Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-15 / 289. szám, kedd
www.ujszo.com | 2015. december 15. KÖZÉLET I 3 Klímaváltozás: még sok a teendő A párizsi klímaegyezmény aláírása csak tavasszal kezdődik, a megvalósítása évtizedekig tart majd Leonardo DiCaprio is a felmelegedés megállításáért kampányolt Párizsban (AP/TASR-feivétei) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Vegyes fogadtatásra talált világszerte a szombaton Párizsban elfogadott klíma- egyezmény. Sokan áttörésről, történelmi sikerről beszéltek, de egyes környezetvédelmi szervezetek rámutattak a megállapodás hiányosságaira. Az egyezmény aláírásának aktusa 2016. április 21-én kezdődik New Yorkban, és egészen 2017. április 20- ig fog tartani. A dokumentum akkor lép érvénybe, ha legalább 55 olyan állam ratifikálja, amelyek a károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelősek. A hétvégi megegyezés tehát sokkal inkább egy hosszú távú folyamat kezdetét, mintsem a lezárását jelenti. A célok és a realitás Az egyezmény célja, hogy az évszázad második felére eléljük az úgynevezett klímasemlegesség szintjét. Ez azt jelentené, hogy a kibocsátott károsanyag-mennyiség megegyezik azzal a mennyiséggel, amit a természet feldolgozni képes. Hazai viszonylatban ez a károsanyag„Nevetséges például, hogy Szlovákiában mindössze egy szélerőműpark üzemel Cerová község területén, négy turbinával." Miroslava Ábelová, Greenpeace kibocsátás mai szintjének ötödére való csökkentését jelentené. .Ahhoz is évtizedekre lesz szükségünk, hogy ennek az értéknek a közelébe éljünk” - figyelmeztet Maroš Stano, a környezetvédelmi tárca szóvivője. A tárca arra a kérdésünkre, milyen konkrét jogalkotási lépéseket kívánnak előkészíteni, hogy a klímaegyezményben vállalt kötelezettségeket teljesíteni tudjuk, csak általános választ adott, és egy 2013-ban elfogadott stratégiai dokumentumra hivatkozott. A klímaváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás stratégiája azonban szintén meglehetősen általánosan fogalmaz a célkitűzések terén. A környezetvédelmi minisztérium lapunknak adott válaszában kiemelte a vízgazdálkodás fontosságát, amelyen belül utaltak a polde- rek és víztározók kiépítésének szükségességére, amivel az áradások és a szárazságok kilengéseit lehetne mérsékelni. (A poldereket elsősorban a tengermelléki országokban építik ki, a tengertől gátakkal elzárt területekről van szó, amelyeket mezőgazdasági célokra is felhasználnak, a legtöbb poldert Hollandiában alakították ki.) A Greenpeace elégedetlen A Greenpeace szlovákiai szervezete szerint a kormány intézkedései nem elég ambiciózusak, és nem elégséges az alternatív energiaforrások támogatása. „Nevetséges például, hogy Szlovákiában mindössze egy szélerőműpark üzemel Cerová község területén, ahol négy turbina található, az ötödik pedig Ostrá Lúka községben, és ez minden” - állítja Miroslava Ábelová, a Greenpeace Slovensko szóvivője. Állítása szerint hasonlóan gyengén állunk a napenergia, a geotermikus energia és más források felhasználásával. „A kormány nagyon gyakran érvel azzal, hogy a megújuló energiaforrások a felelősek az elektromos energia magas áráért, a mi felméréseink azonban mást mutatnak” — tette hozzá Ábelová, aki szerint ideje lenne felhagyni a nehézipar nagyarányú állami támogatásával. Mindenki érintett A környezetvédelmi tárca adatai szerint Szlovákia területén az elmúlt százhúsz évben 1,7 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A klíma- változás következményei mindannyiunk hétköznapjaira egyre fokozottabban hatnak, emlékeztetett a Greenpeace képviselője. „Az időjárás szélsőséges változásai, a jéghegyek olvadása, a klíma okán fellépő migráció és éhezés mind nagy veszélyt jelent. Minden embernek, vállalatnak, államnak be kell kapcsolódnia a klímaváltozás elleni harcba.” Közlekedési, de akár étkezési