Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-31 / 300. szám, csütörtök
4 I 2015 A BELPOLITIKÁBAN 2015. december 31.1 www.ujszo.com Mélypont után ismét a csúcson Ki emlékszik már a Váhostav-botrányra? A menekultválságnak köszönhetően a Smer ismét 4096-on MÓZES SZABOLCS A hazai belpolitikában az idei 6v is a Smerröl szólt. Az óv elejón még a korrupciós botrányok tépázták a párt imázsát, ám a menekültválságnak ós az ellenzéknek köszönhetően az évvégére ismét a négy évvel ezelőtti támogatottsági szinteken vannak Ficéék. Mit írtunk tavaly? És két éve? És három éve? Ugyanazt, mint most: a magunk mögött hagyott esztendő a domináns Fico és a Smer éve volt. Kissé unalmasan hathat, de tény, ezért mást nem írhatunk. Pedig nem úgy indult, hogy ez lesz a vége: az év elején még az egészségügyi CT-botrány utózöngéit lehetett érezni, amelyek a Smer pártstruktúrájában is komoly földrengést okoztak. Az új miniszter a kabinet leggyengébb pontjának tűnt, tavasszal beérett a Váhostav- botrány, amivel egy időben a nepotizmus iskolapéldájaként mutogatható „takarítós ügy” miatt a gazdasági miniszternek is távoznia kellett. Gödörbe kerültek Ekkor a Smer népszerűsége megtörni látszott, 34 százalékra is csökkent, s úgy tűnt, a választásokig hátralévő szűk egy évben defenzívába szorulhat a kormánypárt. Az ellenzék viszont nem tudta hatékonyan kihasználni a 2012-2016-os választási időszak legnagyobb kormányzati botrányát, a Váhostav-ügyet, amelyben pedig minden megvolt, ami a jobboldal álma: egy Smerhez köthető oligarcha, busás állami megbízatások ennek az oligarchának, és főleg kisemmizett kisvállalkozók és beszállítók, pénz nélkül maradt egyszerű emberek. Robert Fico: sokadszor is nyerő (Somogyi Tibor felvétele) Az ügyben viszont végig Ficóék voltak a kezdeményezők, mostanra pedig valószínűleg már nagyon kevés szavazó emlékezik arra, ki és miért is volt sáros ebben a botrányban. Nem kell ide csomag Ficóék erre a támogatottságesésre is a 2014-ben bevált receptet húzták elő, nyárra összeállítva a második szociális csomagot, amely megadhatta volna számukra a választási kampány alaphangját (kampányszlogen: „Az emberekért dolgozunk”). Nyáron viszont bemasírozott a menekültválság, amelyhez képest a több százmillió eurós pénzosztó csomag is csak preferencia- sebtapaszt jelenthetett volna Ficó- éknak. Pedig ebben az esetben sem volt egyértelmű az elején, hogy a Smer lesz a nyerő, s hogy egyáltalán ekkora, minden egyéb hazai problémát felülíró témává duzzadhat a mig- ránsválság. Egyrészt a menekültek Szlovákiát nagy ívben elkerülték, másrészt az elején akadtak gondjai a kormánypártnak is: hiába utasította el vehemensen a kötelező uniós menekültkvótákat, egy önkéntes vállalásba bele kellett mennie. Ezen felül pedig Ausztriától is átvállalt 500 menedékkérőt, akiket Bősön akart elhelyezni - amire a helyiek elutasító népszavazással válaszoltak. Ekkor a kabinet kvázi Brüsszel szerepét vitte: az emberek akarata ellenére menekülteket szállíttat a községbe. Menekültekkel 40% A jobboldal kábult asszisztálása mellett ezeket a nehéz perceket is sikerült átélniük Ficóéknak, innentől pedig számukra már csak felfelé vehetett az út. A menekültválságban a lehető legelutasítóbb uniós álláspontnak köszönhetően - még Orbá- nék sem kárhoztatták olyan vehemensen a kvótákat, mint a szlovák kormány - az év végére ismét 40% körül mozgott a Smer támogatottsága. 2014 elején volt utoljára ilyen magasan. Az elutasító álláspontnak a Smer és az ország számára komoly következményei lehetnek - a párt tagságát felfüggeszthetik az európai szocialisták táborában, a németek pedig Schengen átírásával fenyegetőznek ám Ficóék számára a rövidtávú haszonszerzés felülírta ezeket az aggályokat. Akik keresik magukat A jobboldal mindeközben támogatottságban ugyanott van, mint egy éve (legfeljebb az egyes résztáborokon belül voltak kisebb erőátrendeződések), keresi témáit és választóit s a fogást a monstrummá vált Smeren. A sok kis párt közül kiemelkedni kívánó, az SDKÚ egykori szerepére törő Sieť sem tudott új energiát hozni, a preferenciák szintjén csak nagyon lassan távolodik a többiektől. Közben pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy aj obboldal egy része már nem is konkurensként, hanem leendő koalíciós partnerként tekint Fi- cóékra. A kormányfő pedig tárt karokkal várja őket. 2016 így bizonyos szempontból vízválasztó lehet: eddig a populista-baloldali- nacionalista blokk által képviselt pártokkal a jobboldal nem kormányzott együtt, három hónap múlva viszont megtörténhet a korábban elképzelhetetlen. A kör így bezárulhat. Minden adott hozzá, hogy 2016 szilveszterén ugyanazzal kezdjük év végi összefoglalónkat, mint idén, tavaly, két és három éve is: ez a domináns Smer éve volt. Botrányok, ameddig csak a szem ellát Široký börtönbüntetés helyett állami segítséget kapott (Jozef Jakubčo felvétele) SZALAY ZOLTÁN Bár az egyetlen kormánypárt erőteljes propagandával prábálja feledtetni az év botrányait, akadt belőlük jó néhány. Megbotlottak azonban mások is, nem csak a Smer politikusai. Az egészségügyben semmi sincs rendben: az egész évet végigkísérték az ágazattal kapcsolatos viták, a szakmai szervezetek szerint Viliam Čislák, akit a pöstyéni CT-botrány után neveztek ki, a rendszerváltás óta a legrosszabb egészségügyi miniszter. A nővérek béreik miatti tiltakozása is végighúzódott az éven, és az év végén tömeges felmondásokba torkollott. Hasonlóan háborogtak a pedagógusok is. A kormány szerint mindkét ágazat dolgozóinak jelentősen emelték a bérét, az érintettek azonban ezt másképp látják. A tanárok kreatív módjait választották a tiltakozásnak: lógó orrokat akasztottak magukra, vért adtak, bébi- csőszködtek. A végén Draxler miniszter meg is fenyegette őket, hogy törvényt szegnek a tiltakozással. Az áprilisban tetőző Váhostav- botránynak az lett a vége, hogy az adófizetők dobtak össze az eladósodott vállalatnak, amelyet a Smer- közeli Juraj Široký irányít. A legnagyobb vesztesek, a Váhostav alvállalkozói azonban még így is pórul járnak, mivel hiába vette át az állam az adósság egy részét, hozzájuk így is kevesebb pénz jut el a kelleténél. Családi bizniszek Pavol Pavlis gazdasági miniszter áprilisban „eltakarította magát” - családjához közeli vállalattal kötött szerződéseket, és ezért távoznia kellett a kormányból. Nem zavart túl sok vizet eddig sem, távozása sem vetett túl nagy hullámokat. Talán azért sem, mert a „családi bizniszek” csak úgy jöttek-mentek 2015-ben; Marcel Forai, az Általános Egészségbiztosító igazgatója 77 éves nagynén- jével kötött szerződések miatt volt kénytelen távozni. Vladimír Jánoš smeres képviselő családi élete sem volt zökkenőmentes idén: márciusban lemondott mandátumáról, miután kiderült, terrorizálta a feleségét. A nő később kiszivárogtatta, hogy János alufóliába csomagolva vitt haza milliókat egy bányából, ahol Ficóval szokott ta- lálkozgatni. Kompország sápszedői Év vége felé a vajkai komp beszerzése körül robbant ki botrány: állítólag többször annyit fizet érte az állam, mint azt a Vízépítő Vállalat jelezte, ráadásul az üzemeltető cég szálai is kormányközeli körökhöz vezetnek. Az ellenzék le akarta váltani Peter Žiga környezetvédelmi minisztert is az ügy miatt, de ehhez nem volt elég szavazata. Az év végén pedig a sűrű köd miatt alig közlekedett a komp. Ellenzéki és smeres képviselők egy csoportja az év vége felé azzal keltett nagy felháborodást, hogy börtönbe küldték volna a mesterséges megtermékenyítéshez folyamodó nőket. A jogszabályjavaslatot 19 smeres, OĽaNO-s, KDH-s és beso- rolatlan képviselő támogatta. Az is sokakban megütközést keltett, hogy a Híd a Smerrel közösen szavazta meg az alkotmány módosítását decemberben, aminek értelmében meghosszabbodott a terrorizmussal gyanúsított személyek őrizetben tartásának lehetséges ideje. A Híd állítása szerint szükség volt a módosításra, amely Lucia Žitňanská módosító javaslatainak megfelelően ment át. A menekültügyi helyzet kapcsán botrányosan sült el egy júniusi pozsonyi demonstráció: a kőhajigálás miatt egy kerékpárversenyt is félbe kellett szakítani. Miközben pedig a kormány egyre csak azt hangoztatta, hogy megvédi Szlovákiát, a hatóságok csak két nappal a szerencsétlenség után találtak meg egy Kelet-Szlovákiában lezuhant helikoptert.
