Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-21 / 294. szám, hétfő

2 I KOZELET 2015. december 21. | www.ujszo.com Átvihető a jövő évre néhány ezabadnap (Tomáš Benedikovič felvétele) SE: többségi tulajdont akar az állam ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közeledik az év vége: mit csináljunk a megmaradt szabadnapokkal? Muszáj mindet kivenni, vagy megspórolhatjuk jövőre? A munkatörvénykönyv nem fogalmaz egyértelműen, sok függafőnölrtől. Minden munkavállalót megilleti legalább 4 hét szabadság évente. A munkatörvénykönyv szerint egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani, de hogy ezt mikor vagy meddig kell ki­venni, arról a norma nem szól. Mivel a törvény nem egyértelmű, de facto a főnök dönt. Ideális esetben a szabad­ságolás a munkaadó és alkalmazott kölcsönös megállapodásán alapszik. Rossz viszony esetén a felettes meg­keserítheti beosztottja életét, elméle­tileg még az előre betervezett szabad­ságot is megszakíttathatja. Öt napotengednek A szabadnapokat mindig az aktu­ális évben kellene kivenni. Ha objek­tív okokból ez nem sikerül, pár napot át lehet vinni a következő évre. Azt azonban a törvény nem mondja ki egyértelműen, hány napot lehet át­csúsztatni. Elméletileg akár az összesét meg lehetne spórolni, a gya­korlatban azonban általában minden munkaadónak van belső szabályzata, mely a szabadságokról rendelkezik, s a legtöbb helyen 5 napot lehet átvin­ni. Ennél többet csak olyan cégeknél szoktak engedni, amelyek év közben elhanyagolják a szabadságok meg­tervezését. A tervezés bonyolultabb lehet ott, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkal­mazottak szabadsága miatt sem lehet leállítani. Katarína Lehotkay jogász szerint az átcsúsztatott szabadnapok fel- használásáról a főnöknek legkésőbb a következő év feléig kellene dönte­nie - vagyis a most megspórolt sza­badnapokat 2016. június végéig ki kellene venni. Ha a főnök ezt nem rendeli el, akkor az alkalmazott ak­kor veszi ki, amikor akarja, 2016 vé­géig azonban a 2015-ös szabadságot mindenképpen el kell használni, 2017-re nem lehet átcsúsztatni, egyszerűen elveszik. Ez alól csak a szülési vagy gyermekgondozási sza­badságon, valamint a hosszabb ideje betegállományban lévők képeznek kivételt - ők objektív okokból évekig tolhatják maguk előtt régi szabadsá­gukat, s mikor visszatérnek dolgozni, akkor veszik ki. Kinek hány nap jár? A 33 éven aluliaknak 20, az idő­sebbeknek 25 szabadnap jár, de elő­fordulhat, hogy a munkaadó juta­lomként vagy a kollektív szérződés- ből kifolyólag plusz szabadnapokat ad. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő - 8 hetes - szabadságot a pedagógusok élvezhetik. Akivel nem egész évre szóló mun­kaszerződést kötöttek, azok a 20, il­letve 25 szabadnap időarányos ré­szére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja a szabadságkérést, de jóvá is hagyhatja. Ha a munkavi­szony megszűnése előtt objektív okokból az alkalmazott képtelen ki­venni a szabadságát, a cég köteles ki­fizetni azt. (sza) Pozsony. Az állam visszasze­rezheti többségi tulajdonrészét a Szlovák Villamos Művekben (SE). Robert Fico kormányfő tegnap be­jelentette: a gazdasági tárca már aláírta az erről szóló memorandu­mot az olasz Enellel. Az Énei és a cseh Energetický a prumyslový holding (EPH) által múlt pénteken aláírt szerződés sze­rint az olaszok a Szlovák Villamos Művekben birtokolt 66 százalékos részvénycsomagjuk felét adják el az EPH-nak. A csehek így a szlovák áramtermelő részvényeinek a 33 százalékához jutnak hozzá, 33 szá­zalék marad az Énei, 34 százalék pedig az állam tulajdonában. Az Énei fennmaradó csomagjáról a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjá­nak 