Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-04 / 2. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2016. január 4.1 www.ujszo.com A migránsválság idei első áldozata egy kétéves gyerek A Horvátországba érkező migránsok száma sem csökken, 3 nap alatt 7 ezren jöttek Szerencséje volt ennek a kislánynak, akit sikerült kimenteni az Égei-tenger hullámaiból. A kétéves szíriai Halidnak azonban már nem tudtak segíteni, egy hajótörést követően holtan találtak rá a török partok közelében. (siTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Brüsszelben a lengyel helyzetről Brüsszel. Az Európai Bizottság napirendre tűzi ajogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány nappal ezelőtt megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt. A módosítás ellenzői szerint a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyeletmegerősítése. Szakértők szerint ez az első lépése annak az eljárásnak, amely akár büntetőintézkedések elrendelését is eredményezheti Lengyelország ellen. A kommünikét azután adták ki, hogy Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos arról beszélt egy inteijúban, hogy a bizottságnak számos oka lehet ajogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben. (MTI) Merénylők támadtak Bagdad. Öt öngyilkos merénylő tegnap megtámadott egy támaszpontot az iraki fővárostól, Bagdadtól északra, a biztonsági erők legalább 15 tagja meghalt, 22 megsebesült. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet vállalta a felelősséget a merénylet elkövetéséért. A dokumentum szerint a támadás célpontjai a hadsereg kiképzői voltak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Zágráb/Ljubljana. Kétéves gyermeket találtak a vízbe fúlva az Égei-tengeren a görög hatóságok szombaton, vélhetően ő a migránsválság első áldozata, aki idén életét vesztette az Európai Unió határánál. A görög parti őrség szerint a szíriai kisfiút, Halidot egy hajótörést követően találták meg a török partok közelében fekvő Agathoniszi szigeténél, ahová halászok riasztották a hatóságokat. A migránsokat szállító, elsüllyedt bárkából 39 embert élve mentettek ki, őket Számosz szigetére szállították. Közülük tíz embert kórházban kezelnek kihűlés miatt. A török parti őrség tegnap további 57 embert mentett ki, ők egy égei-tengeri kis szigetnél szenvedtek hajótörést. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint tavaly - december 29-ig bezárólag - 847 819 illegális bevándorló érkezett tengeri úton Törökországból Görögországba. Az utóbbi időben naponta legalább 3 ezren érnek partot az európai uniós ország területén a görög kormány közlése szerint. Az Égei-tengeren 2015-ben több mint 700 ember vesztette életét a viszonylag rövid, de veszélyes vízi utakon Törökország és Görögország között. A Horvátországba érkező migránsok száma sem csökken, szilveszter éjszaka óta tegnapig 7 ezer migráns lépte át a szerb-horvát határt - közölte a horvát belügyminisztérium. A 24sata horvát napilap arról cikkezett, hogy új szabály lépett érvénybe január elsejétől a migránsok szállítását illetően a balkáni útvonalon. Mielőtt a Közel-Keletről érkező bevándorlók a szerbiai Síden felszáll- nak a horvát vonatra, a horvát hatóságok kérésére a szerb rendőröknek jegyzéket kell készíteniük róluk, amelyben szerepel a migránsok pontos neve és származási országa, továbbá a horvát fél részéről az is kitétel, hogy egy szerelvényre legfeljebb 940 migráns szállhat fel. Szlovénia a múlt héten a migránsok szigorúbb azonosítását kérte Horvátországtól, miután Ausztria visszautasította sok migráns fogadását Szlovéniából azzal az indokkal, hogy hamis személyazonossági iratokkal rendelkeztek. (MTI, TASR) Hamenei: az isteni kéz bosszút áll Se Hollande-ot, se Sarkozyt Párizs. A franciák többsége sem Francois Hollandé mostani, sem Nicolas Sarkozy volt államfőt nem akarja elnökjelöltként látni a 2017-es választáson. A Le Párisién szombati számában megjelent felmérés szerint a megkérdezettek 74 százaléka ellenzi, hogy ajelen- legi szocialista elnök vagy konzervatív elődje induljon a jövő évi elnökválasztáson. A francia választópolgárok Alain Juppé konzervatív exkormány- főt látnák a legszívesebben elnökként, 56 százalékuk támogatja indulását a legfőbb államhatalmi tisztségért. A megkérdezettek 37 százaléka állt ki azért, hogy a jobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen versenybe szálljon a köz- társasági elnöki posztért. (MTI) Az iráni Forradalmi Gárda megtorlással fenyegette meg a szaúdi uralkodócsaládot a siíta hitszónok, al-Nimr szombati kivégzése miatt. A kivégzésre adott „ellenséges" iráni megszólalásokra hivatkozva viszont Szaúd- Arábia szombaton behívatta Irán rijádi nagykövetét. A szaúdi vezetés „megdöbbenését” fejezte ki, amiért Teherán - megítélése szerint - „beavatkozott a királyság belügyeibe”. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombaton „mély megdöbbenésének” a- dott hangot a szaúdi kivégzések miatt. „Al-Nimr sejket és a többi kivégzett rab közül másokat is olyan eljárások során ítéltek el, amelyek súlyos aggodalmakat vetettek fel a vádak jellegét, illetve az eljárás tisztességességét illetően” - fogalmazott Ban Ki Mun közleményében. A síita főpapot terrorizmus vádjával szombaton Szaúd-Arábiában végezték ki, és hasonló sorsra jutott további 46 ember. A halálos ítéletek végrehajtását szombat reggel jelentette be a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A tárca szerint a kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 közül 45-en szaúdiakvoltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is. A belügyi közlemény igazolásul idézett egy részletet a Koránból, a szaúdi állami tévé pedig felvételeket mutatott be az al-Kaida által elkövetett merényletekről, illetve megszólaltatta Abulazíz A1 al-Sejk szaúdi szunnita nagymuftit, aki helyeselte a kivégzéseket. Nimr ajatolláh a rijádi és a bahreini kormány ádáz bírálója volt. Letartóztatása előtt azt hangoztatta, hogy az emberek nem akarnak olyan vezetőket, akik gyilkolják a tüntetőket, és igazságtalanul bánnak a síitákkal. A per során Nimr nem tagadta a terhére rótt politikai vádakat, de azt hangoztatta, hogy sosem hordott fegyvert, és erőszakra sem buzdított. Az ajatolláh lefejezését azonnal elítélték Irán, Libanon és Irak vallási és politikai vezetői, Teherán szerint Ri- jád nagy árat fog fizetni érte. Ali Ha- menei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője Twitter-be- j egy zésben fejezte ki tiszteletét Nimr al-Nimmek. Az „isteni kéz” minden bizonnyal bosszút áll a szaúdi vezetőkön - szögezte le Hamenei, Ahmad Hatami befolyásos ultrakonzervatív iráni ajatolláh pedig úgy foglalt állást, hogy Nimr „ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén”, és halála el fogja tüntetni az uralkodó családot a történelem süllyesztőjében. Az Európai Unió is bírálta a kivégzéseket. Nimr lefejezése ismét feszültséget szíthat a síiták lakta régióban, Katiiban és Bahreinben is, ahol viszonylagos nyugalom van a jogokat követelő síita többség négy évvel ezelőtti tüntetései óta. A síita többségű, de szunniták vezette bahreini királyságban erőszakkal leverték a 2011-es síita tüntetéseket. Szaúd-Arábia katonákat küldött a lázongások elfojtására, tartva attól, hogy azok átteijednek területére. (MTI) Obama egyoldalúan vezetné be a fegyverviselés korlátozását MTI-ÖSSZEFOGLALÓ E héten találkozik Loretta Lynch igazságügyi miniszterrel Barack Obama amerikai elnök, hogy megvitassa vele a fegyverviselés korlátozásának lehetőségeit. Washington. Ezt az elnök személy esen jelentette be szokásos heti rádióüzenetében. „Túl sok levelet kaptam szülőktől, tanároktól és gyerekektől ahhoz, hogy csak ücsörögjek és semmit se csináljak” - mondta. Obama korábban - kiváltképpen egy connecticuti általános iskolában történt 2012-es lövöldözés óta - többször is sürgette a kongresszust, hogy szigorítson a fegyverviselési szabályokon, az erre irányuló felhívásai azonban mindeddig hasztalannak bizonyultak. Az amerikai sajtóforrások annak esélyeit latolgatták, hogy az elnök rendeleti úton érvényesíti-e akaratát a fegyverviselés korlátozását illetően. Á The Washington Post ezzel kapcsolatban több forrást idézve arról tudósított, hogy Obama és Lynch olyan tervezetet véglegesít, amelynek életbe léptetéséhez nem lesz szükség a kongresszus jóváhagyására. Obama üzenete pénteken hangzott el a rádióban, aznap hogy Texasban életbe lépett a törvény, amely lehetővé teszi a kézifegyverek nyilvános helyeken való viselését a megfelelő engedélyekkel rendelkező állampolgároknak. Az egyebek mellett revolvereket és pisztolyokat a törvény értelmében, aki akaija - és engedélye van rá - a csípőjére erősített tokban hordhatja, de nyilvánvalóvá kell tennie, hogy fegyver van nála. Obama rádióüzenetére a texasi kormányzó, a republikánus Gregg Abbott reagált elsőként: „Obama még nagyobb fegyverkorlátozást akar ránk erőltetni. A válaszom? Gyere és vedd el” - írta a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a texasi politikus. Az elnöki ambíciókat dédelgető republikánus Donald Trump azt mondta a CBS televíziónak, hogy a mentális betegségek kezelésével kellene visszaszorítani a fegyveres erőszakot az Egyesült Államokban, nem pedig a fegyverviselés korlátozásával. Trump azt mondta, nem támogatja az elképzelést, mert ezzel az elnök megsértené az alkotmány második kiegészítését, amely rögzíti az amerikaiak fegyvertartási és -viselési jogát. A Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) is nyilatkozatban ítélte el az elnöki elképzelést. Az amerikai lőfegyveripar termelése rendkívüli mértékben megnőtt, és az amerikaiak több kézifegyvert vásárolnak, mint valaha.
