Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-16 / 12. szám, szombat

18 ÉVFORDULÓ PRESSZÓ ■ 2016. JANUAR 16. www.ujszo.com Még az uralkodó is a hódolói közé tartozott A 19. század utolsó harmadában a vi­dékiek első dolga Budapesten az volt, hogy jegyet bizto­sítsanak maguknak a Népszínház­ban, mivel az a mondás járta, hogy Pestre jönni és Blahánét meg nem nézni annyit jelent, mintha valaki Rómában járva nem látja a pápát. Ennek fényében aligha csodálha- v. tó, hogy még életében az eposzok mintájára epitheton ornansként - állandó jelzőként - kijár neki a nemzet csalogánya megtisztelő cím, és 70. születésnapján elneve­zik róla a főváros egyik központi te­rét. Amiatt is érdemes közelebbről megismerkedni e sajátos magyar színészegyéniség életével, mivel a véleden úgy hozta, hogy Rima­szombatban született. “ Reindl Sándor katonatiszt Nyír­egyházán ismerkedett meg Ponti Lujzával. A fellobbanó szerelemből 1848 februárjában lett házasság. A hadseregtől épp megvált ifjú férj úgy dönt, hogy Bihar megyei birto­kukon fog gazdálkodni. Csakhogy a forradalom szele magával sodorja, és őrmesterként küzdi végig a sza­badságharcot. A nemzeti küzdelem elbukása után vándorszínésznek áll, Várai Sándor néven szerepel, e sa­játos bujdosásba felesége is köved. A Láng Boldizsár által vezetett vándorszínház 1850 szeptemberé­ben losonci szereplését követően Rimaszombat felé veszi az útját. A város határában az áldott állapot­ban levő Reindl-Várainé rosszul lesz. Manczel József csizmadiames­ter és felesége fogadja be a vajúdó asszonyt, aki e városszéli kis zsin- delyes iparos házban hozza világra első gyermekét, a kis Ludovikát. A kislány, szülei életmódjából ki­folyólag, a színpad árnyékában nő fel. Mivel csodálatos énekhang­jára már kiskorában felfigyelnek, mindössze ötéves, amikor a kis Vá­rai Lujzika már szerepel. Gyermek­kora korántsem felhődén. Annál is kevésbé, mivel a következő évben elveszti édesapját: a vándortársulat kassai szereplése alkalmával Reindl Sándor a városban kitörő kolerajár­vány áldozata lesz. Nyolcéves korá­ban kapja első jelentős szerepét, ekkor neve felkerül a színlapra is: Kölesi Lujzaként játssza el a Csep- regi László által magyarított francia Koldusnőben a kislány, Mari szere­pét. Névváltoztatásának oka, hogy az előző évben édesanyja férjhez ment Kölesi Antal díszletfestőhöz. A fővárosban először 14 évesen szerepel a legendás Molnár György által vezetett budai Népszínház­ban, Szigligeti Ede A csikós című népszínnművében. Az Arany Já­nos által szerkesztett Koszorúban megjelent kritika külön kiemeli egyszerű játékát, szépen csengő hangját. Csakhogy a színház hama­rosan csődbe jut, így a már egyre ismertebb Lujzának Sipos Károly, a szabadkai színház igazgatója szerződést kínál. Nem akármilyen munka várja a gyereklányt a dél­vidéki városban: hetente tartanak új bemutatót. Ezeket a városban állomásozó Lichtenstein lovasezred katonazenekara kíséri. Már az első előadások után felkeresi Lujza szü­leit a fess kiállású, tipikus magyar bajszú karmester, a cseh-osztrák Jan-Johann Blaha, hogy felajánlja segítségét: a rendkívül tehetséges Lujzát tanítani és taníttatni kíván­ja. Magyarleckéinek első gyümöl­cse a fiatal művésznőnek címzett féltő intése: „Fraulein, muszáj danulni!”