2017 végére tervezett átadását követően, vagyis leghamarabb 2018-ban döntenek, a Fico-kabinet ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az építést az Énei fejezze be. Fico már múlt pénteken jelezte, hogy a második csomagban élni szeretnének az elővételi jogukkal, amit egy memorandumban szeret­nének rögzíteni, a kormányfő teg­Budapest. Valamennyi hétvégi járatát lemondta a magyar Orange- ways fapados busztársaság, azokat az utasokat, akik interneten vették meg a jegyüket, SMS-ben értesí­tették, hogy nem indul a buszuk. Van, aki Erdélybe, van, aki Prágá­ba nem tud elutazni - tudósított a TV2. A cég Facebook-oldala tele van a felháborodott utasok panasz­leveleivel, mindeddig azonban nem tett közzé magyarázatot sem ott, sem a hivatalos internetes oldalán. „Telefonon nem elérhetők, vissza­nap pedig már be is jelentette, hogy a gazdasági tárca és az Énei a hét­végén aláírta a vételi opcióról szóló szerződést. „A gazdasági tárca a Szlovák Villamos Művek 17 szá­zalékos részvénycsomagjára szer­zett vételi jogot, a jelenlegi 34 szá­zalékos állami tulajdonrészt így a jövőben 51 százalékra növelhetjük, aminek köszönhetően az állam újra többségi tulajdonos lehet az áram­termelőben” - nyilatkozta tegnap a kormányfő. Az opció a mohi atomerőmű említett blokkjainak átadása után hat hónapig biztosít elővételi jogot az államnak. Dániel Častvaj, az EPH szóvivő­je szerint a cseh cég a 33 százalékos részvénycsomagért 375 millió eu- rót fizet az Éneinek, és az olaszok ugyanennyiért szeretnék értékesí­teni a fennmaradó 33 százalékos részvénycsomagjukat is. Az állam ennek valamivel több mint a felé­hez szeretne hozzájutni, a 17 szá­zalékos részvénycsomagért így nagyjából 193,2 millió eurót kelle­ne fizetnie. Hogy az állam erre hol talál pénzt, azt Robert Fico tegnap nem árulta el. (vIv.sita) jöttünk, hogy a pénzünket vissza­kérjük, de a kasszában ötezer forint van, nem kapjuk vissza a pénzün­ket, rendőrséget hívtunk” - erről panaszkodott az egyik utas a Té­nyeknek. -A híradó munkatársa ugyanakkor kiszúrta az utazási fel­tételek között azt a pontot, ami biz­tosítja a társaságnak, hogy szinte bármi is történik, az utasnak nem jár kártérítés. Sokan úgy vélik, a cég becsődölt, pedig még mindig hir­deti a járatait. Az ügyben a rendőr­ség vizsgálódik. (ú) A minimálbérrel az éjjeli órabér és a bérpótlék is nő RÖVIDEN 195 rab hazamehet karácsonyra Pozsony. Idén 195 elítélt töltheti szeretteivel a karácsonyi ünnepe­ket, jutalomból elhagyhatják a börtönt. A szlovák börtönökben 1309 előzetes letartóztatásban lé­vő személy várja az ítéletet, 8645-en pedig már kiszabott bün­tetésüket töltik. Közülük várható­an 121-en kapnak jutalomból öt­napos kimenőt, míg 74-en két napra hagyhatják el a börtönt. Csak azokat engedik haza, akik hosszú ideje jó magaviseletét ta­núsítanak, megfelelően végzik a munkájukat és a rájuk kiszabott feladatokat. (TASR) Matoviö most nem akar poligráfot Pozsony. Igor Matovič, az OĽaNO elnöke ezúttal nem küld senkit hazugságvizsgálatra a párt jelöltlistájáról, ahogy azt a legutóbbi, 2012-es választások előtt tette. „Akkoriban kezdődtek a Gorilla-tüntetések, és az embe­rek azt gondolták, hogy az összes párt korrumpálódott. Ennek ka­tasztrofális következményei le­hettek volna, és csak Robert Fico malmára hajtották volna a vizet. Ezért szólítottam fel akkor az OKS és KDS vezetőit, Peter Zajacot és Vladimír Palkót, hogy tegyünk egy gesztust a vá­lasztóink felé, és mutassuk meg, hogy mi tiszták vagyunk” - magyarázta Matovič. Palkó és Zajac az OĽaNO listáján indult volna, de a kérést méltatlannak tartották, ezért lekerültek róla. Matovič most nem lát okot arra, hogy bármelyik képviselő- jelöltjét hazugságvizsgálatra küldje. Most például Daniel Lipšic, a NOVA elnöke indul a listáján. (TASR) Új amerikai nagykövet Pozsony/Washington. Az USA új nagykövetet küld Pozsonyba. Barack Obama már fel is terjesz­tette jelöltjét, Adam Sterlinget a posztra. Sterling kinevezését még jóvá kell hagynia az ameri­kai szenátusnak is. Sterling kar­rierdiplomata, korábban nagy­követként szolgált Hollandiában, Azerbajdzsánban, Izraelben, Belgiumban és Peruban is. Elemzők szerint jelölése pozitív gesztus Szlovákiával szemben. Az USA pozsonyi nagykövetségét jelenleg ideigle­nes ügyvivő, Liam Wasley vezeti. Szeptember óta tölti be a posztot. (SITA) ÖSSZEFOGLALÓ A minimálbér januárban 405 euróra emelkedik, és ezzel automatikusan nő például az éjszakai műszakért járó órabér vagy a készenléti bérpótlék. A minimális órabér 2,184 euré- ról 2,328-ra nő. Pozsony. Az éjjeli műszakért mi­nimálisan az órabér 20%-ának meg­felelő bérpótlék jár, januártól ez óránként 0,4656 eurót jelent. „Aki csak éjszakánként dolgozik, és egy hónapban 168 órát húzna le, január­tól az éjszakai egész havi bérpótléka 78,22 euró lenne” - olvasható az Accace outsourcing társaság elem­zésében. A minimálbértől függ az ügyele­tért járó bérpótlék is. A munkahe­lyen vállalt nem aktív készenlétben töltött minden egyes óráért az alap­bér arányos részének megfelelő bér­pótlék jár, s nem lehet kisebb a mi­nimális órabérnél. A munkahelyen kívül vállalt nem aktív készenlétben töltött minden egyes óráért legalább a minimális órabér 20%-ának meg­felelő bérpótlék jár. Aki minimálbé­rért dolgozik, januártól a munkahe­lyén töltött nem aktív 10 órás ügye­letért 23,28 euró bérpótlékra szá­míthat. A munkahelyen kívül vállalt 10 órás nem aktív készenlétért leg­kevesebb 4,656 euró pluszpénz jár. „Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a minimálbér növelése a gya­korlatban a minimális bérigények emelkedését is jelenti” - hívta fel a figyelmet az Accace társaság. A munka nehézsége és igényessége szerint 6 fokozatot különböztetnek meg, más-más szorzóval. A legke­vésbé igényes, első fokozatba tar­tozik a kétkezi munkavégzés, a fe­lettes utasításai alapján. Ilyen pél­dául a takarítónő, de a legtöbb mun­ka, amelyért a munkaadó minimál­bért fizet, ebbe a kategóriába tarto­zik. Egy fokkal igényesebb feladatnak számít a rutin szakmai munkák vagy bizonyos felelősséggel járó tevé­kenységek végzése - itt a minimál­bér 486 euró. Ide tartoznak bizonyos egészségügyi alkalmazottak, el­adók, adminisztratív munkaerők. A harmadik csoportba a kevésbé bo­nyolult ügyvitelt, az alkotó kézműves foglalkozásokat, a fizika­ilag megterhelőbb és olyan munká­kat sorolhatjuk, amikor felelősséget vállalunk mások egészségéért (pl. egészségügyi nővér). Az ő minimál­bérük 567 euró. A negyedik csoport minimálbére 648 euró - olyan szak­emberek tartoznak ide, akik munká­juk során nagyobb pszichikai nyo­másnak vannak kitéve (bizonyos egészségügyi alkalmazottak, vezető beosztásúak, könyvelők). Az ötödik csoportba a pszichikai ellenállóké­pességet követelő, kreatív, koncep­ciós, bonyolult eljárási folyamatok­kal járó munkák tartoznak (külön­böző menedzserek) - minimálbérük 729 euró. A legigényesebb foglal­kozások esetében pedig a minimál­bér 810 euró - nem szokványos megoldásokat követelő kreatív fel­adatokat kell teljesíteni, melyek ki­hatással lehetnek az egész társada­lomra (magas beosztású személyek, vezérigazgatók). „A minimálbér e hatodik csoportba tartozók esetében az alap minimálbér kétszerese, és jö­vőre az ő minimális jutalmuk emel­kedik a legnagyobb mértékben, azaz 50 euróval” - mutatott rá az Accace társaság. (sza) Átvágták az utasokat

Next

/
Thumbnails
Contents