Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-19 / 14. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. január 19. KÖZÉLET I 3 Nagyobb összefogásban bízott Bárdos Gyula: „Van egy realitás, ebben a Csemadok egyértelműen az MKP oldalán áll" (Somogyi Tibor felvétele) LAJOS P. JÁNOS 2012-ben is a második volt, és most is a második helyre került a Magyar Közösség Pártjának listáján, 2014-ben pedig a köztársaságielnök­választáson is kipróbálta magát. Bárdos Gyulával, az MKP elnökségi tagjával, a Csemadok elnökével beszélgettünk. A 2014-es köztársaságielnök­választáson elért eredmény után biztos volt abban, hogy előkelő he­lyet szerez majd az MKP parla­menti választási listáján? Ugyan 2012-ben is 2. volt, de akkor még OT-elnökként. Most már „csak” elnökségi tag az MKP-ban. Nem sejtettem. Azt szerettem volna, ha egy közösségi listán le­hettem volna rajta. Lehet, hogy na­ivnak tűnik az elképzelés, de a köztár-saságielnök-jelöltségem idején is - tudni kell, hogy nem csak pártjelöltként pozícionáltam ma­gam már akkor arra gondoltam, hogy kicsit normalizálódik a hely­zet, és legalább beszélő viszony ala­kul ki azok között, akik nem beszél­nek egymással. Tehát az MKP és a Híd? Igen. Nagyon csalódott vagyok, mert a 2016-os választáson nincs egy közös lista, pontosabban van, csak nem teljes. Akik komolyan vették, akik fontosnak tartják, azok ott van­nak a 21-es listán. Tehát az MKP listáján? Igen. Az volt az elképzelésem, hogy a két párt közös listán indul. Ez volt a Csemadok elképzelése is, amikor az országos választmány felhívással fordult a két párthoz, hogy üljenek le, és próbáljanak eset­leg közös listát felállítani, vagy leg­alább abban egyezzenek meg, hogy nem egymással szemben pozício­nálják majd magukat a választáso­kon. Ezt utasította el a Híd. Sok politikus azzal magyarázza az összefogás elmaradását, hogy az önkormányzati választásokon Komáromban nem sikerült a Híd és az MKP összefogása, a közös je­löltjük megbukott. Abszolút nem értek ezzel egyet. A komáromi helyi választást nem lehet az egész országra kivetíteni. Miért nem hoznak fel más, sikeres példá­kat? Tudom, hogy Komárom kiugró példa, de van ellenpélda is. Komá­romban sem az együttműködéssel, hanem a módszerrel és a személyi feltételekkel volt a gond. Senki nem hozta fel Pozsony megye pozitív példáját. Az országos számok, a sta­tisztikai adatok azt mutatják, hogy felül kellene kerekedni az ellentéte­ken. Ez más, mint egy helyi válasz­tás. Az MKP listája nyitott lista, az első 20 helyen csak négy olyan em­ber van, akinek van parlamenti ta­pasztalata, a többinek nincs. Ez nem hátrány? Az majd kiderül. Ott vannak a lis­tán a független fiatalok, de más civil szervezetek képviselői és csemado- kosok is. Más listát nem nagyon ta­láltam, amelyen csemadokosok is vannak. Sokan helyi, regionális szinten bizonyítottak. Ezt a listát a Bárdos Gyula közösségi összefogás listájának ne­vezem. Bevallom azonban, hogy én nagyobb összefogásban bíztam. Abban reménykedtem, hogy a je­lenlegi parlamenti párttal, a Híddal lehet közös listát állítani. Említette, hogy sok csemadokos van az MKP listáján, és hát ön is, aki egyben a Csemadok elnöke is. Nem tart attól, hogy ez teljesen összemossa az MKP-t és a Csema- dokot? Hogy az szűrhető le ebből, hogy a Csemadok beállt az MKP mögé? A Csemadoknak tiszta a lelkiis­merete. Én elnökként, és a Csema­dok vezetése is, azt szerettük volna, hogy a két párt üljön le, és indítson egy közös listát, akkor a