Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-19 / 14. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. január 19. KÖZÉLET I 3 Nagyobb összefogásban bízott Bárdos Gyula: „Van egy realitás, ebben a Csemadok egyértelműen az MKP oldalán áll" (Somogyi Tibor felvétele) LAJOS P. JÁNOS 2012-ben is a második volt, és most is a második helyre került a Magyar Közösség Pártjának listáján, 2014-ben pedig a köztársaságielnökválasztáson is kipróbálta magát. Bárdos Gyulával, az MKP elnökségi tagjával, a Csemadok elnökével beszélgettünk. A 2014-es köztársaságielnökválasztáson elért eredmény után biztos volt abban, hogy előkelő helyet szerez majd az MKP parlamenti választási listáján? Ugyan 2012-ben is 2. volt, de akkor még OT-elnökként. Most már „csak” elnökségi tag az MKP-ban. Nem sejtettem. Azt szerettem volna, ha egy közösségi listán lehettem volna rajta. Lehet, hogy naivnak tűnik az elképzelés, de a köztár-saságielnök-jelöltségem idején is - tudni kell, hogy nem csak pártjelöltként pozícionáltam magam már akkor arra gondoltam, hogy kicsit normalizálódik a helyzet, és legalább beszélő viszony alakul ki azok között, akik nem beszélnek egymással. Tehát az MKP és a Híd? Igen. Nagyon csalódott vagyok, mert a 2016-os választáson nincs egy közös lista, pontosabban van, csak nem teljes. Akik komolyan vették, akik fontosnak tartják, azok ott vannak a 21-es listán. Tehát az MKP listáján? Igen. Az volt az elképzelésem, hogy a két párt közös listán indul. Ez volt a Csemadok elképzelése is, amikor az országos választmány felhívással fordult a két párthoz, hogy üljenek le, és próbáljanak esetleg közös listát felállítani, vagy legalább abban egyezzenek meg, hogy nem egymással szemben pozícionálják majd magukat a választásokon. Ezt utasította el a Híd. Sok politikus azzal magyarázza az összefogás elmaradását, hogy az önkormányzati választásokon Komáromban nem sikerült a Híd és az MKP összefogása, a közös jelöltjük megbukott. Abszolút nem értek ezzel egyet. A komáromi helyi választást nem lehet az egész országra kivetíteni. Miért nem hoznak fel más, sikeres példákat? Tudom, hogy Komárom kiugró példa, de van ellenpélda is. Komáromban sem az együttműködéssel, hanem a módszerrel és a személyi feltételekkel volt a gond. Senki nem hozta fel Pozsony megye pozitív példáját. Az országos számok, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy felül kellene kerekedni az ellentéteken. Ez más, mint egy helyi választás. Az MKP listája nyitott lista, az első 20 helyen csak négy olyan ember van, akinek van parlamenti tapasztalata, a többinek nincs. Ez nem hátrány? Az majd kiderül. Ott vannak a listán a független fiatalok, de más civil szervezetek képviselői és csemado- kosok is. Más listát nem nagyon találtam, amelyen csemadokosok is vannak. Sokan helyi, regionális szinten bizonyítottak. Ezt a listát a Bárdos Gyula közösségi összefogás listájának nevezem. Bevallom azonban, hogy én nagyobb összefogásban bíztam. Abban reménykedtem, hogy a jelenlegi parlamenti párttal, a Híddal lehet közös listát állítani. Említette, hogy sok csemadokos van az MKP listáján, és hát ön is, aki egyben a Csemadok elnöke is. Nem tart attól, hogy ez teljesen összemossa az MKP-t és a Csema- dokot? Hogy az szűrhető le ebből, hogy a Csemadok beállt az MKP mögé? A Csemadoknak tiszta a lelkiismerete. Én elnökként, és a Csemadok vezetése is, azt szerettük volna, hogy a két párt üljön le, és indítson egy közös