Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-11 / 7. szám, hétfő
o N Új sorozat! Gyümölcsmustra 2016. január 11., hétfő, 14. évfolyam, 2. szám jÉ okokat hosz/% _ szasan sorolLj r, W hatnánk, ám /% M most inkább < azt szeretnénk bemutatni, hogy túlgyógy- szerezett világunkban hogyan segíthet a művészet a lelki betegek kezelésében. Vladimír Kordoš neves szlovák képzőművész évek óta a képzőművészet sajátos eszközeivel „kezeli” a lelki zavarokat, miközben nemcsak a betegnek, hanem a kívülállónak is esztétikai élményt nyújt. „Több mint egy évtizeddel ezelőtt a fiam skizofréniában betegedett meg. Orvostól orvosig hordtuk őt, de nagy javulást nem tapasztaltunk. Peter Breier professzor egy alkalommal megkérdezte tőlem, nincs-e kedvem együttműködni a Lelki Egészség Ligájával, pontosabban azokkal a ligával kapcsolatban álló páciensekkel, akiknek valamilyen vonzalmuk van a képzőművészethez. Igent mondtam, s immár 10 éve segítem a liga munkáját. A fiamnak ugyan nem tudtam segíteni, de olyan érdekes emberekkel találkoztam, akik végül a barátaim lettek” - mondta a képzőművész. Az elmúlt évben a VieraReštart nonprofit szervezet kérte fel, hogy foglalkozzon 8 lelki beteggel, próbálja meg őket bevezetni a művészet titkaiba. Mivel korábban pedagógusként is dolgozott, igent mondott. Tudta, hogy nem képzett művészekről van szó, de tudatában volt annak, hogy kis segítséggel némelyik akár a profi világban is megállná a helyét. „Minden Az alkotás öröme gyógyítja a beteg lelket Egészséges az, aki mind testileg, mind lelkileg egészséges. De van-e ma ilyen ember? Sajnos, egyre kevesebb. » Az arteterápia (a művészettel való kezelés) mint gyógymód a pszichoanalízis fejlődésének köszönhetően a 20. század 30-40-es éveiben alakult ki. Úttörői főleg a képzőművészek voltak, akik a művészet és a pszichiátriai kezelés közti összefüggést kutatták. Igazi virágkorát a 2. világháború után érte el. A világégés borzalmait túlélt katonák kezelésére alkalmazták. Az arteterápia felszínre hozza az elfojtott érzelmeket, lehetőséget ad a betegnek arra, hogy kifejezze őket, de nem szavakkal, hanem a művészet eszközeivel. Hozzájárul a betegség stabilizálásához és egy más, pozitív önkép kialakításához. Ezt a módszert a kórházakban, rehabilitációs központokban és polgári társulásokban alkalmazzák. Az így született munkák egyediek, autentikusak, erős érzelmi töltésűek. az embertől függ. Tudjuk a történelemből, hogy számos neves képzőművész szenvedett súlyos lelki betegségben, munkái emiatt nem veszítettek értékükből”- mondta a szakember. Ne gondoljuk, hogy minden lelki beteget rá lehet venni arra, hogy fessen, rajzoljon. Kis számú közösségről van szó, az viszont hasznos, ha lehetőséget kap az alkotásra, mert önbizalmat ad, s teljesen másképpen éli tovább az életet. „Természetesen látom a változást azoknál, akik megpróbálkoznak az alkotással. Tapasztalatból tudom, hogy csak a gyógyszerek nem segítenek. A beteget lelkesíteni kell, segíteni kell őt abban, hogy érezze: valamiben ő is jó. Hozzá kell azonban tennem, hogy ennek az ösztönzésnek nem szabad mesterségesnek, megalapozatlannak lennie. Én eléggé szigorú vagyok, nem dicsérek meg könnyen valakit. Mindig az alkotó kedvű embereket keresem. Érdekesnek kell lenniük képzőművészeti szempontból is. Ha túl súlyos betegségről van szó, az arteterápia nagyon ösztönző lehet. Nemcsak képző- művészeti, hanem technológiai szempontból is irányítom őket. Például elmondom nekik, hogy ez vagy az a papír azért nem jó, mert gyúródik” - hangsúlyozta Vladimír Kordoš. Az arteterápia a lelki beteg kezelésének része és a pszichiáter-kezelőorvos ajánlja, de más úton is hozzájuthat a beteg. Dolgozhat csoportosan vagy egyedül is. Január végéig tekinthető meg a pozsonyi Nevädzová utcai Culms házban a Odtiene sivej v portrétoch című kiállítás, amelyen 8 páciens önarcképe látható. Ök a képzőművészet segítségével ismerték meg az alkotás örömét. Munkáikban saját magukat ábrázolták, és elképzelték, milyenek szeretnének lenni. „Mindössze négyszer találkoztunk, először azt mondtam el, hogy mi az elképzelésem, fel kellett oldanom a félelmüket, szorongásaikat, meg kellett ismerkednünk, felmérni állapotukat. Mint mondtam, eléggé szigorú vagyok, de aztán örültek, mert látták, hogy mennyi mindent megtanultak. Ezek az emberek érzékenyebbek, mint társaik, és nekik »a normálisokkal« van gondjuk” - magyarázta a szakember, majd elmondta, milyen tanácstalanok voltak, amikor megtudták fiuk diagnózisát. „A fiam okos volt, de egyszer csak félni kezdett. Úgy érezte, hogy követik, s lassan elmaradtak tőle a barátok, a kislány, akivel járt. Mi pedig nem tudtunk neki segíteni, mert a törvény kimondja, hogy a betegnek magának kell orvoshoz mennie. Igen ám, de a lelki beteg nem tud egyedül odamenni. A 40 éves beteg fiam meg van győződve arról, hogy egészséges. Szerintem itt valamiféle enyhe erőszakra lenne szükség, hogy kezelni tudják, de nálunk ez tilos.” Ki tudja, hány lelki beteg van a járókelők között, akik talán épp ezért lettek hajléktalanok „Örülök annak, hogy ha a fiamnak nem is, de néhány lelki betegnek talán tudtam segíteni azzal, hogy megismertettem velük azt az örömet, amit az alkotómunka ad - vallotta a képzőművész, s hozzátette: - Érdekes ez a munka, s azt tapasztalom, hogy sok esetben ők sokkal színesebb egyéniségek, mint a hivatásos alkotók.” Kovács Ilona HIDEGBEN SE FÁJJANAK AZ ÍZÜLETEI Télen különösen hasznosnak bizonyul a kalcium-, valamint magnéziumpótlás URAK, ISMERIK A FÉRFIASSÁG ÉTELEIT? ... próbáljanak meg kevesebb füstölt, rántott ételt enni. „qA testi gyógyítás csafiafigo/éf va famit, fia agemfiď'ô/ôfi^néfia megsefixett, véfxő, M v • / '0 áMafío <Mofgan 4É* * 10. oldal 12. oldal