. Lujza nagy tisztelettel viseltetik jó­tevője iránt, így némi anyai unszo­lás után igent mond Blaha házas­sági ajánlatára, amikor az megkéri a 15 éves színésznő kezét. A 21 év korkülönbség ellenére házasságuk annyira sikeres, hogy a színésznő- egy rövid időszakot leszámítva- élete végéig megőrzi férje nevét, halhatatlanná téve e derék cseh embert a magyar kultúrtörténet­ben. Jan Blaha szentül hitte, hogy ifjú hitveséből világhírű opera-éne­kesnő lesz. Ennek érdekében bécsi gyógykezelését felhasználva meg­hallgatásra vitte Franz Suppéhoz, az oretettfejedelemhez. Néhány dal eléneklése után a kimért zeneszer­ző felpattant a zongorától: „Isteni! Csodás!” - lelkendezett és azonnal behívatta a Carltheater főrendező­jét, hogy beszéljék meg a legkö­zelebbi előadások szereposztását. Csak nagy nehézségek árán sikerült Lujzának kibújnia a szerződés alól, mivel senki sem értette, miért akar ő épp magyar színésznő lenni. Alig 19 évesen özvegysorsra jut: 40 éves férje tüdőbajban meghal. Mivel Lujza ekkor már a debreceni színház tagja, Jan Blahát a cívisvá­rosban helyezik örök nyugalomra. Mindössze 20 éves, amikor bele­kóstol a sztárszerep ízébe: kolozs­vári vendégszereplése alkalmából, ahol az elnyűheteden Tündérlak Magyarhonban főszerepét játszot­ta, olyan fogadtatásban részesül, amely számtalanszor megismét­lődik későbbi pályája folyamán: rajongói kifogják kocsijából a lovakat, hogy maguk húzzák vé­gig diadalmenetben a városon. Ugyanebben a darabban figyelnek fel rá a pesti színházi nagymogulok. „Palivali bácsi”, a nagy hírű színházi szakember, Paulay Ede évi négyezer forintos, kiemelt fizetéssel ad neki szerződést a Nemzeti Színházhoz. Huszonegy évesen lépett először a Nemzeti deszkáira-a már emlí­tett Tündérlakban, a gyerekkori bálvány, Tamássy József partnere­ként. Ekkor kezdődik a csaknem négy évtizedig tartó közös siker- sorozatuk, amely haló poraiból támasztotta fel a népszínművet. A közönség és a kritika lelkesen fogadta. Egyetlen kivétel Rákosy Jenő volt, aki nem rejtette véka alá véleményét, amely szerint csak e bájos fiatal színésznő tartja életben e romanticizáló műfajt. A sors sajá­tos ellentmondása, hogy fél ember­öltő múltán épp ő lesz a népszín­műveket műsorára tűző, újonnan megynyílt Népszínház igazgatója, akinek első dolga Blaha Lujzát és Tamássy Józsefet leszerződtetni. 1874-ben a Nemzeti Színház országos turnéja közben Blaha beleszeret egykori debreceni szí­nészkollégájába, a frissen szerződ­tetett Vízvári Gyulába. O azonban Szigligeti Ede lányának, Ferikének (Franciska) csapja a szelet. Az érzel­meiben megalázott díva meggon- doladan cseledetre szánja magát: színpadi szerepei mintájára zajos, cigányozó mulatozásokon vesz részt. Egy alkalmi ismeretség után igent mond az őt ostromló földbir­tokos Soldos Sándornak. A házas­ság sorscsapás a magyar színészet számára: a férj kiköti, hogy felesége mondjon búcsút a színpadnak. A „Maradj a miénk” szalagokkal dí­szített, babérkoszorúkkal elhalmo­zott Blaha Lujza 1875. szeptember 26-án búcsúzik kedves közönségé­től, Tóth Ede A falu rossza című népszínművében. Szerencsére Soldos Sándornak a kezdetektől fogva nincs módja az akaratát érvé­nyesíteni. Annál is kevésbé, mivel a korabeli pletykák szerint az ifjú párt birtokukra megérkezvén az ünneplő személyzet helyen a vég­rehajtók várták, akik még a hintó- jukat is lefoglalták. Tehát