak - magyarázta álláspontját Orosz. - Célunk a Dél-Szlovákiában élő kö­zösség nyelvi jogi státusának ma­gasabb szintre állítása.” Nem za­varja a hétvégi akció Urbán Pétert, a Tandem civil szervezet vezetőjét sem, aki egyben a Kétnyelvű Gö- mör és Nógrád mozgalom tagjaként írta alá KDSZ nyilatkozatát. „Én a helyszíni akcióban nem vettem részt, de tájékoztattak róla, hogy ők „Ha a KDSZ kampány­akciónak minősül, akkor mi a kampányolást öt éwel ezelőtt kezdtük." Orosz Örs felfedik magukat, így mi is csatla­koztunk - mondta lapunknak Ur­bán. - Azt mérlegeltük, hogy ezzel beszállunk-e a kampányba, de én úgy vélem, hogy ezek az emberek nem ma kezdték el ezt a munkát, 5 éve nem kampányként kezdték, ezért vállaltam a nevemmel a nyi­latkozatot.” nia kellene az ismételt ellenőrzés bevezetéséről, s erre egyelőre nem került sor. „Nem kaptunk hivatalos figyelmeztetést az osztrák féltől. Szlovákiában egyelőre stabil a biz­tonsági helyzet, s nincs szükség to­vábbi intézkedések foganatosításá­ra” - mondta lapunknak a szóvivő. A kancellár közlése szerint mos­tantól csak azok a migránsok lép­hetnek be Ausztriába, akiknek Ausztriában menedékjoguk van, il­letve akik Németországba akarnak továbbutazni. A tartományi vezetők és a kormány illetékesei szerdán ta­nácskoznak a szigorított menekült­DEMECS PÉTER Pozsony. A múlt pénteken meggyilkolt Dagmar volt 2012- től a negyedik nő, aki halála előtt többször jelezte a rendőrségnek, hogy megfenyegették, az egyen­ruhások pedig nem léptek. 2015 novemberében a 42 éves Miro­slava jelentette a rendőrségnek Pozsonyban, hogy férje megfe­nyegette, s hogy pisztoly van ná­la. A rendőrök viszont hazaküld- ték. Néhány órával később már halott volt. 2014 áprilisában, szintén a fővárosban a 26 éves Renátát lőtte le autójában ag­resszív partnere. Ugyanúgy Má­ria Dzivá esete is nagy port ka­vart, őt exférje lőtte le a főváros­ban, s később kiderült, hogy bár többször is feljelentést tett a rendőrségen, az agresszort még­sem tartóztatták le. Jozef Šotkovský, a Szlovákiai Nők Szövetségének jogásza sze­rint a törvények az elmúlt években módosultak, s már valamivel jobb helyzetben vannak az ilyen erő­szak áldozatai. A gond inkább a rendőrök hozzáállásával van, és azzal, hogy nem egyszer maga az áldozat módosítja vallomását. „Nem azt állítja, kitalálta az egész ügyet, hanem inkább úgy fogal­maz, hogy az egész teljesen más­képp történt, s hogy részben ő ma­ga, vagyis a feljelentő is hibás. A vallomás kiegészítése vagy mó­dosítása után a nyomozónak nincs más lehetősége, mint elutasítani a bűnvádi feljelentést. A rendőrök gyakran tudják, miért, kinek a ha­ügyi intézkedésekről, valamint dönthetnek a menekültek befogadá­sának felső korlátjáról. Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációs miniszter szerint konkrét intézkedé­seket is hozhatnak a találkozón. Kurz hétfőn kijelentette: ha nincsen uniós megoldás, akkor nemzeti intézke­désre lesz szükség. Az MTI hírügy­nökség tájékoztatása szerint tavaly kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, idén 120 ezer kérelemmel számolnak. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi igény érkezett be. Hátat fordítanak, amikor szükség lenne rájuk (Fotó: Jozef Jakubco) tására módosítja az áldozat koráb­bi vallomását, de nem tehernek el­lene semmit. Ez szinte rendszere­sen előfordul, főleg olyan esetek­ben, amikor az elkövető közeli kapcsolatban van a feljelentővel” - mondta lapunknak Šotkovský. Arról is hallott már, hogy a rend­őrök lebeszélték az áldozatot a fel­jelentésről. Azt, hogy hibáztak-e a rend­őrök, és milyen mértékben Dag­mar esetében, s hogy valóban megakadályozhatták volna-e a gyilkosságot, egyelőre nem tudni. Andrea Dobiášová, a belügymi­nisztérium szóvivője tegnap csak annyit mondott, hogy a belügymi­nisztérium ebben a konkrét eset­ben már belső ellenőrzést indított. „Minden információt megvizsgá­lunk, ezek kiértékelése után fo­gunk csak nyilatkozni” - közölte a szóvivő. Magyar iskolák is sztrájkolnának Pozsony. Lapzártánkig teg­nap 168 iskola 3169 pedagógusa jelezte, hogy csatlakozik a Szlo­vák Pedagógusok Kezdemé­nyezése (ISU) által január 25-re meghirdetett meghatározatlan idejű munkabeszüntetéshez. Mivel a sztrájkban való részvé­telt 3 munkanappal korábban je­lezni kell a felettesnek, legko­rábban szerda délutánra várha­tók pontosabb számok. Az ISU adatai alapján magyar iskolák is csatlakoztak a kezdeményezés­hez, de egyelőre még kevesen. Az ország déli területem a szlo­vák tannyelvű iskolák részvételi aránya is alacsony az északabbi területekhez viszonyítva. Az ál­talunk megszólított iskolák ve­zetői úgy fogalmaztak, minden a részvétel nagyságától függ. Ha helyettesítéssel megoldható a diákok felügyelete, akkor az is­kolák nem zárnak be. A szülőket elektronikus levélben és az is­kola honlapján tájékoztatják majd arról, hogy mire számítsa­nak a sztrájk napján. (ie) Petíció: a gyűjtés folytatódik Pozsony. Rendkívüli siker­nek könyveli el az MKP tavaly októberben indított petícióját, melyet már több mint 65 ezren támogattak. Őry Péter, a petíciós bizottság tagja szerint az aláírá­sok pontos száma még nem is­mert, mivel több településről még nem érkeztek be a petíciós ívek. Csak a gyűjtés lezárását követően adják majd le az íveket a belügyminisztériumban. A ha­tályos jogszabályok alapján tíz­ezer aláírás fölött a tárcának konzultálnia kell a petíciós bi­zottsággal. Az MKP petíciója két részből áll: egyrészt elutasítja a menekültek kötelező kvóták alapján történő befogadását. A másik része olyan jogszabályi módosítást szorgalmaz, mely­nek értelmében az érvényes he­lyi népszavazások kötelező érvényűek lennének a kormány­ra nézve. Közben a petíció első részével kapcsolatban a szlovák kormány már határozottan állást foglalt, mikor decemberben ke­resetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a kötelező kvóták ellen. Továbbá még nyá­ron, hónapokkal az MKP petí­ciója előtt a parlament nagy többséggel, 128 jelenlévő kép­viselő közül 125 támogatásával határozatban utasította el a me­nekültek kötelező kvóták alap­ján történő elosztását. Berényi József pártelnök sze­rint indokolt az aláírásgyűjtés. „A petíció egy nagyon fontos közvélemény-formáló eszköz, támogatói hozzájárulnak ahhoz, hogy a közvéleményben erősít­sük, egészségtelen az a migráns- áradat, mely egész Európát érinti. És lehet, hogy Szlovákiában ez a kérdés rendezett, de Európában nem. Mi európai polgárok is va­gyunk, és a petíció első részével Éurópának és Jean-Claude Jun- ckemek, az Európai Bizottság el­nökének is üzenünk, aki kijelen­tette, hogy minden ember véle­ménye számít” - mondta Beré­nyi. A helyi népszavazásokkal kapcsolatos módosításokkal ak­kor foglalkozna a párt, ha bekerül a parlamentbe. (ie) Tetten érték a fiatal függetleneket A gond a rendőrök hozzáállásával van

Next

/
Thumbnails
Contents