Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-16 / 12. szám, szombat
Nizsinszkij - A tánc istene 2016. január 16., szombat, 10. évfolyam, 3. szám Nézzük újra: Oscar-díjas magyarok Oscar-díjra jelölte csütörtökön a Saul fia című magyar filmet a legjobb idegen nyelvű alkotások között az amerikai filmakadémia. Február 28-án a Los An- geles-i gálán kiderül, beteljesíti-e a felfokozott reményeket Nemes Jeles László holo- kausztdrámája. Az eddigi útja több mint biztató: soha ennyi elismerést nem gyűjtött még be magyar mozgókép; Szabó István Mephistója sem. Mephisto, Redl ezredes, Hanussen - Klaus Maria Brandauer három arca Szabó István filmjeiben (Képarchívum) M indenesetre: a Saul fiát övező várakozás jó alkalom arra, hogy fellapozzuk a magyar filmtörténet lapjait, és megnézzük, ki és mi került az elmúlt évtizedekben a legnagyobb presztízsű filmes díj közelébe. Az első magyar alkotás, amely Os- car-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. A légyben minden adott volt a sikerhez, mindenekelőtt a filozófia és a technikai újítás (a világon elsőként háttér-animációs technikával készült; 3600 rajzból 2 év alatt állították össze a kész filmet), mégis egy ízléstelen botrány tette emlékezetessé az elismerését. Rófiisz Ferenc politikai okokból nem vehetett részt a gálán, helyette a Hungarofilm vezérigazgatója „személyesítette meg” a rendezőt a díjátadón. Miután feltűnt a „személycsere”, a rendőrség szerezte vissza az Oscar-szobrocskát. 1982 ismét magyar győzelmet hozott az Oscar-gálán: Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat nyerte el, ez az első és máig az egyeden Oscar-díjas magyar játékfilm. Nem kis fegyvertény, hogy Szabó Istvánnak nem ez volt az első jelölése: 1981-ben Bizalom című filmje is az esélyesek között szerepelt, a következő években pedig a Mephistóval trilógiát alkotó, úgyszintén Klaus Maria Brandauer főszereplésével készült Redl ezredes (1986) és Hanussen (1989) is jelölt volt. A három film alapvetése nagyon hasonló: a Mephisto a nácizmus kiteljesedését és természetrajzát mutatja be, a Redl ezredes a Monarchia erjedését és szétesését, a Hanussen pedig az I. világháborút követő káosz és csodavárás lélektanát rajzolja meg. A morális dilemmákkal küzdő, majd önmagát feladó, ezáltal magasra jutó, utóbb pedig elbukó három főhős maszkban jár-kel a saját világában, egyre nagyobb titkokat és terheket cipel, mígnem bedarálja a rendszer. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már Szabó István sorozata előtt is versengett magyar játékfilm: 1969-ben a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, 1979-ben pedig egy másik Fábry- rendezés, a Magyarok. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása volt ott a legjobbak között. Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt öt évvel már jelölték Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjét. A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is magkapta, akik Magyarországon születtek, és bár külföldön szereztek világhírnevet, magyarként tartják őket számon. Néhány ismertebb név a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként vehette át a kitüntetést, Kertész Mihály, (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablanca, George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért kapott Os- cart. Trauner Sándort (Alexander Trauner) látványtervezőként (Legénylakás, 1961), Rózsa Miklóst zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Húr, 1960) díjazták. Operatőrként László Ernő, vagyis Ernest László (Bolondok hajója, 1966) és a közelmúltban elhunyt Zsig- mond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyar születésű díjazott, a kevés kivétel egyike a Budapestről származó Lukács Pál / Paul Lukas (Őrség a Rajnán, 1944). Zukor Adolfot (Adolph Zukor) négy évtizedes filmes munkásságáért 1949-ben szintén „különleges Oscar-díjjal” ismerték el. A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986- ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Os- car-díjat. Szalay Attila 1995-ben, Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula 2010-ben kapott technikai Oscart. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között is voltak magyarok: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-mo- dellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet. (MTI, as) Nemes Jeles László: Minden kamasznak látnia kell a Saul fiát M inden kamasznak látnia kell ezt a filmet, nem azért, hogy tele legyenek a mozik, hanem mert sokakból hiányzik az empátia - fogalmazott Nemes Jeles László, a Saul fia rendezője csütörtöki budapesti sajtó- tájékoztatóján, miután az amerikai filmakadémia Oscar-díjra jelölte az általa készített holokausztdrámát a legjobb idegen nyelvű alkotások között. A rendező a jelölésről szólva kiemelte: különösen sokat jelent, mert azt jelzi, hogy elsőfilmes is kerülhet ilyen kiváltságos helyzetbe. „Nem vagyunk zsenik, csak sokat dolgoztunk” - jelentette ki. Egy kérdésre válaszolva azt mondta a filmmel szemben ellenséges internetes kommentekről, hogy csupán annyit jelentenek „mintha valaki felvenne egy hangversenyt, aztán összevágná belőle a köhögéseket”. Nemes Jeles László a film fogadtatásáról szólva arról is beszélt, hogy több mint száz közönségtalálkozón vett már részt, és sokan osztották meg vele, hogy félve ültek be a filmre, mert attól tartottak, a látvány sokkolni fogja őket. Olyanok is akadtak közöttük, akik maguk is túlélők, és azt mondták, a film hangot adott mindannak, amit eddig nem tudtak elmondani. A díjszezon során már számos elismeréssel lett gazdagabb a Saul fiának alkotógárdája. Erdélyi Mátyás operatőr egyebek mellett a világ legtekintélyesebb és legnagyobb múltra visszatekintő operatőrfesztiválján, a Camerimage-on megkapta a Bronz Béka díjat, és esélyes az amerikai operatőrszövetség díjára is a nem amerikai filmek kategóriájában. A film hangmérnöke, Zányi Tamás, aki szintén több rangos elismerést vehetett át a Saul fiáért, elmondta, hogy a rutin, az inspiráció, valamint a díszlet mellett sok színész a hangjával is hozzájárult a hangkép kialakításához. Nem filmes effektusként, magamutogatón alkalmazták a hangokat, hanem mindvégig a hitelességre törekedtek - tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy egy amerikai hangmérnök azzal kereste meg, hogy szeretné beilleszteni a tananyagba a Saul fiát. Vági Zoltán, a film történész szakértője úgy vélte, „a film nemzedékek gondolkozását fogja alakítani”. A hölokausztkutató szerint a Saul fia műfaját „fikciós realizmusként” lehetne meghatározni. Rajk László díszlettervezővel együtt voltak a felelősek azért, hogy minden hiteles legyen a filmben. Amikor a kész Az Aranyglóbusz már megvan. Február 28-án kiderül, mellékerül-e az Oscar is. (MTl-felvétel) alkotást megnézte, úgy érezte, ő is ott van a lágerben. „Ha a többi néző is úgy érzi, akkor sikeres a film” - tette hozzá. Rajk László a film különleges perspektívájával és eredeti látásmódjával kapcsolatban kifejtette, hogy a filmtörténet látványvilágát három részre osztaná: az elsőben a Ben Hur-jellegű filmek készültek hatalmas díszlettel, amit láttak a színészek, a rendező és a közönség is. A másodikban emberek kék vagy zöld dobozban dolgoztak, a rendező és a színészek nem látták a díszletet, csak a néző. A harmadik szakasz pedig, ami most elkezdődött, ennek éppen a fordítottja: a díszletet a rendező, az operatőr, a színész látja, a közönség viszont nem. ,A filmtörténet egy olyan szakasza indult el, amikor igazán érződik a filmkésztés »sajátszerűsége«. Ez a film bizonyítja, hogy az emberi arcjáték, az emberi testmozgás, a hangok, zörejek, kiáltások hozzásegítenek ahhoz, hogy megértsük ennek a szörnyű halálgyárnak a tereit. Tényleg olyan szakasz a filmes látványvilágban, amikor minden együttműködik, és elmondható, hogy a filmkészítés csapatmunka, mindenkinek a tudására szükség van ahhoz, hogy egy ilyen film készülhessen.” Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere elmondta: pillanatnyilag a Saul fiát tekinti szakmai pályafutása legnagyobb csúcsának. ,Amikor először láttuk az összevágott verziót, felhívtuk a rendezőt, és azt mondtuk neki: egy gyémánt van a kezünkben, csak tudnunk kell vele élni. Az gondolom, az alkotói csapat az első pillanattól teljes Hittel és nagyon nagy odafigyeléssel dolgozott a filmen. Sok fiatalnak készült, reméljük, hogy valóban nemzedékekre lesz nagy hatással.” Hozzátette: múlt nyáron már szerveztek fiatalok számára vetítéseket, és újabbakat is terveznek a gimnazista korú közönségnek. ,Az gondolom, hogy be fog íródni a filmtörténeti könyvekbe” - mondta a producer. A Saul fiát csaknem nyolcvan országban vetítik vagy fogják vetíteni - az Egyesült Államokban több száz moziban -, és Magyarországon, ahol már több mint százezer nézője volt, több mint húsz filmszínház ismét műsorra tűzi. A film később DVD-n is megjelenik. (MTI)
