Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-14 / 288. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. december 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Kibocsátó szép üzenet Párizsi klímakonferencia: esély a Földnek, esély magunknak SIDÓH. ZOLTÁN K irívóan ritka teljesítménynek számít, amikor közel 200 ország egyhangúlag elfogad egy olyan egyezményt, ami az elkövetkező években többletterhekkel és felelősséggel jár az aláírók számára. A párizsi klímakonferencia szombaton jóváhagyott megállapodása éppen ebbe a kategóriába tartozik, sőt, a végeredmény még a vártnál is szigorúbb lett. Ugyanis a végső szövegváltozatba az került bele: hosszú távon, a század végéig biztosítani kell, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest , jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett törekedni kell arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2018-tól 5 évente fogják vizsgálni, hogyan állnak az országok a kibocsátáscsökkentéssel. Emellett a gazdag országoknak pénzügyi támogatást kell felajánlaniuk a szegény országok számára kibocsátásuk csökkentéséhez és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. Földünk klímája korántsem stabil, volt, amikor bolygónk túlnyomó részét jég borította, s volt, amikor bolygónk nem viselt jégsapkát. Ha csak rövidebb időtávot veszünk alapul, kiderül, hogy például a római klímaoptimum (i. e. 100—i. u. 300) idején határozottan melegebb volt az éghajlat, mint napjainkban. A különbség viszont abban ölt testet, hogy a korábbi felmelegedési hullámokhoz képest a jelenlegi folyamat sokkal gyorsabb, továbbá egyre inkább úgy tűnik, a folyamat alapvetően az emberi tevékenységre vezethető vissza. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett, sőt a Kárpát-medencében még ennél is gyorsabb a folyamat. A Föld csodálatos bolygó, rendkívül bonyolult, az életet lehetővé tevő rendszerrel, melynek alkotóelemeit megváltoztatva beláthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be. Nem csupán arról van szó, hogy a világóceán szintje évente néhány milliméterrel emelkedik, hogy olvadnak a gleccserek, hogy Óceánia parányi szigetállamai végveszélybe kerülnek, hogy menekült- hullámokat indít el az éghajlat módosulása. Ezeknél még fontosabb tény, hogy a klímaváltozás szélsőségesebbé teszi időjárásunkat, ami óriási anyagi veszteségekkel jár. A belgiumi nemzetközi katasztrófaadatbázis szerint az elmúlt 100 év öt leghalálosabb hőhulláma - a 70 ezer ember halálával járó 2003-as európai, a 2010-es orosz, a 2006-os nyugat-európai, az 1998-as délázsiai, valamint az idén Indiában és Pakisztánban tapasztalt hőség - mind az elmúlt 18 évben, azaz az 1997-ben megkötött, ám nem igazán komolyan vett kiotói klímaegyezmény óta következett be. Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint a Föld hőmérséklete 1997-ben új rekordot állított fel, amely azonban nem tartott sokáig, 1998-ban, 2005-ben, 2010- ben és 2014-ben is a korábbinál forróbb évek következtek, és idén minden bizonnyal újabb abszolút csúcs dől meg. A riasztó tényeket hosszan lehetne sorolni, ezért már csak egyet említsünk meg: a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai. A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnam adja. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, az évszázad közepére viszont már a jelenlegi termőterületek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás miatt. A most elfogadott kötelező érvényű megállapodás esélyt ad arra, hogy 2050-re kivezessük a fosszilis energiahordozókat és teljes mértékben áttéijünk a megújuló energiára. Lassan tehát búcsút kell intenünk a szénnek, a későbbiekben pedig fokozatosan a kőolajnak is, ha elviselhető időjárási körülmények között akarunk élni. Ez komoly kihívás, de hosszabb távon megéri. A látszólag védett Kárpát-medencében sem ülhetünk