Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-04 / 2. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. január 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 A zavaró zászló A „Szlovákián (sic!) élünk" és a „jaj, nehogy megbántsunk valakit" KOCUR LÁSZLÓ idei futóévet a gú- tai félmaratonnal kezdtem. A kör­nyéken, és hajói tudom, az országban is ez az első ilyen távú sportesemény. Az idő pa­zar volt, az utak sem voltak túl jege­sek, minden együtt volt egy jó ver­senyhez. Ez a verseny attól különleges, hogy ágyúlövés indítja, és egy dara­bon hagyományőrző lovascsoport halad a futók előtt. Persze, ilyenkor mindenki irigyli a nyeregben ülőket, hát még később... A történelmi ru­hákba öltözött lovasok közül az egyik, egy honfoglaló harcos magyar zászlóval vezette fel a mezőnyt, ami valószínűleg minden magyar futó szívét megdobogtatta. Ahogy a vá­rosból kifelé futva a mezőny kezdett szétszakadozni, élénk társalgásra lettem figyelmes a hátam mögött. A szlovák sporttársak a szervezőket di­csérték. „Én már futottam Pozsony­ban, Ostravában, Prágában, Buda­pesten, de az látszik, hogy ezek itt szívből csinálják, nem azért, hogy keressenek rajta” - mondta az egyik. „Igen, igen - helyeselt a másik - csak az a provokáció a magyar zászlóval ne lett volna. Az nekem kicsit sok volt. Nem szeretem, ha a sportba po­litikai dolgokat kevernek.” Kicsit még ragozták a témát, aztán egy árvái futóversenyről kezdtek beszélni, majd lehagytak. Irigylem azokat, akik futás közben tudnak beszélgetni. Én még nem, a túlélésért küzdők, a felvilágosításra így esély sem volt. El szerettem volna nekik mondani, hogy akit a lovon láttak, egy honfoglaló harcos volt, hát mégsem adhattak a kezébe egy uniós, vagy, urambocsá’ szlovák zászlót. Igaz, a piros-fehér-zöld sem volt autentikus, mert Árpád apánk idején eleink még nem használták ezt a színösszeállítást, de talán nem is a vexillológiai pontosság a lényeg eb­ben a helyzetben. Gúta többségében magyar város, valamivel több, mint tízezer lakosából valamivel több, mint nyolcezer magyar. Ebben a kö­zegben - számomra legalábbis—tel- j esen természetes egy - vagy több - magyar zászló. Engem, bizisten, az sem zavart volna, ha egy Jánošík jel­mezbe öltözött lovas folyami hajókra illő méretű szlovák zászlóval is el­ügetett volna a futók előtt. Arról, hogy ez szükséges lett-e volna, vagy nem, lehet vitatkozni. Azok szerint, akik ilyen helyzetekben előszeretet­tel érvelnek azzal, hogy „elvégre Szlovákián (sic!) élünk”, vagy azok szerint, akik életét permanensen át­hatja az attól való rettegés,, jaj, csak nehogy megbántsunk valakit”, fel­tétlenül. Amúgy meg nincs határo­zott véleményem erről. Arról van, hogy melyik zászló ké­pes belőlem valamiféle érzelmi re­akciót kiváltani. Ez pedig a piros-fehér-zöld. Örülök, ha egy sportesemény végén az ég felé látom tömi, örülök, ha ilyen színekbe öltö­zik a lelátó egy tetszőleges sportren­dezvényen, vagy ha egy szlovákiai multi eladóján látom, ezzel jelezve, hogy búja ezt a nyelvet, vagy éppen ha egy honfoglaló lovas viszi pár száz futó előtt. A fehér-kék-piros zászló a köteles tiszteletet megkapja, nem zavar, ha látom, szemben a for­dított helyzetben levő sporttárssal, de a szívem sem dobban különösen a láttán. Kérhetek ennyi toleranciát a magyar zászlóval szemben is? PSZICHOLÓGUS (Ľubomír Kotrha karikatúrája) All a bál a lengyel közmédiában Lemondtak a lengyel közszol­gálati televízió csatornáinak vezetői a médiatörvény módo­sítása miatt - közölte a Gaze- ta Wyborcza napilap. A len­gyel közszolgálati rádió tilta­kozó akciót indított, ugyan­akkor a rádió vezetőinek