Lujzának dolgoznia kell. Néhány év múltán, amikor kitörő sikerrel szerepelt a Theater an der Wien színpadán, az igazgató habo­zás nélkül szerződést kínált neki. A 30 éves primadonna kérdésére, hogy mégis melyik színházhoz szerződtetné, a legendás Launer lelkesen válaszolt: építünk ma­gának egy színházat. Blaha Lujza mosolyogva háríthatta el e királyi gesztust: neki öt évvel korábban Budapesten már emeltek színhá­zat. Ugyanis a drámákat és operá­kat egyaránt műsoron tartó Nem­zeti Színház kevésnek bizonyult a népszínművek műsoron tartására is, ezért Budapest vezetősége úgy határozott, hogy e műfajnak és két legkiválóbb képviselőjének, Blaha Lujzának és Tamássy Józsefnek külön színházat emel. Ebben az épületben, az egykori Népszínház­ban alakította a nemzet csalogánya legjelesebb szerepeit, a Sárga csikó­ban, a Piros bugyellárisban, A be­tyár kendőjében, egy sor operett­ben, végül a Nagymamában. Móricz Zsigmond eleinte vona­kodott rábízni parasztkomédiájá­nak, a Sári bírónak a címszerepét, mondván, hogy a galamblelkű, kedves Blaháné nem lesz képes hitelesen eljátszani a házsártos, ra­vasz asszonyt. Ám Blaháné huncut, eszes és furfangos bírónéja teljesen levette lábáról az írót. Eredetileg ugyan nem ilyennek képzelte a fi­gurát, de elismerte, hogy a színész­nő alakítása telitalálat volt. Négy éven át viselte második férje nevét, ekkor Soldosné Lujzaként szerepelt a színlapon. Házasságuk végképp megromlott, ennek ered­ményeképp 1879-ben elvált. Ettől kezdve haláláig megőrizte első, ön- zeden társának, Jan Blahának nevét. Nemcsak Bécs színházszerető kö­zönsége, hanem az uralkodó is a hódolói közé tartozott. Ez sajátos módon derült ki egy tragikus ügy kapcsán: 1881-ben a Népszínház bécsi, Burgtheater-beli vendégsze­replésén a második felvonásban Blaháné letérdelt az udvari páholy elé, és egy rögtönzött szövegű dallal kegyelmet kért 13 magyarnak, aki­ket Galíciában lázadás címén halál­ra ítélt a katonai bíróság. Halálos csend támadt a zsúfolt nézőtéren. Ferenc József lefordíttatta magának a dal szövegét, majd intett: megke­gyelmez a katonáknak. Blaha Lujza harmadik házassága sem volt felhőtlen: Splényi Ödön báró szeretetreméltó férj volt, aki imádta feleségét, csakhogy folya­matosan kártyaadósságokba keve­redett, zavaros pénzügyeihez Lujza írta alá a váltókat. Hivatalosan férje halála után, 1910-ben vonult visz- sza a színpadtól. Ekkor már ismét a Nemzeti művésznője volt, mivel két évvel korábban a Népszínház csődbe ment. Ettől kezdve - te­kintve, hogy az egykori Nemzeti épületét az Astoria mellett lebon­tották - a Blaha Lujzának épített színház lett az ország első színháza. Viszont filmezett! Bár 1901-ben A tánc című, első magyar alko­tásban csak epizódszereplő volt, Csiky Gergely Nagymamájában ő játszotta a címszerepet. A rendező pedig nem akárki: a hamarosan világhírre szert tevő Korda Sándor. A nemzet ünnepelt színésznője 1926. január 18-án hunyt el. Élete utolsó éveit az EMKE épületének első emeleti lakásában töltötte, er­kélye az 1920-ban róla elnevezett térre nyílott, szemben a Nemzeti Színházzal, amelyet a későbbiek­ben - 1965-ben - meggondolatla­nul lebontottak. Ozogány Ernő Kos (III. 21 -IV. 20.) Fontos, hogy nyugod­tan, fegyelmezetten élje az életét. Igyekezzen minél többet pihenni, és rendszeressé tenni az életében olyan dolgokat, amelyekkel energiát gyűjthet! Csak úgy érheti el a célját, ha időt hagy magának a feltöltődésre!. Rák (VI. 22.