ölbe tett kézzel, hiszen lassan már a tátrai síparadicsomok sem tudnak működni hóágyúk nélkül, a mezőgazdaság tartósan szenved az egyre durvább nyári aszályok miatt, a rendkívül hevessé váló esőzések pedig minden korábbinál nagyobb árvizeket okoznak - gondoljunk csak az ezredforduló után víz alá került Prágára. Ami pedig a sikerrel zárult párizsi klímacsúcsot illeti, nagyon fontos, hogy a pillanatnyi lelkesedés ne párologjon el, az elfogadott döntéseket az anyagi többletterhek ellenére valósítsuk meg, hogy elkerüljük a még nagyobb kiadásokkal járó természeti csapásokat. Ha már mi, emberek vagyunk a teremtés koronái, akkor próbáljunk meg ehhez méltóan viselkedni Földünkkel és önmagunkkal szemben. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A terrorellenesség partvidéke KOCUR LÁSZLÓ F lete során az átlagember viszonylag kevés törvénnyel kerül E kapcsolatba. A törvények hálója úgy öleli körül mindennapjainkat és életünket az európai demokráciában, hogy arról gyakorta fogalmunk sincs. A múlt héten elfogadott terrorellenes törvénycsomag esetében is az a fő kérdés, mennyi fog leszivárogni belőle mindennapjainkba. A higgadt elemzések helyett a fősodorbeli média inkább rendőrállamot kiált, mert az egyszerűbb. Kétségtelen, az elfogadott módosítások tovább növelik a közbizalmat igen csekély mértékben élvező állami erőszakszervezetek eddig sem alacsony jogköreit az állampolgárok megfigyelése és személyi szabadságuk korlátozása terén. Ezt az aggályunkat a témában az elfogadás napját követő írásunkban is jeleztük, és továbbra is fenntartjuk. Azonban az alábbiakban arra szeretnénk rávilágítani, a terrorellenes törvénycsomag legtöbb intézkedése nem, vagy igen csekély mértékben fogja befolyásolni életünket. A törvény elfogadása után Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány sietett a törvény sokak által elhamarkodott interpretációjához egy fontos értelmezési irányt adni, nevezetesen, hogy a megszigorított intézkedéseket csak a terroristákkal szemben fogják alkalmazni. Azaz a színesfémtolvajok, kábítószer-kereskedők, hazaárulók, anyagyilkosok továbbra is nyugodtan alhatnak, ők 48, minősített esetben 72 óráig lesznek őrizetben tarthatók. A terrorizmus önálló paragrafust kapott a büntető törvénykönyvben. A módosítások egy része ezzel függ össze. Ilyen például, hogy a terrorizmusért akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Zavar az valakit, hogy egy terrorizmus bűncselekményében bűnösnek talált személyt élete hátralevő részére bebörtönöznek? Sőt, az erősen rendpártiak számára a törvényben még bizonyos liberális vadhajtások is megmaradtak. A terrorizmus miatt eljárás alá vont gyanúsított ugyanis még akár szabadlábra is helyezhető, igaz, esetében a kezességvállalás, az ígéret és az óvadék csak különleges helyzetben jöhet szóba. Ezt még akár túlzásnak is tarthatjuk. Szintúgy vannak a törvénynek olyan részei, amelyeket akár elkésettnek is tarthatunk, és a terrorizmushoz nincs szükségképpen közvetlen közük, csak megtörtént a ráncfelvarrás, így csomagban talán nem olyan ciki az, hogy a polgári titkosszolgálat csak most kap jogköröket, hogy az ország kibernetikai biztonságát veszélyeztető információkat gyűjtse és elemezze. Azt hiszem, itt csak egy kérdés a helyénvaló: mi van? Ez tényleg nem képezte feladatukat 2015-ig? Persze, képezte, de általánosabb megfogalmazások keretében, így közvetlenül kimondva nem volt. Teijedelmes rész foglalkozik a fedősztori alkalmazhatóságával, mert ilyen nemcsak a krimikben, hanem a törvényben is van. Egy pontos, részletekbe menő szabályozás talán még mindig jobb, mint az ellenkezője. A csomag keretében módosították a rendőrségi törvényt is. Sok egyéb mellett belekerült egy olyan kitétel, hogy a rendőrök terroristagyanús személy elfogása esetén speciális fegyvereket és kényszerítő eszközöket is igénybe