egy része elhatárolódott ettől. Az új kormánypárt, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által ter­vezett közmédiareformot elindító módosítás miatt a TVP1, a TVP2, a TVP Kultúra, és a Televíziós Hír- ügynökség vezetője egyszerre nyúj­totta be lemondását. A közszolgálati rádió első csator­nájának (Jedynka) főszerkesztője, Kamii Dabrowa is tiltakozott. A Je­dynka minden egész órakor felvált­va Lengyelország és az Európai Unió himnuszát sugározza a pluralizmus és a szólásszabadság veszélybe ke­rülése miatt. Dabrowa szerint a köz­média „rendkívüli helyzetbe” ke­rült, a törvénymódosítást konzultá­ciók nélkül fogadták el, és az korlá­tozza a lengyel médiatanács (KRRIT) jogkörét. A jövőben a tévé és rádió vezetőit nem a KRRIT, ha­nem a kincstárügyi miniszter, vagy­is a kormány nevezné ki. Dabrowa akciójától ugyanakkor elhatároló­dott az összesen 8 csatornával ren­delkező lengyel közrádió vezetői­nek egy része. Szerintük Dabrowa tiltakozása nem felel meg a lengyel közszolgálati média műsorpolitikai elveinek. Az elfogadott jogszabály azonnali hatállyal megszünteti majd a közszolgálati rádió és televízió je­lenlegi vezetésének mandátumát, amint Andrzej Duda államfő aláírja. A PiS átmenetinek szánja a kincs­tárügyi tárca szerepét a közmédia káderpolitikájában. További mély­reható reformokat harangozott be, mely során a közszolgálati rádiót, a televíziót és az állami hírügynöksé­get teljes mértékben átalakítja, más szervezeti struktúrával és más fi­nanszírozással működteti majd. A reformot a különböző nézetek és vé­lemények szabadságának biztosítá­sával indokolja. A jogszabály ellen az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek til­takoztak. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke le­véllel fordult a lengyel kormányhoz, részletes tájékoztatást kérve a tör­vényről. (MTI) A jór a rossz és a csúf hír SIDÓH. ZOLTÁN J anuár elsejétől néhány alapvető élelmiszer áfája a korábbi 20- ról 10 százalékra csökkent, az üzemanyag ára történelmi mély­pontra zuhant, valamivel olcsóbb lett a lakossági földgáz és vil­lanyáram, és bő két éve gyakorlatilag nincs infláció. Hát kezd­heti ennél biztatóbb hírekkel az évet a márciusi parlamenti választásokon újra győzni akaró kormánypárt? És ezzel a jó híreknek még nincs vége. Ä pénzügyminiszter szombaton bejelentette, hogy az uniós pénzek ta­valyi intenzív felhasználásának köszönhetően (tegyük hozzá, így is mintegy 1 milliárd euró ragadt benn a brüsszeli kasszában, ennyi pénztől esett el Szlovákia), valamint a tervezettnél nagyobb adóbevételek révén az első gyorsjelentés szerint hozzávetőlegesen 1 milliárd euróval sikerült lefaragni az állami költségvetés hiányát, s ezzel párhuzamosan csökkent az állam eladósodásának mértéke is. A meglehetősen konzervatív előrejelzéseket készítő, a kincstári opti­mizmust hűből sem ismerő Szlovák Nemzeti Bank szerint a tavalyi, 3,3 százalék körüli gazdasági növekedést idén és jövőre is további 3 száza­lék feletti gazdasági növekedés követi, aminek folyományaként a mun­kanélküliek száma a vizsgált időszakban érezhetően mérséklődik, az ál­lástalanok aránya jövő év derekára újra 10 százalék alá csökkenhet, amire utoljára a világgazdasági válság 2008-as kirobbanása előtti idő­szakban volt példa. Mi kell még? Talán a növekedés szerény gyümöl­cseit szétteríteni az emberek között? Nos, éppen ezt szolgálják a Robert Fico által gondosan adagolt, meglehetősen széles rétegeket elérő jóléti szociális csomagok. Esetleg jól jönne még az ország presztízsét emelő nagyberuházás? Kérem, e célt tökéletesen szolgálja a Jaguar Land Rover Nyitra melletti, tavasztól