Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-01 / 277. szám, kedd
KÜLFÖLD 2015. december 1.1 www.ujszo.com Döntenek Földünk jövőjéről Szinte teljesen lebénult tegnap a közúti közlekedés Párizsban a klímakonferencia miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Francois Hollandé francia államfő szívélyes házigazdaként fogadta a Párizsba érkezett 150 csúcsvezetőt (Sita/ap) 8 I RÖVIDEN Elítélt izraeli kiskorúak Jeruzsálem. Ajeruzsálemi körzeti bíróság két elkövetőt bűnösnek mondott ki egy tavaly júliusi bosszúgyilkossággal kapcsolatban, amely egyike volt az augusztusi gázai háborúhoz vezető incidenseknek. A 16 éves palesztin áldozat, Muhammad Abu Kdeír elrablását és élve felgyújtását hárman hajtották végre tavaly, bosszúból azért, mert korábban palesztinok elraboltak és megöltek 3 izraeli tizenévest. A brutális gyilkosságot két kiskorú és Joszef Hájim Ben Dávid, egy 31 évesjeruzsálemi ultraortodox férfi követte el, de tegnap még csak a két kiskorú bűnösségét állapították meg - büntetésének mértékéről a következő hetekben dönt a bíróság. (MTI) Könnygázzal támad a koszovói ellenzék Pristina. A megerősített rendőri felügyelet ellenére tegnap a koszovói ellenzék ismét könnygázpalackot dobott a pristinai parlament üléstermébe, ami miatt el kellett halasztani az ülést. Az ellenzék már 3 hónapja akadályozza tojásdobálással, könnygázzal a törvényhozás munkáját, azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban kötött megállapodásról. Szombaton Pristinában nagyszabású kormányellenes tüntetést tartottak, amely ugyan békésen zajlott le, később viszont koszovói rohamrendőrök hatoltak be az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt székházába, és őrizetbe vették Albin Kürtit, a párt alapítóját és képviselőjét és 97 aktivistát. (MTI) Putyin elnök ívben elkerüli Erdogant Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog találkozni Recep Tayyip Erdogan török államfővel a párizsi klímakonferencia alkalmával - közölte tegnap Dmitrij Peszkov, az orosz államfő főszóvivője. Oroszország és Törökország viszonyában jelentős feszültség érzékelhető azóta, hogy a török légierő a múlt héten lelőtt egy orosz vadászbombázót. Azóta a török elnök kétszer is megpróbálta telefonon elérni Putyint, majd hivatalos kérést is küldött, hogy találkozzanak a klímakonferencián. A hasztalan próbálkozások ellenére a török elnöki hivatal névtelenül nyilatkozó illetékesei azt valószínűsítették, hogy létrejön a találkozójuk. (MTI) Ugandái iszlamista támadás Kongóban Kinshasa. Ugandái iszlamista lázadók megtámadták a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik katonai támaszpontját, ahol a hadsereg katonái és az ENSZ békefenntartói állomásoznak. Az összecsapásokban legalább 30- an életüket vesztették. Az ország keleti részén az 1998 és 2003 között dúló háború után máig kaotikus állapot uralkodik. (MTI) Párizs. Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette nyílt meg tegnap az ENSZ 21. klímakonferenciéja a Párizs környéki Le Bourget- ban: a résztvevő 195 ország globális klímavédelmi egyezményt próbál meg tető alá hozni. A nyitónapon Francois Hollandé francia elnök mellett 150 ország állam- és kormányfője van jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin- ping kínai elnök. A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson - jelentette ki Francois Hollandé francia államfő tegnap a Párizs környéki Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében. Arra kérte a nyitónapon megjelent 150 állam- és kormányfőt, ne okozzanak csalódást a rendezvény által keltett „hatalmas remények” után. A francia elnök „történelminek” nevezte a konferenciát és arra szólított fel, a készülő globális klímavédelmi egyezmény „egyetemes és kötelező érvényű legyen”. „A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat” - fogalmazott az elnök. „A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban” - mutatott rá Hollandé. Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már jelezte, hazája nem szeretne Zárónyilatkozatban fogadták el az uniós ás a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozó keretében azt a közös akciótervet, amely kulcs lehet a menekültválság megoldásához, és felgyorsíthatja Törökország uniós csatlakozását is. Briisszel/Szkopje. A vasárnap este elfogadott akcióterv értelmében Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó, kb. 2 millió szíriai menekült ellátását. Ez a pénzügyi keret - amelyhez Szlovákia 13 millió euróval járul hozzá - kétéves periódusra szól. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják. A török EU- csatlakozási folyamatban december 14-én megnyitják a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló 17. tárgyalási témafejezetet, 2016 első negyedévében pedig további fejezetek tárgyalására nyílhat lehetőség. Az elfogadott akcióterv része a vízumjogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni. A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok 2. legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, aki tegnap Putyin orosz elnökkel tanácskozott a szír helyzetről. Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, kötelező érvényű megállapodásra kell jutni. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket. 2 Celsius-fok a tót A Le Bourget repülőterénél kialakított pavilonvárosban december 11- ig tart a rendezvény, amelyen 40 ezren, köztük 3 ezer újságíró vesz részt. A helyszínt mintegy 2800 rendőr és katona biztosítja. Áz államfők plenáris ülése egyperces megemlékezéssel kezdődött a november 13-i párizsi merényletek 130 áldozatára. Megegyezés. Ahmet Davutoglu török kormányfő (balról) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. (Sita/ap) liberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. 2016 júniusában lép hatályba az EU-török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási orVasámap több állam- és kormányfő felkereste a támadások valamelyik helyszínét. Barack Obama amerikai elnök a Bataclan koncertterem előtt hajtott főt, hasonlóan Michelle Ba- chelet chilei elnökhöz és Abe Sin- dzo japán miniszterelnökhöz. A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel. Otthon maradt párizsiak Szinte teljesen lebénult tegnap a közúti közlekedés Párizsban a klímakonferencia miatt. A rendőrség kérésének megfelelően viszonylag kevesen ültek tegnap reggel gépkocsiszagba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen. Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszakül- dötteket. A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás. A zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat, vagyis nem vitattak meg konkrét számokat a pótlólagos szíriai menekültkontingens befogadására kész uniós tagállamok. A macedón-görög határ 50 km-es szakaszán épül 3 méter magas kerítés, ebből eddig mintegy 10 km készült el. A lépés célja, hogy a migránsokat az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot. Kerítés azokon a szakaszokon épül, ahol a leggyakrabban igyekeznek a migránsok illegálisan bejutni Macedóniába. (MTI) ba, és a legtöbben egyáltalán nem hagyták el az otthonaikat, ezért a lezárt csomópontok ellenére sem alakultak ki nagyobb dugók. A fővároson belül a legfőbb utakat teljesen lezárták a gépkocsiforgalom elől, elsősorban a város nyugati és északi részén vált lehetetlenné a közlekedés, itt haladnak át ugyanis a klímacsúcs helyszíne felé tartó konvojok. A két nagy repülőtér, a Roissy Charles-de- Gaulle és az Orly felől a város felé tartó autópályákat is teljesen lezárták, s azokon csak a Párizsba érkező delegációk közlekedhetnek. A klímacsúcsra mintegy 40 ezer részvevő hivatalos, számukra és a párizsiak számára is ingyenessé tették a tömeg- közlekedést. A klímacsúcs helyszíne metróval és külön buszokkal simán megközelíthető. A rendőrség ugyanakkor azt kérte a párizsiaktól, a tömegközlekedést se használják, ha nem muszáj, és inkább maradjanak otthon hétfőn. A munkáltatókat pedig a hatóságok arra kérték, hogy engedélyezzék az otthoni munkát vagy szabadnap kivételét a dolgozóiknak. Még több bombázó Moszkva. Oroszország több mint 100-ra emeli a szíriai ellenzék állásait bombázó harci gépek számát, és hírszerző egységeket is küld az országba. Oroszország az Aszad-ellenes felkelőcsoportokat szinte kivétel nélkül terrorista csoportokként kezeli. A roppant intenzív és a felkelőcsoportok, valamint a helyszíni megfigyelők szerint nagyon sok civil áldozatot követelő bombázások ellenére ugyanakkor a kimerült kormánycsapatok csak nagyon szolid sikereket tudtak elérni ellenfeleikkel szemben. Az orosz légierő bombázásai 1500 ember halálát okozták azóta, hogy Moszkva két hónapja belépett a szír konfliktusba Bassár el-Aszad elnök oldalán, az áldozatok harmada civil volt - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns szervezet. Az Iszlám Állam harcosai közül 419 halt meg orosz támadásban, legalább 600-an pedig az al-Kaida-szövetséges an-Nuszra Front, és más csoportok emberei közül vesztek oda. (MTI, nol) Ankara uniós pénzt kap a migránsokra