szokásaink megváltoztatásával is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez a hétköznapokban, mutatott rá Ábelová. „Autó helyett kerékpárral közlekedhetünk, vagy legalább tömegközlekedéssel, repülőgép helyett használhatjuk a vasutat, amikor ezt meg lehet tenni. Korlátozhatjuk a húsfogyasztást, hiszen az állattartás az erdők felszámolásához vezet, és ezáltal az üvegházhatásért felelős gázok 18 százalékkal magasabb arányát okozza. Fogyasszunk több helyi terméket, amelyeknek nem kell hosszú utat megtenniük hozzánk, takarékoskodjunk az energiával, szigeteljük be a házunkat” - javasolja Ábelová. Az 1,5 fok betartása merész célkitűzés CZAJLIK KATALIN A párizsi klímacsúcson aláírt dokumentummal ugyan elégedett, de a lényeg szerinte a megállapodás végrehajtása lesz. Pavol FaSko klimatológussal, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársával beszélgettünk. Hogyan értékeli a klímacsúcs eredményeit? Nagyon pozitívan értékelem, hogy valamennyi résztvevő végre elismerte, a globális felmelegedés nagyon akut probléma, amely azonnali intézkedéseket követel. Ez önmagában előremozdulást jelent, hiszen korábban voltak országok, amelyek megkérdőjelezték a kérdés fontosságát. Beszélhetünk áttörésről is? Ez nagyon erős kifejezés, ami szerintem akkor lesz indokolt, ha majd a párizsi megegyezés alapján sikerül lelassítani, vagy - ám itt évtizedekben kell gondolkodni - akár megállítani a globális felmelegedést. Pavol Faško Reálisnak tartja ezt? Bevallom, az 1,5 fokot nagyon merész célkitűzésnek látom. Attól tartok, a legszigorúbb intézkedésekkel sem biztos, hogy sikerül elérnünk, hiszen már most egy foknál tartunk. (Pavol Funtál felvétele) Az egyébként már tudható, hogy az egyes országok számára mit jelent az egyezmény? Amit a dokumentum tartalmaz, azok a fosszilis üzemanyagok csökkentésére vonatkozó kvóták, illetve a fosszilis és a megújuló energiaforrások arányának a változása. Az elkövetkező időszakban kellene ezeket érvénybe léptetni - itt a feltételes módon van a hangsúly, ami az Egyesült Államok javaslatára került a szövegbe, amely azzal érvelt, hogy némely döntéshozók számára a direktív nyelvezet akadály lehetne. Ez persze magában rejti azt a lehetőséget, hogy amit csak kellene, az nem kötelező, ami módot ad kibúvókra. A másik fontos fázis az lesz, amikor az egyes országok elkezdik majd kiszámolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének közvetlen költségeit, ami néhány helyen az életszínvonal csökkenését is jelentheti. Itt is várható majd ellenállás, akár a társadalomtól is. Mit jelent mindez Szlovákia számára? A mi kiindulási pozíciónk aránylag kedvező, hiszen a rendszerváltás után a hazai ipar nagy struktúraváltáson ment át, aminek keretében számos nagy szennyezést kibocsátó gyár megszűnt. Ennek köszönhetően már az előző klímaegyezményeket is tartani tudtuk. Jelenleg is az a trend, hogy inkább az atomenergia irányába haladunk, ami ebből a szempontból kevésbé szennyező energia. Ezért azt gondolom, nagyobb erőfeszítés nélkül eleget tudunk tenni a párizsi megegyezésnek is. Megérzik ezt valamilyen formában a polgárok is? Mivel nálunk már jelenleg is hasonló a trend, nem várok különösebb változást ezen a téren. Talán annyit, hogy a kormányok valószínűleg még intenzívebben támogatják az alternatív energia felhasználását. Fontosnak tartom azonban, hogy az emberek megértsék, a környezetünk megóvása mindnyájunk közös ügye, s mindenki tehet is érte valamit. Kicsit hajlamosak vagyunk ugyanis úgy gondolkodni, hogy ami az én küszöbömön túl van, az nem az én gondom. Az utóbbi évtizedekben a nagy szennyezést okozó gyáregységeket átvittük Kínába, aminek következtében ott egyes helyeken álarc nélkül már lélegezni sem lehet. Látjuk azonban ennek globális hatásait is, így többé nem tehetünk úgy, mintha minket ez a probléma nem érintene.