épülő hatalmas gyártelepe. A pozitív kicsengésű hírek felsorolása okán úgy tűnhet, hogy e sorok írója még mindig a szilveszteri delirium állapotában leledzik, ezért gyors mozdulattal a negatív jelenségek által szegélyezett utat is felvillantja. A viszonylagos pénzbőség ellenére sem csökkentette a Smer-kormány a vállalkozások terheit növelő adókat, az államigazgatás rendszerét máig nem karcsúsították, az egészségügy ezer sebből vérzik, a leszakadó ré­giókat, beleértve a magyarok lakta déli járásokat továbbra is elkerülik a gyorsforgalmi utak és a beruházások, és a kormánypárt a néhány azon­nali személycsere ellenére sem tudott, vagy nem akart megszabadulni az állami megrendeléseken hízó oligarcháktól. Hogy mégis miért az optimista töltetű hírek kerültek előtérbe? Egy­részt azért, mert legalább az év elején ne búslakodjunk, lássuk meg a jót is. Másrészt azért, mert a választások kimenetelét - fájdalmas módon - nem a gazdaság világából érkező jó hűek döntik el, hanem az, hogy me­lyik párt ágál hatásosabban a Szlovákiát nagy ívben elkerülő menekültek ellen. És ez bizony nagyon csúf hű. Rólunk. FIGYELŐ Terror: Ankara szólt Berlinnek A török titkosszolgálatok figyel­meztették a német biztonsági szolgálatokat, hogy szilveszter­kor terrorista merényletekre lehet számítani Münchenben, ezután zárták le a bajor főváros két pá­lyaudvarát - írta a Hürriyet Daily News török napilap. Az újság szerint Ankara egyaránt- megosztotta az információt Né­metországgal, Franciaországgal, Ausztriával és Belgiummal. Azt is közölte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet öt tagja érkezett Európába, mert öngyilkos akció­ra készül az év utolsó napján. A titkosszolgálati figyelmeztetés szerint a dzsihádisták októberben jutottak el Európába, hamis útle­velekkel. Az Égei-tengeren ke­resztül utaztak, mert el akarták kerülni a repülőtereken rendkí­vüli mértékben megszigorított ellenőrzéseket. A török értesülések szerint egy időpontban akartak öngyilkos robbantásos merényletet elkö­vetni a város több pontján. A ba­jor főváros főpályaudvarát és Pasing városrész pályaudvarát szilveszter este zárták le, Huber­tus Andrä müncheni rendőrkapi­tány rendkívüli sajtóértekezletén azt mondta, az információkat „baráti titkosszolgálatoktól” kapták, és a merénylők nevét is tudják. (MTI) Felmérés: szereti ön a diktatúrát? A thaiföldi kormány űányítása alatt álló Nemzeti Statisztikai Szervezet közvélemény-kutatása szerint a thai lakosság 98,9 száza­léka elégedett az országot 2014-től űányító katonai juntával. Akkor Prajuth Csan-Ocsa tábornok vette át a hatalmat a megválasztott kor­mánytól. Ajunta saját népszerű­ségét hirdető állításai ellenére, Prajuth évértékelő beszédében el­ismerte a társadalom megosztott­ságát. A katonai kormányzat kí­méletlenül üldözi bűálóit, börtön­be küldve azokat, akik tüntetéseket szerveznek, gyertyát gyújtanak, vagy kifejezik nemtetszésüket az interneten. A gyülekezési és szó­lásszabadság korlátozása mellett több száz politikust, akadémikust, újságűót és más ellenzékinek tar­tott személyt vettek őrizetbe. Őket katonai támaszpontokra viszik, ahol „attitűd kiigazításon” esnek át, és aláűatnak velük egy nyilat­kozatot arról, hogy már nem adnak hangot elégedetlenségüknek. Mindemellett ajunta vezetője igyekszik népszerűsíteni magát, újévi ajándékként egy dalt írt a népnek, Te vagy Thaiföld címmel. Ez a második próbálkozása, a puccs után már megajándékozta népét a Visszaadni a boldogságot a népnek című dallal, amit gyak­ranjátszanak a kormány által el­lenőrzött rádiók és tévék. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents