Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-16 / 12. szám, szombat

18 ÉVFORDULÓ

PRESSZÓ ■ 2016. JANUAR 16.

www.ujszo.com

Még az uralkodó is a hódolói közé tartozott

A 19. század utolsó harmadában a vidékiek első dolga Budapesten az volt, hogy jegyet biztosítsanak maguknak a Népszínházban, mivel az a mondás járta, hogy Pestre jönni és Blahánét meg nem nézni annyit jelent, mintha valaki Rómában járva nem látja a pápát. Ennek fényében aligha csodálha- v. tó, hogy még életében az eposzok mintájára epitheton ornansként - állandó jelzőként - kijár neki a nemzet csalogánya megtisztelő cím, és 70. születésnapján elnevezik róla a főváros egyik központi terét. Amiatt is érdemes közelebbről megismerkedni e sajátos magyar színészegyéniség életével, mivel a véleden úgy hozta, hogy Rimaszombatban született.

“ Reindl Sándor katonatiszt Nyíregyházán ismerkedett meg Ponti Lujzával. A fellobbanó szerelemből 1848 februárjában lett házasság. A hadseregtől épp megvált ifjú férj úgy dönt, hogy Bihar megyei birtokukon fog gazdálkodni. Csakhogy a forradalom szele magával sodorja, és őrmesterként küzdi végig a szabadságharcot. A nemzeti küzdelem elbukása után vándorszínésznek áll, Várai Sándor néven szerepel, e sajátos bujdosásba felesége is köved. A Láng Boldizsár által vezetett vándorszínház 1850 szeptemberében losonci szereplését követően Rimaszombat felé veszi az útját. A város határában az áldott állapotban levő Reindl-Várainé rosszul lesz. Manczel József csizmadiamester és felesége fogadja be a vajúdó asszonyt, aki e városszéli kis zsin- delyes iparos házban hozza világra első gyermekét, a kis Ludovikát. A kislány, szülei életmódjából kifolyólag, a színpad árnyékában nő fel. Mivel csodálatos énekhangjára már kiskorában felfigyelnek, mindössze ötéves, amikor a kis Várai Lujzika már szerepel. Gyermekkora korántsem felhődén. Annál is kevésbé, mivel a következő évben elveszti édesapját: a vándortársulat kassai szereplése alkalmával Reindl Sándor a városban kitörő kolerajárvány áldozata lesz. Nyolcéves korában kapja első jelentős szerepét, ekkor neve felkerül a színlapra is: Kölesi Lujzaként játssza el a Csep- regi László által magyarított francia Koldusnőben a kislány, Mari szerepét. Névváltoztatásának oka, hogy az előző évben édesanyja férjhez ment Kölesi Antal díszletfestőhöz. A fővárosban először 14 évesen szerepel a legendás Molnár György által vezetett budai Népszínházban, Szigligeti Ede A csikós című népszínnművében. Az Arany János által szerkesztett Koszorúban megjelent kritika külön kiemeli egyszerű játékát, szépen csengő hangját. Csakhogy a színház hamarosan csődbe jut, így a már egyre ismertebb Lujzának Sipos Károly, a szabadkai színház igazgatója szerződést kínál. Nem akármilyen munka várja a gyereklányt a délvidéki városban: hetente tartanak új bemutatót. Ezeket a városban állomásozó Lichtenstein lovasezred katonazenekara kíséri. Már az első előadások után felkeresi Lujza szüleit a fess kiállású, tipikus magyar bajszú karmester, a cseh-osztrák Jan-Johann Blaha, hogy felajánlja segítségét: a rendkívül tehetséges Lujzát tanítani és taníttatni kívánja. Magyarleckéinek első gyümölcse a fiatal művésznőnek címzett féltő intése: „Fraulein, muszáj danulni!”.