—VII. 22.) Amit elhatározott és eltervezett, az sikerülhet is. De csak ha megtanul egyszerre egy dologra koncentrálni. Mivel ön a kommunikációban erős, ezért azokon a területeken érvényesülhet legjobban, amelyeken bevetheti ezt a tudását. Mérleg (IX. 24.-X. 23.) Elsősorban arra kellene összpontosítania, hogy tanulja meg megbecsülni mindazt, amit kapott az élettől. A társát, munka­helyi sikereit és a lehe­tőségeket, amelyekkel mindezt sikerült elérnie. Ha nem teszi meg, egy pillanat alatt minden elszállhat. Bak (XII. 22.-1.20.) Jól érzi magát a bőrében, s a betegségek is elke­rülik. Ha így folytatja a pazarlást, hamarosan anyagi nehézségei lehetnek, ezért érdemes lenne spórolnia. Szerelmi élete kiegyensúlyozott. Ha szingli, ne kapkodja el a párválasztást! Bika (IV. 21.-V. 21.) Most elsősorban a fele­lődén és meggondoladan cselekedeteit kellene örökre száműznie az életéből. Ez vonatkozik mind a karrier­jére, mind a magánéletére. Kerülnie kellene a pletykás társaságokat, az áskálódást, az állandó és túlzott aggodalmaskodást. Oroszlán (VIL 23.-VIII. 23.) Önnek a rendszeresség mindennél fontosabb. Sokkal komolyabban kel­lene vennie a munkáját és tudatosabban építeni a karrierjét, mivel csak így érhet el eredményt, sikert. Alkalma lesz többször is minderre, csak élnie kell vele. Skorpió (X. 24.-XI. 22.) Ez az időszak a perspektí­váról szól. A külső szem­lélőnek tédennek tűnik, pedig erről szó sincs. Ha félrevonul, s elgondolkodik a dolgok valódi értelmén, lehetősége lesz a világot teljesen más szemszögből szem­lélni, ami a későbbiekben segítségére lehet. Vízöntő (I. 21.-n. 19.) Karrierjében probléma adódhat, sőt a hírnevét is kockára teheti. Éppen ezért sokkal óvatosabbnak kell lennie. Szerelmi életében is gonddal szembesülhet. Ideje megtanulnia, hogy a partnerét jobban meg kellene becsülnie. Ám félő, hogy már későn jön a lecke. Ikrek (V. 22.-VI. 21.) Tele van tervekkel, s rendkívül kreatív idő­szakát éli. így már van lehetősége és esélye arra, hogy az elindult úton hamarosan célba érjen. Jó tanács: soha ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen, jelentéktelennek tűnő, apró részletet se! Szűz (VIII. 24.—IX. 23.) Elég ellentmondásos személyiség, aki egyszerre szerencsés és szerencsét­len, épít és rombol. Leg­fontosabb teendője, hogy megtalálja önmagában az egyensúlyt. Ha ehhez eddig ismeretlen területre kell lépnie, mint például a meditáció, ám legyen. Nyilas (XI. 23.—XII. 21.) Azokra a dolgokra szeretne koncentrálni, amelyek eddig nem voltak teljesen egyértelműek az életében. Úgy éizi, egyszeriben meg­ért minden összefüggést, és már nem kell azon törnie a fejét, hogy mi igaz és mi hamis. Ádátja, szinte felülről szemléli az eseményeket. Halak (II. 20.—III. 20.) Ez az az időszak, amikor a munkájába mindent ügyességét és tehetségét be kell vetnie. Komo­lyan kell vennie minden döntéshelyzetet. Az önre jellemző lazasággal most nem sokra megy. Szeretteivel lehetnek összezördülései, de sikerül megoldania őket. A mellékletet szerkeszti: Urbán Gabriella, gabriella.urban@ujszo.com. Rejtvény- és feladványszerkesztés: Kisalföld. Levélcím: Új Szó - Presszó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents