Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-14 / 10. szám, csütörtök

HOBBI ujszo 2016. január • www.ujszo.com Vadászat | XI Z \ vadászati évet \ hivatalosan JL március 31-én / \ zárjuk. Bár / \ a vadásza­ti törvény januárban is engedélyezi több vadfaj elejtését társas vadászato­kon, sok vadásztársaság december végével befe­jezte a vadászatot. Ennek ■legfőbb oka, hogy a vad januárban és februárban igényli a legtöbb nyugalmat és januárban-februárban a vadászt is a vaddal való törődés köti le elsősorban. HAGYJUK PIHENNI A VADAT E sorok megírásakor a tél még semmit sem mutatott magából, december végéig országszerte szinte tavaszi- as volt az időjárás. Virágzott a hóvirág, az udvaromban az ibolya, és sok olyan bokor és fa rügyezett vagy virágzott ki decemberben, amelynek rendes körülmé­nyek közt márciusban vagy áprilisban lett volna itt az ideje. Igaz, hogy lassabban, de hajtott a fű és hajtottak azok a gyomnövények is, melyek a növényevő vad elsőrendű táplálékai. Az őszi betakarítások után a földeken maradt termés a fagymentes talajban van, és a vad könnyen hozzáfér. A vadgazdának mind ez idáig nem sok gondja volt a kiegészítő táplálékként szolgáló vadtakarmány kihelyezésével. A novem­berben feltöltött etetőket a haszonvad elvétve látogatta. A só viszont kelendő volt, ezért a só utánpótlására fordítsunk továbbra is nagy figyelmet. Nem hiszem, hogy az időjárás januárban és februárban is ilyen ideális marad. Elég lesz néhány fagyos nap, megfagy a zöld növényzet és a talaj, vagy SZLOVÁKIA M EZÖGAZDASÁCI MINISZTÉRIUMÁNAK 344/2009-ES Tavaszias tél kezdet AZ ÉLŐVILÁG BAN RENDELETEALAPJAN: pézs­mapocokra, nyestre, nyusztra, házi görényre, aranysakéira, rókára, mosómedvére, nyestku­tyára, amerikai nyércre, nutriára, szikaszarvas­Újra eltelt egy naptári év. A vadászati év nem ér vé­get december 31-én, és a következő év első hónapja­iban még folytatódik több vadfaj vadászati ideje. A növényvilág szinte megbolondult, és az állatok viselkedésében is tapasztalhatók szokatlan jelek. ra, fehérfarkú szarvasra, vadmalacra/süldőre. • farkas­ra, dámbikára, szarvasbikára és szarvasbor­júra, muflon kosra és mezei nyúlra. vad­kacsára (tőkés récére), szajkóra, szarkára, dolmányos varjúra, vetési varjúra. • vadlibára. • fácánka­kasra, szárcsára, kerce- és kontyos récére. hó fed el mindent, és a töl­tött vadetetők a vadászterü­let legértékesebb vadászati berendezései lesznek. Ha késve is, de a vad idővel fel­veszi a téli életritmusát, ami­nek fő jellemzője az, hogy keveset, némelyik vadfaj (pl. a szarvas) pedig alig mozog. A vadász érdeke az, hogy a vad nyugalomban teleljen. Ezért januárban a hajtóvadá­szattal, „terelővadászattal", kutyákkal ne zaklassuk az erdőt még akkor sem, ha a törvény engedi. Indokolt esetben, például elviselhe­tetlen vadkár megakadályo­zásáért vagy elhárításáért a vadászgazda gondja legyen az, hogy ezek a zavaró vadkárelhárító vadászatok a legszerényebb körülmények közt folyjanak. A vadászok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a vad téli életterétől távol tartsák az egyéb zavaró hatásokat, például a moto­ros járműveken közlekedő, illetve gyalogos turistákat, a kóbor kutyákat, az orwadá- szokat. Legtöbbször elég pár meggyőző szó, szerény ké­rés és a szakszerű indoklás. A szabály- és törvénysértők felelősségre vonása első­sorban a felesküdt vadőrök feladata. MINDENKI KORÁBBAN KEZD A népi megfigyelések szerint január 7-én véget ér a vaddisznók párzása. Január 13-án kezdődik a rókáké. Január 15-én dalra fakad a széncinege. Január 23-án pározni kezd a mezei nyúl. Január 24-én megszólal a legnagyobb baglyunk, az uhu. Azt, hogy a globális felmelegedés előidézte időjárás-változások mennyire igazolják a népi megfigye­lések pontosságát, annak értékelésére nem vagyok hivatott, és nem is vállalnám. Egy viszont biztos: annak a mezei nyúlnak, amelynek a néphit szerint január 23-án kezdődik a szaporodási ciklusa, annak az előző év december 28-án, a vadá­szati idény kellős közepén a nőstényei már hasasok voltak, méghozzá olyan elő­rehaladott állapotban, hogy napokon belül fialtak volna. A szakemberek számára ez figyelemre méltó észrevétel. A rókák is sokkal többet hangoskodnak december végén, mint 20-30 évvel ezelőtt. Elképzelhető, hogy csak a január 13-i kezdetre hangolják magukat. A disz­nók sem veszik túl komolyan a néphit hirdette párzási idejüket. December 26-án elejtettem egy 12 kg-os mala­cot, amely valamikor a nyár közepén foganhatott. Olyan állapotban volt szegény, hogy a telet nem élte volna túl. Most már csak a derék ci­negéken és a tiszteletre mél­tó uhu baglyunkon múlik, hogy akkor fakadjanak dalra, amikor a népi megfigyelések elvárják tőlük, visszaadva ezzel a januári népigazságok becsületét. Takács Frigyes A decemberi enyhe időjárás a ragadozóknak sem kedvezett. A legtöbb medve nem vonult téli álomra. Az enyhe tél és a táplálék hiánya ingerelte őket. Járták az erdőt, és mindent elkövettek azért, hogy élelemhez jussanak. Sajnos éppen karácsonykor egy kis szlová­kiai község polgármestere zavarta meg a telelőodú­ban pihenő medvét. Amint ezt a decemberi számban írtam, az ilyen esetek kimenetele a legkritikusabb, ezek a legsúlyosabb következményekkel járó medvé­vel való találkozások. A medvét nagyon felháborította a „magánlaksértés”, és jól elverte a polgármester urat, aki súlyos sérüléseket szenvedett, és csak a medvén múlott, hogy nem kell a faluban pótválasztást tartani. Amennyire bejön a januári időjárás-előrejelzés, várhatóan a magasabban fekvő régiókban jelentő­sebb mennyiségű hó hullik. A medvék remélhetőleg elvonulnak aludni. A farkas, a róka és a hiúz nem alszik téli álmot, ne­kik állandóan táplálkozniuk kell. Mind a két nagyra­gadozó, mind a róka kitartó rágcsálópusztító hírében áll. Mosolyt csalt az arcunkra, amikor Sátoraljaújhely közelében a szlovák oldalon sokáig figyeltünk egy far­kast a réten egerészni. Legalább ötször ért el sikert, míg ki nem szagolt bennünket és elszelelt. Ez mind szép csakhogy a farkas ebből nem él meg. Addig, míg nem jön a keményebb tél, és a csülkösvad jó bőrben van, egyiküket sem egyszerű elcsípni. Esetleg a későn született fejletlen vadmalacokat vagy a vadászatokon sérült, beteg disznót, sérült szarvast. Az egészséges gímszarvas elfogása a tél elején nagy falat a farkas­nak, ezért nem nagyon vesztegeti rá az idejét De ha a tél bekeményít, akkor annak előrehaladtával az esélyek egyre jobban kiegyenlítődnek. Mi több, minél keményebb a tél, több a hó, a farkasok egyre nagyobb fölényben lesznek. Sok erős és magabiztos gímbika válik januárban, februárban a farkasok prédájává. A farkasok januárban már készülnek a párzásra, ami februárban csúcsosodik ki. (tf) mtmmmmmmmmmmmmm mm Mire vadászhatunk

Next

/
Thumbnails
Contents