Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-15 / 289. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2015. december 15.1 www.ujszo.com Döntés a bencések ellen A Vatikán felszámolta a Komáromi Bencés Rendházat VRABEC MÁRIA Komárom. Egy éven belül két egymássel ellentétes döntést hozott s Szentszék Szerzetesi Kongregációja a komáromi Magyar Bencés Rendház ügyében. Január 19-én Vatikánból megrótták Ján Orosch nagyszombati érseket, és semmisnek nyilvánították azt a dekrétumát, amellyel 2014 novemberében feloszlatta a Pannonhalmi Magyar Bencés Kongregáció fennhatósága alá tartozó rendházat. November 13-án ugyanaz a kongregáció a rendház megszüntetéséről döntött, és annak minden vagyonát a szlovákiai katolikus egyháznak adományozta. Orosch átíratta Ján Orosch érsek 2014 júliusában előzetes figyelmeztetés nélkül a Nagyszombati egyházmegyére íratta a Komáromi Bencés Rendház Kolozsnéma és Füss területén található ingatlanjait. A bencések a jogtalan kisajátítás miatt panaszt tettek az ügyészségen, és miután a vádhatóság igazat adott nekik, Orosch egyszerűen megszüntette őket egy dekrétummal. Azzal érvelt, hogy a rendházban nincs szerzetesi élet, a komáromi közösség tulajdonképpen nem létezik. Tény, hogy a kolostor épülete felújítás alatt állt, tagjai Pannonhalmára költöztek, de rendszeresen miséztek Komáromban. Orosch érsek a kifogásairól a pannonhalmi főapátot sem értesítette, egyszerűen a saját dekrétumára hivatkozva kérte 2014. november elején a kulturális minisztériumban a Komáromi Bencés Rendház jog- alanyiságának megszüntetését. Miután a minisztérium eleget tett a kérésnek, a Nagyszombati egyházmegye a Komáromi Bencés Rendház jogutódjának nevezte ki magát. Megszüntette a rendház számláit, magára íratta a Besztercebányai egyházmegyében található ingatlanjait, és követelte a rendház gazdasági dokumentációjának átadást. A bencések az ügyben a Szentszékhez fordultak. Csak Vatikán dönthet A szerzetesi kongregáció nekik adott igazat, de Nagyszombat felülvizsgálatot kért a szentszéki állam- titkárságtól. Ara hivatkozott, hogy a rendház nem teljesítette a Ján Sokol volt nagyszombati érsek 1990 szeptemberében kiadott dekrétumában rögzített feltételeket. Várszegi Asztrik főapát szerint azonban Sokol érsek csupán tudomásul vette, hogy az újra megnyílt rendház Pannonhalmához fog tartozni. Mivel a bencés rend pápai alapítású, a megyéspüspökök sem működéséről, sem megszüntetéséről nem rendelkezhetnek. Rendházait is csak a Szentszék oszlathatja fel - ezt érte el most Rómában a nagyszombati érsekség. Tény, hogy az utóbbi évben diplomáciai nagyüzem volt Szlovákiában - márciusban Paul Gallagher vatikáni külügyminiszter, szeptemberben Jósé Luis Carballo, a szerzetesi kongregáció főtitkára járt Pozsonyban. November elején a szlovákiai püspökök látogattak a Vatikánba, látogatásuk idején született meg a kongregáció döntése a magyar bencés rendház felszámolásáról. A kongregáció ezúttal azt írta, hogy „a helyzet alapos tanulmányozása és a szentszéki államtitkárság véleményének meghallgatása után” döntött a rendház felszámolásáról. Egymilliárd cserél gazdát A Nagyszombati egyházmegye nyilatkozatban üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy a továbbiakban is támogat minden arra irányuló törekvést, hogy a Szláv Bencés Kongregáció keretében új szerzetesi közösség alakuljon. Szlovákiában még a Besztercebányai egyházmegyében található Samporban működnek bencések, ők eredetileg a lengyel kongregációhoz tartoztak. A Komáromi Bencés Rendház több mint egymilliárd euró értékű szántófölddel és erdővel rendelkezett, Füss, Deáki, valamint