listát, akkor a csemadokosok most a közös listán lennének. Természetes, hogy a közösségi listát, az MKP-t fogjuk támogatni. A Csemadok nemcsak kulturális, hanem társadalmi szervezet is. Az természetes, hogy a szervezetnek és tagjainak van véleménye az országos politikáról. Hogyan fejezhetnék ki véleményüket egy országos választás esetén, ha nem azzal, hogy megmondják, kit támogatnak? Bízom benne, hogy március 5-e után lesz lehetőség az együttműködésre, az összefogásra. Remélem, hogy március 5-e után a Csemadok megmutathatja, hogy nem pártokban, hanem közösségben gondolkodik. Egy civil szervezetben általában nem csak egy párt támogatói vannak, feltételezem, hogy igaz ez a Csemadokra is. Igen, így van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok, akik a Hidat vagy más pártot támogatnak, azok a közösségi munkában, a Csemadok- ban nem találj ák meg a helyüket. De, ha ilyen helyzetben beáll egy párt mögé, akkor az a civil szervezetnek is rossz. Ezt rá kell bízni a Csemadokra. A Csemadok pontosan tudja, hogy arra van szükség, hogy mindkét párt bejusson. Mindig azt mondjuk, hogy az MKP „is” jusson be. Sohasem, azt, hogy csak az MKP jusson be. Én is fontosnak tartom, hogy mindkét párt bejusson. Ha csak pártszempontból gondolkodnék, akkor azt mondanám, hogy csak az MKP jusson be. Ilyet tőlem még senki nem hallott. A felvidéki magyarságnak ebben a helyzetben az lenne a jó, ha mind a két párt bejutna, akkor le tudnának ülni, és legalább alapkérdésekben egyeztetni tudnának. Ézért nem véletlen, hogy a Csemadok felvállalja az MKP listáját. Mögé áll, mert ez a csemadokosok döntése. Ezt azok is mondják, akik nem az MKP támogatói. Mivel a Híd részéről nem volt hajlandóság arra, hogy leüljenek velünk tárgyalni, ők is azt mondják, hogy segítsük be az MKP-t a parlamentbe. Ez fordított helyzetben is így lenne? Tehát ha a Híd támogatottsága lenne alacsonyabb, az MKP lenne jobb helyzetben, akkor is azt mondaná, hogy mindkét párt jusson be? "Van ilyen helyzet? Most nincs. Majd akkor lehet erre reagálni, ha ilyen helyzet kialakul. Azt, hogy mi lenne ha... Sajnos az a helyzet, hogy megosztottság van. Bizony, egyszer sem hallottam a Híd vezetői részéről, hogy jó lenne, ha a másik párt is bejutna. Itt a különbég. Én mindig azt mondom, hogy azt szeretném, ha az MKP „is” bejutna. Berényi Józseftől sem hallottam, hogy ő is azt szeretné, ha az MKP „is” bejutna, meg a Híd „is”. Csak a magam nevében tudok beszélni. Csemadok-elnökként valóban nem pártban gondolkodom. Igaz, MKP-tag vagyok, az MKP-hoz tartozom, de ez nem jelenti azt, hogy a Csemadokban MKP-diktátumot akarok. Nem is engedem meg. De most választás lesz. Másfél évvel ezelőtt jöttünk az ötlettel, hogy legyen együttműködés, ezt a Híd részéről elutasították. Erre erősített rá tavaly a Kerekasztal, az ő javaslatukat szintén lesöpörték az asztalról. Ha Bugár Béla azt mondja, hogy március 5-e után lehet tárgyalni, akkor tegyük lehetővé ezt, juttassuk be az MKP listáján indulókat, és majd kérjük számon a politikusoktól a párbeszédet. Azt szeretném, hogy magyar szavazatokkal magyar képviselők jussanak be. Annyira rendben valónak tartja a Csemadok és az MKP együttműködését, hogy a Csemadok lógója is megjelenhet az MKP- plakáton? Abszolút módon elfogadom és támogatom. Ez kollektív döntés volt, a Csemadok Országos Választmánya, Elnöksége, tagsága hozta ezt a döntést. Az is rendben lenne, ha valamelyik Csemadok-szervezet a Hidat támogatná, és a párt plakátjára rátenné lógóját? Persze. Ki mondta, hogy nem? Ez nem egyirányú döntés. A Híd tette egyirányúvá, mert nem volt fogadó- készség a részéről. Abban sem talál kivetnivalót, hogy a Csemadok szervez kampányrendezvényt az MKP jelöltjeinek? Mert ilyenre is van példa. Egyértelműen rendben van. Azok az emberek ugyanazt mondják, mint az MKP. A párt „Közös akarat” szlogenje azt mutatja, hogy nem ki- kényszerített véleménynyilvánításról van szó a Csemadok részéről. Az a cél, hogy március 5-én olyan képviselet szülessen meg, amelybe az MKP listáján szereplők, köztük a csemadokosok is bekerülnek. Remélem, hogy alapkérdésekben a jövőben egyetértés lesz, még ha több párt marad is. Ha a Csemadok nem mondana semmit, akkor az emberek nem tudnák, hogy mi van. A Csemadok megpróbálja betölteni azt a szerepet, amelyet az értelmiségnek kellene betöltenie. Visszatérek állandó rögeszmémhez, hogy a párbeszédet ki kell kényszeríteni, ha erre maguktól nem képesek a pártok, a pártok vezetői. Van egy realitás, ebben a Csemadok egyértelműen az MKP oldalán áll. Ez nem jelenti azt, hogy a Csemadok-tagok közül mindenki az MKP-ra fog szavazni. A Csemadok elnökeként nem tart attól, hogy a választások után ez visszaüthet a szervezetre? A Híd jogosan mondhatja, hogy az MKP-t támogatták, akkor most forduljanak az MKP-hoz. Alibista lennék, ha így gondolkodnék. Ha a Csemadoknak más lesz a véleménye, akkor leválthatnak, ősszel tisztújítás lesz a Csemadokban. Tételezzük fel, hogy mindkét párt bejut a parlamentbe, ebben az esetben szinte biztos, hogy összesen több mint 20 képviselőjük lesz. Ez a helyzet mit fog eredményezni, mire lesz jó? Nagyon erős képviselet kell, a mostani nem tud eredményeket felmutatni. A felvidéki magyarságnak erőt kell demonstrálnia, ennek a képviselők számában is meg kell nyilvánulni. Ha valaki komolyan gondolja a kormányváltást, ahhoz kell az MKP bejutása is. Hogy ez mire lesz jó? Március 5-e után meglátjuk. A választások után a legfontosabb kérdés valószínűleg nem a magyar-magyar összefogás lesz, hanem a kormányalakítás. Az, hogy az MKP kivel tud majd együttműködni a parlamentben. Lát esélyt arra, hogy kormányzati pozíciót kap? Az MKP csapata kormányváltásban gondolkodik. Nem azon gondolkodunk, hogyan férkőzzünk közel a Smerhez, hogyan keressük a kegyeit. Szerintem kormányváltásra van szükség, még akkor is, ha ez a jelenlegi előrejelzések szerint meredek elképzelésnek tűnik. Egyébként úgy vélem, van rá esély. Minden attól függ, hányán mennek el szavazni. Ha elmennek a felvidéki magyarok, és bejuttatják a 21-es listát, és bejut a Híd is, akkor sokkal nagyobb lesz erre az esély. Természetesen nem tudjuk, milyen eredményt ér el a szlovák jobboldal, de az biztos, hogy a kormányváltáshoz kell az MKP. Az MKP a Smerrel semmiképpen nem kötne koalíciót? Ez nem kérdés. Egyértelmű, hogy nem. Március 5-én olyan helyzet is kialakulhat, hogy csak az SNS-szel lehet jobboldali koalíciót létrehozni. Mi a jobb: jobboldali koalíció az SNS-szel vagy egy Smer- koalíció akár az MKP-val? Meg kell várni a választásokat. Semmiképpen sem gondolkodunk abban, hogy a Smerrel lépünk koalícióra. Mi jobboldali koalicióban gondolkodunk. Ehhez szeretnénk hozzájárulni. Az SNS elfogadhatóbb? El tud képzelni olyan jobboldali koalíciót, amelyiknek az SNS is tagja? Nem. De ne ezzel foglalkozzunk. Nekem a magyar összefogás a legfontosabb. Erre van igény, és nem a széthúzásra.