csemado­kosok most a közös listán lennének. Természetes, hogy a közösségi lis­tát, az MKP-t fogjuk támogatni. A Csemadok nemcsak kulturális, ha­nem társadalmi szervezet is. Az ter­mészetes, hogy a szervezetnek és tagjainak van véleménye az orszá­gos politikáról. Hogyan fejezhetnék ki véleményüket egy országos vá­lasztás esetén, ha nem azzal, hogy megmondják, kit támogatnak? Bí­zom benne, hogy március 5-e után lesz lehetőség az együttműködésre, az összefogásra. Remélem, hogy március 5-e után a Csemadok meg­mutathatja, hogy nem pártokban, hanem közösségben gondolkodik. Egy civil szervezetben általában nem csak egy párt támogatói van­nak, feltételezem, hogy igaz ez a Csemadokra is. Igen, így van. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy azok, akik a Hidat vagy más pártot támogatnak, azok a közösségi munkában, a Csemadok- ban nem találj ák meg a helyüket. De, ha ilyen helyzetben beáll egy párt mögé, akkor az a civil szer­vezetnek is rossz. Ezt rá kell bízni a Csemadokra. A Csemadok pontosan tudja, hogy arra van szükség, hogy mindkét párt be­jusson. Mindig azt mondjuk, hogy az MKP „is” jusson be. Sohasem, azt, hogy csak az MKP jusson be. Én is fontosnak tartom, hogy mindkét párt bejusson. Ha csak pártszempontból gondolkodnék, akkor azt monda­nám, hogy csak az MKP jusson be. Ilyet tőlem még senki nem hallott. A felvidéki magyarságnak ebben a helyzetben az lenne a jó, ha mind a két párt bejutna, akkor le tudnának ülni, és legalább alapkérdésekben egyeztetni tudnának. Ézért nem vé­letlen, hogy a Csemadok felvállalja az MKP listáját. Mögé áll, mert ez a csemadokosok döntése. Ezt azok is mondják, akik nem az MKP támo­gatói. Mivel a Híd részéről nem volt hajlandóság arra, hogy leüljenek ve­lünk tárgyalni, ők is azt mondják, hogy segítsük be az MKP-t a parla­mentbe. Ez fordított helyzetben is így lenne? Tehát ha a Híd támogatott­sága lenne alacsonyabb, az MKP lenne jobb helyzetben, akkor is azt mondaná, hogy mindkét párt jus­son be? "Van ilyen helyzet? Most nincs. Majd akkor lehet erre reagálni, ha ilyen helyzet kialakul. Azt, hogy mi lenne ha... Sajnos az a helyzet, hogy megosztottság van. Bizony, egyszer sem hallottam a Híd vezetői részé­ről, hogy jó lenne, ha a másik párt is bejutna. Itt a különbég. Én mindig azt mondom, hogy azt szeretném, ha az MKP „is” bejutna. Berényi Józseftől sem hallot­tam, hogy ő is azt szeretné, ha az MKP „is” bejutna, meg a Híd „is”. Csak a magam nevében tudok be­szélni. Csemadok-elnökként való­ban nem pártban gondolkodom. Igaz, MKP-tag vagyok, az MKP-hoz tartozom, de ez nem jelenti azt, hogy a Csemadokban MKP-diktátumot akarok. Nem is engedem meg. De most választás lesz. Másfél évvel ezelőtt jöttünk az ötlettel, hogy le­gyen együttműködés, ezt a Híd ré­széről elutasították. Erre erősített rá tavaly a Kerekasztal, az ő javaslatu­kat szintén lesöpörték az asztalról. Ha Bugár Béla azt mondja, hogy március 5-e után lehet tárgyalni, ak­kor tegyük lehetővé ezt, juttassuk be az MKP listáján indulókat, és majd kérjük számon a politikusoktól a párbeszédet. Azt szeretném, hogy magyar szavazatokkal magyar kép­viselők jussanak be. Annyira rendben valónak tart­ja a Csemadok és az MKP együttműködését, hogy a Csema­dok lógója is megjelenhet az MKP- plakáton? Abszolút módon elfogadom és tá­mogatom. Ez kollektív döntés volt, a Csemadok Országos Választmá­nya, Elnöksége, tagsága hozta ezt a döntést. Az is rendben lenne, ha valame­lyik Csemadok-szervezet a Hidat támogatná, és a párt plakátjára rátenné lógóját? Persze. Ki mondta, hogy nem? Ez nem egyirányú döntés. A Híd tette egyirányúvá, mert nem volt fogadó- készség a részéről. Abban sem talál kivetnivalót, hogy a Csemadok szervez kam­pányrendezvényt az MKP jelölt­jeinek? Mert ilyenre is van példa. Egyértelműen rendben van. Azok az emberek ugyanazt mondják, mint az MKP. A párt „Közös akarat” szlogenje azt mutatja, hogy nem ki- kényszerített véleménynyilvání­tásról van szó a Csemadok részéről. Az a cél, hogy március 5-én olyan képviselet szülessen meg, amelybe az MKP listáján szereplők, köztük a csemadokosok is bekerülnek. Re­mélem, hogy alapkérdésekben a jö­vőben egyetértés lesz, még ha több párt marad is. Ha a Csemadok nem mondana semmit, akkor az embe­rek nem tudnák, hogy mi van. A Csemadok megpróbálja betölteni azt a szerepet, amelyet az értelmi­ségnek kellene betöltenie. Vissza­térek állandó rögeszmémhez, hogy a párbeszédet ki kell kényszeríteni, ha erre maguktól nem képesek a pártok, a pártok vezetői. Van egy realitás, ebben a Csemadok egyértelműen az MKP oldalán áll. Ez nem jelenti azt, hogy a Csemadok-tagok közül mindenki az MKP-ra fog szavazni. A Csemadok elnökeként nem tart attól, hogy a választások után ez visszaüthet a szervezetre? A Híd jogosan mondhatja, hogy az MKP-t támogatták, akkor most forduljanak az MKP-hoz. Alibista lennék, ha így gondol­kodnék. Ha a Csemadoknak más lesz a véleménye, akkor leválthat­nak, ősszel tisztújítás lesz a Csema­dokban. Tételezzük fel, hogy mindkét párt bejut a parlamentbe, ebben az esetben szinte biztos, hogy össze­sen több mint 20 képviselőjük lesz. Ez a helyzet mit fog eredményez­ni, mire lesz jó? Nagyon erős képviselet kell, a mostani nem tud eredményeket fel­mutatni. A felvidéki magyarságnak erőt kell demonstrálnia, ennek a képviselők számában is meg kell nyilvánulni. Ha valaki komolyan gondolja a kormányváltást, ahhoz kell az MKP bejutása is. Hogy ez mire lesz jó? Március 5-e után meg­látjuk. A választások után a legfonto­sabb kérdés valószínűleg nem a magyar-magyar összefogás lesz, hanem a kormányalakítás. Az, hogy az MKP kivel tud majd együttműködni a parlamentben. Lát esélyt arra, hogy kormányzati pozíciót kap? Az MKP csapata kormányváltás­ban gondolkodik. Nem azon gon­dolkodunk, hogyan férkőzzünk kö­zel a Smerhez, hogyan keressük a kegyeit. Szerintem kormányváltás­ra van szükség, még akkor is, ha ez a jelenlegi előrejelzések szerint me­redek elképzelésnek tűnik. Egyéb­ként úgy vélem, van rá esély. Min­den attól függ, hányán mennek el szavazni. Ha elmennek a felvidéki magyarok, és bejuttatják a 21-es lis­tát, és bejut a Híd is, akkor sokkal nagyobb lesz erre az esély. Termé­szetesen nem tudjuk, milyen ered­ményt ér el a szlovák jobboldal, de az biztos, hogy a kormányváltáshoz kell az MKP. Az MKP a Smerrel semmikép­pen nem kötne koalíciót? Ez nem kérdés. Egyértelmű, hogy nem. Március 5-én olyan helyzet is ki­alakulhat, hogy csak az SNS-szel lehet jobboldali koalíciót létre­hozni. Mi a jobb: jobboldali koa­líció az SNS-szel vagy egy Smer- koalíció akár az MKP-val? Meg kell várni a választásokat. Semmiképpen sem gondolkodunk abban, hogy a Smerrel lépünk koa­lícióra. Mi jobboldali koalicióban gondolkodunk. Ehhez szeretnénk hozzájárulni. Az SNS elfogadhatóbb? El tud képzelni olyan jobboldali koalíci­ót, amelyiknek az SNS is tagja? Nem. De ne ezzel foglalkozzunk. Nekem a magyar összefogás a leg­fontosabb. Erre van igény, és nem a széthúzásra.

Next

/
Thumbnails
Contents