vehetnek. Azaz, aki „csak” köztörvényes, és nem tanúsít intenzív ellenállást, nem kell attól tartania, hogy kéz-láb bilincsbe verik, vezetőövvel, miután sokkolóval leterítették. Úgyszintén szűk profilú intézkedés, hogy a katonai hírszerzés ügynökei milyen esetben tarthatnak maguknál mérget vagy kábítószert. A törvénymódosítások teljes terjedelme 24 szabvány oldalt tesz ki, így az összes módosítás részletes elemzésére jelen keretek között nincs lehetőségünk. De a fenti példákból is láthatjuk, a módosítások túlnyomó többsége technikai jellegű, és olyan területeket szabályoz, amelyekről egy mozdonyvezető vagy egy egészségügyi nővér életében nem hallott, és valószínűleg boldogan fog meghalni úgy, hogy nem is hall, feltéve, ha nem adja terrorizmusra a fejét. A megfigyeléssel és a személyi szabadság korlátozásával foglalkozó részekre már nem mondhatjuk ilyen nyugalommal, hogy tiszta sor, de azok egy területet jelentenek a számtalanból. Ami aggodalomra adhat okot, hogy mindez Szlovákiában fog hatályba lépni jövő januártól, ahol ismerjük a rendőrség, a titkosszolgálatok, a bíróságok és a hatalom összefonódásait. Ha tehát visszaélnek a törvénnyel, az nem a jogi norma hibája lesz, hanem emberi mulasztás. Angela Merkel nem módosít menekültpolitikáján MTI Kormányfői hitelessége védelmében utasítja el a befogadható menekültek létszámplafonjának megjelölésére vonatkozó követelést Angela Merkel német kancellár, aki erről a kongresszusra készülő jobbközép CDU elnökeként beszélt egy inteijú- ban, ismét világossá téve, hogy nem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán. A CDU-ban és bajor testvérpártjában, a CSU-ban hónapok óta napirenden van az a követelés, hogy a kormány az ország menekültbefogadási kapacitásának korlátozottságára tekintettel előre rögzítse, hogy Németország mennyi menekültet fogad be évente. A másik fő követelés a menekülthullám feltartóztatása az országhatáron. Angela Merkel mindkét követelést elutasítja, és ezt pártja ma kezdődő kongresszusa előtt ismét megerősítette. Két újságban, az Augsburger Allgemeine és a Badische Neueste Nachrichten című lapban megjelent inteijúban kiemelte, rendszeresen tárgyal önkormányzati vezetőkkel és segélyszervezetekkel, így „nagyon jól tudja”, mekkora terhet ró a lakosságra a menekülthullám.,Ám ha kancellárként ma kijelölnék egy határt, és holnap ezt a határt már nem lehetne betartani, mert mégiscsak többen jönnek, akkor nem tartottam be az ígéretemet, és a gondok még nagyobbak lesznek, és nem kisebbek” - mondta. A felső határ bevezetésének elutasítása „számomra őszinteség és hitelesség kérdése” - jelentette ki Angela Merkel. Az országhatár védelmének erősítésére irányuló követelésekkel kapcsolatban azt mondta, „délibábot kerget, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdést rendezni tudnánk a német-osztrák határon”. Hangsúlyozta, hogy célja a menekülthullám csillapítása, a Németországba belépő menedékkérők számának csökkentése, de a,.nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni”. Ezért a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani, hogy csökkenjen az „illegális migráció”, továbbá küzdeni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, támogatni kell a sok menekültet befogadó, EU-n kívüli országokat, és az uniós tagállamoknak át kell venniük menekültkontingenseket, menekültek előre meghatározott létszámú csoportjait. FIGYELŐ Útlevelek ezrei tűntek el Kitöltetlen, eredeti szíriai és iraki útleveleknek veszett nyoma az iszlamista szélsőségesek által ellenőrzött területeken - írta a Reuters. Szíriában mintegy ötezer, Irakban tízezer valódi útlevelet tároltak olyan térségekben található kormányzati hivatalokban, amelyek aztán az Iszlám Állam kezére kerültek. Ezeket az útleveleket bárki nevére és adataival kitölthetik, ami nagyban megkönnyíti terroristák bejutását Európába. (MTI)
