Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-31 / 300. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. december 31. 2015 A BELPOLITIKÁBAN 5 A nagy világnézeti viták éve Melegek és menekültek - új témák osztották meg a hazai társadalmat Háromszor igen, ám elégtelen résztvevővel (Ján Krošiák felvétele) SZALAY ZOLTÁN Az azonos neműek házasságát nem teszi lehetővé az alkotmány, de azárt rendeztünk a kérdésről egy népszavazást. Szlovákiát nagy ívben elkerülték a menekültek, mégis mindenki velük volt elfoglalva idehaza. 2015 a nagy világnézeti viták éve is volt. Az év elején a Szövetség a Családért nevű szervezet által kezdeményezett családvédelmi népszavazás gerjesztett nagy feszültséget a társadalomban. Arról szavazhattunk, házasodhassanak-e az azonos neműek, fogadhassanak-e örökbe gyermeket, illetve hogy legyen-e kötelező a szexuális nevelés és az eutanáziáról való tájékoztatás az iskolákban. A február 7-i népszavazást nagy társadalmi vita előzte meg, amely azonban helyenként már hőzöngésbe csapott át, a vitakultúránk fejlettségi szintjéről árulkodva. A népszavazás hatmillió eurónkba került, miközben a vitákban a legnagyobb hangsúlyt kapott kérdést már rendezte az alkotmány, az ugyanis csak férfi és nő között teszi lehetővé a házasságot. Masszív kampány A lobbiba nagy erőkkel kapcsolódott be az egyház, és az egész ország megismerhette Anton Chromík, a Szövetség a Családért szóvivőjének nevét. Ilyen masszív kampányra társadalmi kezdeményezés esetéhen nem volt még példa Szlovákiában: pár nappal a szavazás előtt például felbukkant egy rejtélyes „szomszéd”, aki országszerte elárasztotta a postaládákat egy gyűlölködő levéllel, melyben a népszavazáson való részvételre buzdított. A népszavazás megosztotta a politikusokat, de az egyes politikai pártokat is. A Híd például hivatalosan semlegesen állt a kérdéshez, ám MÓZES SZABOLCS 2015- ben sem talált egymásra a Híd ás az MKP, ám ez már senkit sem lepett meg. Közben az oktatási tárca sunyi módon betett a magyar tanulóknak. Idén kivételesen nem voltak választások, ám az év nagy része a 2016- os parlamenti választásra való felkészülésről és a kampányról, elő- kampányról szólt. A szlovákiai magyar térfélen pedig arról is, hogy vajon sikerül-e a két pártnak kibékülnie és közösen indulnia, vagy ismét a 100 ezer elveszett voks rémképe vetül-e elénk. A nagy magyar kiegyezésről már év elején le lehetett tenni, miután a Híd a tavalyi önkormányzati választások után határozatban szögezte le a külön indulást, ám ennek ellenére tavasszal a pártok még futottak egy „a másik tehet róla” című kört a Kerékasztal meghívójának apropóján. A közös magyar lista az utóbbi évekvezető politikusai más-más véleményt képviseltek: míg Bugár Béla vagy Nagy József kiálltak a népszavazás üzenete mellett, Sólymos László vagy Rudolf Chmel nem vettek részt a szavazáson, a kisebbségek védelmének fontosságát hangsúlyozva, Lucia Žitňanská is ellenezte a referendumot. Az MKP mint „a hagyományos családmodell támogatója” a választáson való részvételre buzdított, és még a kampány magyar vonalának szervezésébe is besegített. Végül 21,4 százalékos részvétellel a népszavazás érvénytelen maradt: elemzők szerint az érdeklődés hiánya játszotta a főszerepet az eredményben, ám sokan szándékosan bojkot- tálták is a referendumot. Egyes politikusok úgy vélekedtek, a népszavazás kihatással lesz a szlovákiai politikai események alakulására a 2016-os parlamenti választások előtti időszakban, hamarosan azonben egyébként is egyfajta beteljesületlen felvidéki vágyálommá vált: a választók többsége szívesen látná, ám mintha mindenki tudná, hogy a jelen helyzetben ez fantazmagória. Elsősorban a személyi ellentétek, részben a pártideológiai különbségek miatt. Míg az elmúlt években egy-egy anonim vagy civil akció színesítette a közéletet, idén civil aktivitásból is viszonylag kevés volt. A kisszámú kivétel egyike a magyar iskolákért indított aláírásgyűjtés és nagygyűlés, amelynek hullámai viszont komolyabb visszhang nélkül rövid időn belül elültek. Pedig a kisebbségi oktatásügy terén valóban romlott a helyzet. A kisiskolák bezárását sikerült egy évvel kitolni (félő, hogy a választások után sem sikerül ezt kielégítően rendezni), viszont a szaktárca „fű alatt” radikálisan csökkentette az alapiskolák alsó tagozatain az anyanyelvi oktatás óraszámát - az első osztályban például kilencről ötre. Más téren sem rendeződtek a megoldatlan ügyek: a kisebbségi biztos továbbra is egy hozzá nem árban teljesen elsöpörte a témát egy másik kérdés. Befogad vagy megvéd? Ahogy a népszavazás ügye tulajdonképpen „mondvacsinált” téma volt, ugyanúgy a menekültügy is inkább csak elméleti szinten érintette a mindennapjainkat idehaza. Májustól októberig, amikor Európában tetőzött a menekülthullám, és például a szomszédos Magyarországon 140 ezren adtak be menekültjogi kérelmet, Szlovákiában mindössze negyven menekült akart volna letelepedni. A közhangulatot azonban teljesen átitatta a téma, a közösségi médiát ellepték az álhírek, az összeesküvéselméletek és a hamis képek, és a politikai pártok is „felkarolták” az ügyet. Pro és kontra is tüntetéseket és különféle demonstrációkat szerveztek országszerte. Dél-Szlovákiát a menekültek bősi elhelyezése kapcsán érintette köztő hivatalnok, a vasúti kétnyelvűség kérdése rendezetlen, a Smer a kisebbségi kultúrák finanszírozásának rendszerszintű megoldását szolgáló javaslatot sem engedte át a parlamentben. Eközben pedig - azzal párhuzamosan, hogy a magyarkárvetlenül a kérdés, Bősön helyi népszavazás és tüntetések kísérték az intézkedést. A menekültek megérkeztek a helyi táborba, és azóta is békésen megvannak a helyiekkel, bár ahogy arról lapunk is tudósított, a menekültek összeférhetetlenségéről szóló álhírek itt is kipattantak. Elutasító állásponton Robert Fico miniszterelnök Szlovákia részvételét a menekültválság kezelésében 149 iraki asszír keresztény menekült befogadásával szándékozott megoldani. Nyitra környéki falvakban tervezték őket elhelyezni, aminek a helyiek egy része nem kifejezetten örült. A 149 menekült jelenleg a homonnai menekülttáborban vár további sorsára. A szlovákiai politikai pártok nagyrészt egyetértettek abban, hogy a kötelező kvótákat el kell utasítani, ám a szolidaritás mértékében már eltért a véleményük. A legagresszívebb retorikát képviselő Robert Fico ráerősített az egyébként is negatív közhangulatra, amelyet csak tovább rontott a novemberi párizsi terrortámadások híre. A felmérések azt mutatták, az emberek nagy része elutasítja a menekültek szlovákiai letelepítését. A magyar politikusok közti versengésbe is benyomult a téma: Nagy József hidas EP-képviselő egyik nyilatkozata kapcsán az a hír kezdett terjedni, a Híd dél-szlovákiai falvakba telepítene migránsokat. Az MKP petíciót is indított a kötelező kvóták bevezetése ellen. Míg az emberek nagy többsége nem kért a nagyobb szolidaritásból, vezető értelmiségiek szerint Szlovákia kiábrándító módon „levizsgázott” a menekültválságban - évértékelőjében így nyilatkozott lapunknak Hunčík Péter pszichiáter vagy Simon Attila történész is. A karácsonyi ünnepek előtt némileg háttérbe szorult a téma, ám mivel a menekülthullám csitulására 20lóban sem számíthatunk, ez a háttérbe szorulás várhatóan átmeneti lesz csak. tya kiment a divatból és mintha nem lenne sikk nyílt színi magyarellenes ütéseket bevinni, a slotai szintű kocsmai primitivizmus pedig a múlttá vált -, a magyar témák teljesen lekerültek a hazai nagypolitika asztaláról. 2015 főbb hazai eseményei Január 30. - Megbénította az országot a havazás. Február 7. - A családról tartott népszavazás 21,4%-os részvétel mellett érvénytelen volt. Február 18. - A kormány hároméves előkészítést követően jóváhagyta az átfogó emberi jogi stratégiát. Március 4. - Lemondott parlamenti mandátumáról Vladimír János, a családon belüli erőszakkal vádolt smeres képviselő. Március 11. - Megszűntek a szakorvosi berendelésért fizetendő illetékek. Március 20. - Részleges nap- fogyatkozást figyelhettünk meg az ország területéről. Április 21. — Lemondott Pavol Pavlis gazdasági miniszter, aki a családjához közeli cégeknek juttatott takarítási megrendeléseket. Április 23. - A parlament elfogadta a Váhostav hitelezőinek tehermentesítését. Március 10. - A kormány átvette a bősi vízerőmű ellenőrzését, amit addig az olasz Énei vállalat többségi tulajdonában lévő Szlovák Villamosművek végzett. Május 28. - 26 452 aláírást adtak le civil aktivisták az oktatási minisztériumnak a színvonalasabb oktatásért a magyar iskolákban. A tárca figyelmen kívül hagyta a petíciót. Június 20. - Menekültellenes tüntetés zajlott Pozsonyban rendbontásokkal. Július 21. - Robert Kaliňák megállapodott az osztrák belügyminisztériummal a menekültek befogadásáról Bősön. Augusztus 2. - Bősön a lakosok népszavazásban nemet mondtak a menekültek betelepítésére. A belügyminisztérium nem vette figyelembe a népszavazás eredményét. Augusztus 5. - Eljárási hiba miatt szabadon engedte a bíróság Miroslav Štvrtecký maffiózót. Szeptember 20. - Több mint 50 ezren vonultak fel Pozsonyban Az élet menetén. Szeptember 25. - Tüntetés Komáromban a magyar iskolákért. Október 2. - Nagynénjével kötött szerződései miatt távozni kényszerült posztjáról Marcel Forai, az Általános Egészség- biztosító igazgatója. November 12. - Peter Pellegrini házelnök kihirdette a parlamenti választások időpontját: 2016. március 5. December 2. - A kormány beadta a kvótaellenes keresetét az Európai Unió Bíróságán. December 8. - Alkotmány- módosítás a terrorellenes intézkedések keretében, a Smer és a Híd együtt szavaztak. A parlament két héttel később Xndrej Kiska államfő vétóját megtörve elfogadta a kormány terrorellenes csomagját is, amelyet az ellenzék nem támogatott. December 11. - Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülésen meneszteni próbálta Peter Ziga környezetvédelmi minisztert a vajkai komp körüli botrány miatt, sikertelenül. December 11. - Aláírta a kormányfő a szerződést a Jaguar Land Rover autógyárral a cég új nyitrai üzemének megépítéséről. (szalzo) Külön utakon és csendben víz alá nyomva Több tucat kisiskola továbbra is veszélyben van (Fotó: Somogyi Tibor)