Garamszentkereszt térségében. Ezek mind a nagyszombati érsekség tulajdonába mennek át. Várszegi Asztrik egyelőre nem kívánt nyilatkozni a Szentszék megsemmisítő döntésével kapcsolatban. Azt mondta, a rend legfelsőbb vezetése tanulmányozza a kongregáció határozatát és a napokban reagálni fog. „Nem hagyjuk annyiban a dolgot, bár azt írják, a döntés végleges, mi csak a halált tekintjük annak”-mondta. Aggasztó nővérhiány Pozsony. Egész Európában egyre nagyobb hiány mutatkozik egészségügyi nővérekből, a nővérkamara szerint ez a trend nemcsak Szlovákiára, hanem tá- gabb értelemben is érvényes. „2020 végére az Európai Bizottság szerint 500 ezer nővér hiányzik majd, Szlovákiában már most is mintegy 12 ezer nővérrel van kevesebb a szükségesnél” - tájékoztatta lapunkat Iveta Lazo- rová, a nővérkamara elnöke. A nővérkamara a nővérek szak- szervezetével közösen folytatja tiltakozó akcióját, amelynek keretében eddig már csaknem 1400 egészségügyi nővér adta be felmondását. A nővérek magasabb minimálbért követelnek, mint amekkorát a múlt hónapban elfogadott jogszabály garantál számukra. Az egészségügyi minisztérium szerint a kamara és a szakszervezet félrevezeti a nővéreket, amikor azt állítja, hogy csökkenni fog a fizetésük a törvény hatására. Peter Bubla, a tárca szóvivője szerint ezt igazolja az a tény is, hogy eddig már 169 nővér visszavonta felmondását, és 57 nővér jelentkezett a felmondottak helyére. A szaktárca a szakszervezettel ellentétben csak 1089 felmondásról tud. Iveta Lazorová szerint ez csak a kórházak vezetésének nyomását bizonyítja. Andrej Kiska államfő tegnap megvétózta a nővérek minimálbéréről szóló törvényt. A köztársasági elnök szerint hiányzik a hatástanulmány a törvényből, valószínűleg nem lesz pénz a végrehajtására, és a szaktárca nem nem vitatta meg a jogszabályt az érintettekkel. A törvényt a parlament még a ma folytatódó ülésén újra elfogadhatja. OpD Kérdéses a Jaguar alatti telkek ára RÖVIDEN Emberi jogi díj a CVEK-nek Pozsony. Tomáš Borec igazságügyi miniszter az emberi jogok világnapja alkalmából osztott díjat az emberi jogok védelme területén elért eredményekért. Az idei díjat a pozsonyi központú C VEK (Centrum pre výskum etnicity a kultúry) nevű szervezet kapta. A díjazás érdekessége, hogy a CVEK képviselői az elmúlt években számos alkalommal fogalmaztak meg éles bírálatot a kormány emberi jogi politikájával szemben. (JASR, sz) Egyszínű baloldali kormány lehetno Pozsony. Az AKO nevű közvélemény-kutató ügynökség decemberben végzett felmérése szerint a Smer 43,3%-ot szerezhetne a választásokon, ami 79 mandátumot hozna a pártnak. Az AKO adatai szerint gyengült a Sieť (10,1 %), erősödött a Híd (9%), az OEaNO-NOVA pedig 4,5%-kal nem kerülne a parlamentbe. Bejutna viszont még az SNS (8,2%), a KDH (6,3%) és az SaS (5,8%). (TASR, sz) ÖSSZEFOGLALÓ A közvélemény egyelőre nem fogja megtudni, pontosan milyen anyagi támogatásban részesül a Nyitra mellett új gyárát megépítő Jaguar Land Rover, ám ha igen, akkor is csak évek múlva. Pozsony. Az autógyárral a múlt héten aláírt szerződésből csak a közel 130 millió eurós egyszeri beruházási támogatás összege olvasható ki, vannak részek, amelyek tit- kosítottak. A 130 millió euróból hetvenet a kormánynak a 2018-as és a 2019-es költségvetésekből kell előkerítenie. A Jaguar 2018-ban kezdi el Nyitrán első modelljeinek gyártását, 2020-ig 2834 embert fognak alkalmazni. A további tervezett beruházás 3900-ra növelheti az alkalmazottak számát, a beszállító hálózattal együtt viszont becslések szerint akár 15 ezer embert is foglalkoztathatnak. Az érdeklődők már most jelentkezhetnek, átlagban nettó 870 eurós bérre számíthatnak. Ezek a jó hírek ugyanakkor pénzbe kerülnek. Azt, hogy pontosan mennyibe, már nehezebb kideríteni. Annyi biztos, hogy a 130 millió euró nem az egyetlen támogatás, amit a Jaguar kézhez kap. Az állam összeköti a leendő gyárat az RI-es gyorsforgalmi úttal, ami minimum 10 millió euróba fog kerülni. A kormány ugyanakkor a beruházóval aláírt szerződésben ígéretet tett, hogy a szükséges telkeket időben felvásárolja. Már most biztos, hogy ez sem lesz zökkenőmentes, ugyanis a telkek egy részét spekulánsok vették meg, ami ellen az ügyészség már több tucat panaszt nyújtott be, a bíróságok pedig fokozatosan döntenek a telkek visszautalásáról az eredeti tulajdonosokhoz. Ezért még arra a kérdésre sem lehet válaszolni, mennyiért tudja az állam felvásárolni ezeket a parcellákat a tulajdonosoktól, mint ahogy arra sem, mennyit fizet az állam a telkekért egy esetleges kisajátítás során. Csak az biztos, hogy amint az állam megvette a telkeket, azokat automatikusan eladja a Jaguarnak. Az elérhető információk szerint a gyár helyén a mezőgazdasági telek négyzetmétere átlagban 15 euróba kerül. A Jaguar számára kulcsfontosságú területen viszont már több parcellát ipari telekké minősítettek át, így ezekért a tulajdonosok több pénzt is elkérhetnek. (dem, SITA) Milliókba kerül a W hírneve Pozsony. Újabb okot talált az SaS a Vízépítő Vállalat igazgatójának leváltására: a cég milliókat költ arra, hogy beperelje az ellene fellépő aktivistákat. Az SaS szerint a Vízépítő Vállalat 2011-től 2014 végéig 4,3 millió eurót fizetett ki egy ügyvédi irodának, pedig a szerződés alapján évente csak 300 ezer eurót számlázhatnának. A W perrel fenyegette a vajkai komp ügyét megíró Veronika Remišo- vát, aki azóta az OEaNO listáján indul, és beperelte Karol Galek bloggert, az SaS energetikai csoportjának vezetőjét, aki többször bírálta írásaiban a bősi vízerőművet üzemeltető vállalatot. A környezetvédelmi tárca szerint az irodával még az előző kormány kötött szerződést, a jelenlegi csak megtartotta azt. Maroš Stano szóvivő szerint a cégnek joga van jó hímeve védelmére, és a személyiségjogi perek csak kevés pénzt visznek el. „A költségek túlnyomó része az Enellel folytatott perekkel függ össze” - állítja Stano. A W szerint Galek beperlése eddig 657,47 euróba került áfa nélkül. (ipj.TASR) Tömeges petícióleadás Pozsony. A Sieť mintegy 130 képviselőjelöltje adta át tegnap a parlamentben azt a petíciót, amelyben azt követelik, hogy a köztisztviselők vállaljanak anyagi felelősséget döntéseikért, és egyben az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeket tiltsák ki az állami pályázatokból. A párt júliustól mintegy 117 ezer aláírást gyűjtött össze, ebből 10 ezret már a Sieť kihúzott, ha a parlament 100 ezret hivatalosan is elismer, akkor a plénumnak is meg kellene vitatnia a petíció tartalmát. Rados- lav Procházka, a Sieť elnöke szerint a Smer által elfogadott offshore törvény a gyakorlatban nem működik, az anyagi felelősségvállalásra pedig a korrupció visszaszorítása végett lenne szükség. Kérdés azonban, hogy a választások előtt sor kerül-e a parlamenti vitára. A petíciós törvény értelmében ugyan az aláírások hitelességének ellenőrzése után a parlament illetékes bizottságának 30 napon belül meg kell vitatnia a petíciót, arról azonban a törvény nem rendelkezik, hogy a plénumnak mikor kell ezt a vitát lefolytatnia. A parlament a héten még ugyan ülésezik, de újabb ülést már nem tervez a márciusi parlamenti választásokig. (Ipj, TASR) 1í A komáromi bencések vagyona Nagyszombatba vándorol (Fotó: Somogyi Tibor)