Lujza nagy tisztelettel viseltetik jótevője iránt, így némi anyai unszolás után igent mond Blaha házassági ajánlatára, amikor az megkéri a 15 éves színésznő kezét. A 21 év korkülönbség ellenére házasságuk annyira sikeres, hogy a színésznő- egy rövid időszakot leszámítva- élete végéig megőrzi férje nevét, halhatatlanná téve e derék cseh embert a magyar kultúrtörténetben. Jan Blaha szentül hitte, hogy ifjú hitveséből világhírű opera-énekesnő lesz. Ennek érdekében bécsi gyógykezelését felhasználva meghallgatásra vitte Franz Suppéhoz, az oretettfejedelemhez. Néhány dal eléneklése után a kimért zeneszerző felpattant a zongorától: „Isteni! Csodás!” - lelkendezett és azonnal behívatta a Carltheater főrendezőjét, hogy beszéljék meg a legközelebbi előadások szereposztását. Csak nagy nehézségek árán sikerült Lujzának kibújnia a szerződés alól, mivel senki sem értette, miért akar ő épp magyar színésznő lenni.

Alig 19 évesen özvegysorsra jut: 40 éves férje tüdőbajban meghal. Mivel Lujza ekkor már a debreceni színház tagja, Jan Blahát a cívisvárosban helyezik örök nyugalomra. Mindössze 20 éves, amikor belekóstol a sztárszerep ízébe: kolozsvári vendégszereplése alkalmából, ahol az elnyűheteden Tündérlak Magyarhonban főszerepét játszotta, olyan fogadtatásban részesül, amely számtalanszor megismétlődik későbbi pályája folyamán: rajongói kifogják kocsijából a lovakat, hogy maguk húzzák végig diadalmenetben a városon. Ugyanebben a darabban figyelnek fel rá a pesti színházi nagymogulok. „Palivali bácsi”, a nagy hírű színházi szakember, Paulay Ede évi négyezer forintos, kiemelt fizetéssel ad neki szerződést a Nemzeti Színházhoz. Huszonegy évesen lépett először a Nemzeti deszkáira-a már említett Tündérlakban, a gyerekkori bálvány, Tamássy József partnereként. Ekkor kezdődik a csaknem négy évtizedig tartó közös siker- sorozatuk, amely haló poraiból támasztotta fel a népszínművet. A közönség és a kritika lelkesen fogadta. Egyetlen kivétel Rákosy Jenő volt, aki nem rejtette véka alá véleményét, amely szerint csak e bájos fiatal színésznő tartja életben e romanticizáló műfajt. A sors sajátos ellentmondása, hogy fél emberöltő múltán épp ő lesz a népszínműveket műsorára tűző, újonnan megynyílt Népszínház igazgatója, akinek első dolga Blaha Lujzát és Tamássy Józsefet leszerződtetni. 1874-ben a Nemzeti Színház országos turnéja közben Blaha beleszeret egykori debreceni színészkollégájába, a frissen szerződtetett Vízvári Gyulába. O azonban Szigligeti Ede lányának, Ferikének (Franciska) csapja a szelet. Az érzelmeiben megalázott díva meggon- doladan cseledetre szánja magát: színpadi szerepei mintájára zajos, cigányozó mulatozásokon vesz részt. Egy alkalmi ismeretség után

igent mond az őt ostromló földbirtokos Soldos Sándornak. A házasság sorscsapás a magyar színészet számára: a férj kiköti, hogy felesége mondjon búcsút a színpadnak. A „Maradj a miénk” szalagokkal díszített, babérkoszorúkkal elhalmozott Blaha Lujza 1875. szeptember 26-án búcsúzik kedves közönségétől, Tóth Ede A falu rossza című népszínművében. Szerencsére Soldos Sándornak a kezdetektől fogva nincs módja az akaratát érvényesíteni. Annál is kevésbé, mivel a korabeli pletykák szerint az ifjú párt birtokukra megérkezvén az ünneplő személyzet helyen a végrehajtók várták, akik még a hintó- jukat is lefoglalták. Tehát Lujzának dolgoznia kell.

Néhány év múltán, amikor kitörő sikerrel szerepelt a Theater an der Wien színpadán, az igazgató habozás nélkül szerződést kínált neki. A 30 éves primadonna kérdésére, hogy mégis melyik színházhoz szerződtetné, a legendás Launer lelkesen válaszolt: építünk magának egy színházat. Blaha Lujza mosolyogva háríthatta el e királyi gesztust: neki öt évvel korábban Budapesten már emeltek színházat. Ugyanis a drámákat és operákat egyaránt műsoron tartó Nemzeti Színház kevésnek bizonyult a népszínművek műsoron tartására is, ezért Budapest vezetősége úgy határozott, hogy e műfajnak és két legkiválóbb képviselőjének, Blaha Lujzának és Tamássy Józsefnek külön színházat emel. Ebben az épületben, az egykori Népszínházban alakította a nemzet csalogánya legjelesebb szerepeit, a Sárga csikóban, a Piros bugyellárisban, A betyár kendőjében, egy sor operettben, végül a Nagymamában. Móricz Zsigmond eleinte vonakodott rábízni parasztkomédiájának, a Sári bírónak a címszerepét, mondván, hogy a galamblelkű, kedves Blaháné nem lesz képes

hitelesen eljátszani a házsártos, ravasz asszonyt. Ám Blaháné huncut, eszes és furfangos bírónéja teljesen levette lábáról az írót. Eredetileg ugyan nem ilyennek képzelte a figurát, de elismerte, hogy a színésznő alakítása telitalálat volt.

Négy éven át viselte második férje nevét, ekkor Soldosné Lujzaként szerepelt a színlapon. Házasságuk végképp megromlott, ennek eredményeképp 1879-ben elvált. Ettől kezdve haláláig megőrizte első, ön- zeden társának, Jan Blahának nevét. Nemcsak Bécs színházszerető közönsége, hanem az uralkodó is a hódolói közé tartozott. Ez sajátos módon derült ki egy tragikus ügy kapcsán: 1881-ben a Népszínház bécsi, Burgtheater-beli vendégszereplésén a második felvonásban Blaháné letérdelt az udvari páholy elé, és egy rögtönzött szövegű dallal kegyelmet kért 13 magyarnak, akiket Galíciában lázadás címén halálra ítélt a katonai bíróság. Halálos csend támadt a zsúfolt nézőtéren. Ferenc József lefordíttatta magának a dal szövegét, majd intett: megkegyelmez a katonáknak.

Blaha Lujza harmadik házassága sem volt felhőtlen: Splényi Ödön báró szeretetreméltó férj volt, aki imádta feleségét, csakhogy folyamatosan kártyaadósságokba keveredett, zavaros pénzügyeihez Lujza írta alá a váltókat. Hivatalosan férje halála után, 1910-ben vonult visz- sza a színpadtól. Ekkor már ismét a Nemzeti művésznője volt, mivel két évvel korábban a Népszínház csődbe ment. Ettől kezdve - tekintve, hogy az egykori Nemzeti épületét az Astoria mellett lebontották - a Blaha Lujzának épített színház lett az ország első színháza. Viszont filmezett! Bár 1901-ben A tánc című, első magyar alkotásban csak epizódszereplő volt, Csiky Gergely Nagymamájában ő játszotta a címszerepet. A rendező pedig nem akárki: a hamarosan világhírre szert tevő Korda Sándor. A nemzet ünnepelt színésznője 1926. január 18-án hunyt el. Élete utolsó éveit az EMKE épületének első emeleti lakásában töltötte, erkélye az 1920-ban róla elnevezett térre nyílott, szemben a Nemzeti Színházzal, amelyet a későbbiekben - 1965-ben - meggondolatlanul lebontottak.

Ozogány Ernő

Kos (III. 21 -IV. 20.)

Fontos, hogy nyugodtan, fegyelmezetten élje az életét. Igyekezzen minél többet pihenni, és rendszeressé tenni az életében olyan dolgokat, amelyekkel energiát gyűjthet! Csak úgy érheti el a célját, ha időt hagy magának a feltöltődésre!.

Rák (VI. 22.—VII. 22.)

Amit elhatározott és eltervezett, az sikerülhet is. De csak ha megtanul egyszerre egy dologra koncentrálni. Mivel ön a kommunikációban erős, ezért azokon a területeken érvényesülhet legjobban, amelyeken bevetheti ezt a tudását.

Mérleg (IX. 24.-X. 23.)

Elsősorban arra kellene összpontosítania, hogy tanulja meg megbecsülni mindazt, amit kapott az élettől. A társát, munkahelyi sikereit és a lehetőségeket, amelyekkel mindezt sikerült elérnie. Ha nem teszi meg, egy pillanat alatt minden elszállhat.

Bak (XII. 22.-1.20.)

Jól érzi magát a bőrében, s a betegségek is elkerülik. Ha így folytatja a pazarlást, hamarosan anyagi nehézségei lehetnek, ezért érdemes lenne spórolnia. Szerelmi élete kiegyensúlyozott. Ha szingli, ne kapkodja el a párválasztást!

Bika (IV. 21.-V. 21.)

Most elsősorban a felelődén és meggondoladan cselekedeteit kellene örökre száműznie az életéből. Ez vonatkozik mind a karrierjére, mind a magánéletére. Kerülnie kellene a pletykás társaságokat, az áskálódást, az állandó és túlzott aggodalmaskodást.

Oroszlán (VIL 23.-VIII. 23.)

Önnek a rendszeresség mindennél fontosabb. Sokkal komolyabban kellene vennie a munkáját és tudatosabban építeni a karrierjét, mivel csak így érhet el eredményt, sikert. Alkalma lesz többször is minderre, csak élnie kell vele.

Skorpió (X. 24.-XI. 22.)

Ez az időszak a perspektíváról szól. A külső szemlélőnek tédennek tűnik, pedig erről szó sincs. Ha félrevonul, s elgondolkodik a dolgok valódi értelmén, lehetősége lesz a világot teljesen más szemszögből szemlélni, ami a későbbiekben segítségére lehet.

Vízöntő (I. 21.-n. 19.)

Karrierjében probléma adódhat, sőt a hírnevét is kockára teheti. Éppen ezért sokkal óvatosabbnak kell lennie. Szerelmi életében is gonddal szembesülhet. Ideje megtanulnia, hogy a partnerét jobban meg kellene becsülnie. Ám félő, hogy már későn jön a lecke.

Ikrek (V. 22.-VI. 21.)

Tele van tervekkel, s rendkívül kreatív időszakát éli. így már van lehetősége és esélye arra, hogy az elindult úton hamarosan célba érjen. Jó tanács: soha ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen, jelentéktelennek tűnő, apró részletet se!

Szűz (VIII. 24.—IX. 23.)

Elég ellentmondásos személyiség, aki egyszerre szerencsés és szerencsétlen, épít és rombol. Legfontosabb teendője, hogy megtalálja önmagában az egyensúlyt. Ha ehhez eddig ismeretlen területre kell lépnie, mint például a meditáció, ám legyen.

Nyilas (XI. 23.—XII. 21.)

Azokra a dolgokra szeretne koncentrálni, amelyek eddig nem voltak teljesen egyértelműek az életében. Úgy éizi, egyszeriben megért minden összefüggést, és már nem kell azon törnie a fejét, hogy mi igaz és mi hamis. Ádátja, szinte felülről szemléli az eseményeket.

Halak (II. 20.—III. 20.)

Ez az az időszak, amikor a munkájába mindent ügyességét és tehetségét be kell vetnie. Komolyan kell vennie minden döntéshelyzetet. Az önre jellemző lazasággal most nem sokra megy. Szeretteivel lehetnek összezördülései, de sikerül megoldania őket.

A mellékletet szerkeszti: Urbán Gabriella, gabriella.urban@ujszo.com. Rejtvény- és feladványszerkesztés: Kisalföld. Levélcím: Új Szó - Presszó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1