Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-03 / 279. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2015. december 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Pislákoló szolidaritás A menekultválság 0,01 százalékát megoldotta Szlovákia A hét egyik legbizarrabb képe számomra az volt, amikor Kalibák belügyminiszter Viliam Judák nyitrai megyés püspökkel közösen jelentette be, hogy huszonöt keresztény családot fogadunk be Irakból, ezzel hozzájárulva a menekültválság kezeléséhez. Forma és tartalom egyaránt hátborzongató: a képen mintha csak a Különös házasság Szucsinka plébánosát és Dőry báróját látnánk, ahogy bejelentik, micsodajótéte- ményre készülnek a szegény szerencsétlen Buttler gróffal szemben. Valóban, nemes vállalás, hogy befogadjuk ezt a 149 embert. Irakban és Szíriában különösen nehéz a keresztények és az egyéb, nem szunnita muzulmán vallásúak sorsa mostanság, vagy lemészárolják, vagy elüldözik őket. Tízezrével, százezrével. Hamisítatlan emberbaráti cselekedet, hogy Szlovákia is befogad közülük 149-et, és ezek az emberek menekültjogi státust is kapnak. Ez a 149 meglehetősen magas számnak tűnik annak fényében, hogy az elmúlt huszonkét évben nagyjából 650 esetben döntöttek úgy a szlovák hatóságok, hogy megadják a kérelmezőnek a menekültjogi státust. Pedig kérelmező volt elég (konkrétan 58 ezer), mert az elmúlt huszonkét évben is sok helyen dúlt háború, esetenként nem is olyan távol tőlünk. (Ennyit arról a gyakran hangoztatott állításról, hogy ide senki nem akar jönni.) így most hirtelen az eddigi szolidaritási faktorunk huszonhárom százalékkal megnő - mi ez, ha nem a humanizmus átütő sikere? Már a miniszterelnök is kijelentette, hogy szolidaritás terén senki nem vádolhatja Szlovákiát passzivitással, s most ez bebizonyosodott. Idén eddig körülbelül 880 ezer üldözött érkezett Európába, s most mi befogadjuk 0,01 százalékukat. Megadjuk nekik a menekültstátust, addig maradnak, amíg csak kedvük tartja. Most már csak a maradék 99,99 százalékkal kell valahogy a többieknek elbajlódniuk. Persze nem ennyire egyszerű a dolog: közben az is kiderült, hogy a lakosok, akiknek ezt a 149 magasan képzett személyt (művészek, programozók, orvosok) be kellene fogadniuk, már húzzák a szájukat. A Nyitra környéki falvakban így is van elég művész, programozó és orvos, állítják. Pedig a kormány mindent megtett, hogy olyan embereket hozzon, akik zökkenő- mentesen beilleszkednek. Elég csak Judák püspök úrra és Kaliűák miniszter úrra pillantani, hogy megnyugodjunk. Hiszen Szucsinka plébános és Dőry báró is jót akartak Buttler grófnak, amikor egy szép fiatal feleséget szereztek neki. A Nyitra környéki falvak azon lakosai, akik vehemensen tiltakoznak a menekültek ellen, legalább őszinték. Ok aztán tesznek minden szolidaritásra. Benyálazzák ujjúkat, hogy eloltsák a humanitásnak azt a 0,01 százalékos fényerővel világító kis lángocskáját is, amit a püspök és a miniszter hozott el kis hazánkba. Elszemtelenedő regionális hatalmak FELEDY BOTOND A világrend átalakulásának jele is az orosz vadászgép lelövése. Egyre szemtelenebb regionális hatalmak álbak szemben a nagyhatalmakkal. A bipoláris világrend idején, a hidegháborúban nem volt kérdés, hogy a két nagyhatalom szava bármely helyi konfliktusban meghatározó. Milíciák, partizánok, terroristák álltak be a sorba, hogy pénzért, ideológiai vagy más okból Moszkva vagy Washington helyi akaratát érvényesítsék. Ügy is mondhatnánk, az oroszok és az amerikaiak mindig megtalálták azt a felet a konfliktusban, akit támogatásra érdemesnek ítéltek és beálltak mögé. Ez négy év alatt kibontakozott Szíriában is. Az amerikaiak kezdetben a Szabad Szír Hadseregben (FSA) reménykedtek, milíciákból igyekeztek drága pénzen, vagyonokat érő fegyverekkel sereget faragni. Sikertelenül. Az oroszok első körben megmentették Aszadot a vegyifegy- ver-alkuval, most pedig légierővel, és friss jelentések szerint több mint ezer szárazföldi katonával segítik. Putyin és Obama találkozott az ENSZ Közgyűlés apropóján, majd a G20- csúcson is. Nem tudjuk, mire, de valamire biztos jutottak: nem amerikai és orosz gépek kergetik egymást Szíria felett. Tehát a nagyhatalmi egyezkedés újra működik - Európa pedig felfoghatja, hogy katonai pro- jekciós erő nélkül hol a helye. Az igazi fordulatot a törökök jelentik, valamint a többi regionális hatalom, amelyek a nagyhatalmi akciók ellenére úgy érzik, nem kell átengedniük a kezdeményezést. Törökország megvédi a türkménjeit, akár egy orosz gép lelövése árán is, kereskedik az Iszlám Állam fekete olajával és politikai alkut farag a menekültválságból. Szaúd-Arábia és az Öböl menti olajmonarcihák már dol- lármilliárdokat öltek a radikális felkelők, szunnita lázadók és feltehetően az Iszlám Állam szponzorálásába. Irán és a Hezbollah kapcsolatából ez rég látható. A regionális hatalmak nemcsak felébredtek, hanem egymásra licitálnak. A török lépés még ebben a trendben is erős, és a NATO számára is rosszkor jött. Arra viszont alkalmas, hogy Törökország a lehető legtovább elnyújtsa a szír konfliktust, tulajdonképpen „Ukrajnát” hozzon létre Szíriában: egy befagyott konfliktus Ankara számára ebben az állapotban is jobb, mint a nagyhatalmi megoldások mentén rendezve. Voltak idők, amikor elképzelhetetlen lett volna, hogy egy regionális hatalmi törekvés ilyen látványosan szembemenjen a formálódó nagyhatalmi akarattal. Mégiscsak utolért minket a globalizáció - ebben is. Vevő végveszélyben KOCUR LÁSZLÓ V ásárolna olyan boltban, amely semmibe veszi az ön életét és vagyonbiztonságát? Az olvasók többsége nemmel válaszolna e szónoki kérdésre. A vásárlók a közösségi média korában fokozottan érzékenyek a kereskedők praktikáira, és ezt nagyon gyorsan megosztják másokkal. Megfelelő kríziskommunikációs terv nélkül egy frusztrált, elégedetlen, ám a közösségi médiában aktív vevőnél kevés nagyobb csapás érhet egy kereskedőt. Egyes nagy üzletláncok a profitmaximalizálás érdekében tudatosan törvényt sértenek, komoly veszélynek téve ki a vásárlókat. Akinek van elárusító ismerőse, biztos hallott már történeteket szavatossági idő lejárta előtt fűszeres pácba tett, félkész termékként árusított húsokról, hipóval lemosott csirkékről, megbuherált mérlegekről. Azt viszont kevesen hiszik el, az üzletláncoknak annyira fontos a profit, hogy még a tűzveszély kockázatát is hajlandók vállalni. Pedig december folyamán ez történik. Mindenki láthatott már petárda-, tűzijátéktelep-, rómaigyertya-, rakéta-, gömbbomba-, fustbomba- és minden egyéb pirotechnikai terméket árusítókat a bevásárlóközpontok folyosóm. Es ez a probléma, ott ugyanis semmi keresnivalójuk nem lenne. 2014-ben az egész hazai pirotechnikai szakma nagy várakozással tekintett a tűzijátéktörvény módosítására. A 5 8/2014 számú törvény számos pozitív változást hozott, még akkor is, ha a tűzijátékot nem kezelte külön törvényben, hanem továbbra is a robbanóanyagok peremvidékén hagyta, pedig a szakma legalapvetőbb elvárása talán éppen ez lett volna, a kettőnek ugyanis semmi köze egymáshoz. A tekintetben viszont egyértelműen fogalmaz a szabályozás, hol lehet, és hol nem lehet pirotechnikai termékeket árusítani. A törvény 52§-ának 4. bekezdése eleve azt úja elő, pirotechnikai termékeket csak épületben szabad árusítani. A konténeres árusok ezen a ponton már elbuktak, a törvénysértés egyértelmű. De még ennél is „tilosabb” menekülési útvonalak mentén pirotechnikai eszközöket árulni. Ilyenek a folyosók is. Képzeljük el, hogy a bevásárlóközpontban tűz üt ki, és a vevők azért nem tudnak elmenekülni, mert a folyosón a levegőben egyébként jól mutató csillagok, nyomjelzők, piros szívecskék durrognak, embermagasságban. A tragédia garantált. A nagy üzletláncok ráadásul a raktározás terén is törvényt sértenek, a legtöbbször egy sima konténerben tárolják a tűzijátékokat, amit mezei kamionokkal mozgatnak, holott adott mennyiség felett a tárolásra csak robbanóanyag-raktárban, a szállításra pedig csak ADR engedéllyel rendelkezőjárművekkel lenne lehetőség. A fogyasztóvédelmi felügyelet és a körzeti bányakapitányságok egymásra mutogatnak, ez utóbbi az inspektorok alacsony számára hivatkozik, ami egyébként igaz, de az állampolgárt ez miért érdekelje? Pedig itt nem arról van szó, hogy kiskapuk lennének, a törvénybe foglalt tiltás egyértelmű. Nehezen hihető, hogy azért a pár négyzetméterét kapott bérleti díj végett képesek napi több ezer ember életét és egészségét veszélyeztetni, de láthatóan erről van szó. Ebben partner az állami felügyeleti szerv is. Amíg nem történik baj, addig ez is csak egy a csupán papíron létező, a gyakorlatban betartatlan törvények sorából. De ha majd egyszer leég egy áruház, talán elgondolkoznak rajta az illetékesek. A jelenség ellen a felügyeleti szervekhez hasonlóan tehetetlen vásárlóknak azt ajánlom, december folyamán részesítsék előnyben a kis boltokat. A szerző pirotechnikus FIGYELŐ Székely terrorvád: egy petárdáié magyar Kételyeket fogalmaztak meg az erdélyi magyar lapok a román ügyészség állításával kapcsolatban, mely szerint egy kézdivásár- helyi férfi házi gyártmányú bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnepen. A Krónika szerint az erdélyi magyar terrorizmusról szóló bejelentés „akkor is alapjaiban forgatja fel a rendszer- váltás óta kialakított román-magyar együttélést, ha bebizonyosodik: semmi sem igaz az egészből”. A lap szerint a román ügyészség az Európát lázban tartó terrorveszélyt meglovagolva csapott le aNagy-Magyarország visz- szaállításáról álmodozó szervezet kézdivásárhelyi tagjára. ,Á bukaresti tüntetéshullám mögött is magyar provokációt sejtő körök számára ez elég, hogy terrorcselekménynek állítsanak be mindenféle autonómiatörekvést vagy jogérvényesítést. Még akkor is, ha a házilag összeeszkábált pokolgépről kiderül, hogy csak csillagszóró és petárda” - úja a Krónika. A Háromszék szerint az ügyészségi bejelentésnek jól előkészített felvezetése volt. „Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a tettes”. A lap értékelése szerint a terrortámadás gyanúja - mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében - „sötét erők forgatókönyvét” vetíti előre. „Ajelek szerint így próbálják terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot”. Az Adevarul c. román lap ironikusan ír arról, hogy míg Párizs, Róma és Isztambul tereit páncélosok őrzik, a román hírszerzés egy petár- dázó magyarra csap le a „nemzetközi terrorizmus jól ismert központjában, Kovászna megyében”. Bosszantó ez a román ködösítés minden december 1-én és március 15-én, huszonöt éve bombasztikus címekkel geijesztik a botrányt a nagymagyar veszélyről. Az Eve- nimentul Zilei szerint a terrorelhárítás önfényező reklámfogása a székelyföldi rajtaütés. (MTI)
