Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-14 / 288. szám, hétfő

2 I KÖZÉLET 2015. december 14. | www.ujszo.com Európa nagyrészt elutasító Szlovákiában csak a lakosság négy százaléka támogatja a befogadó politikát 5ZALAY ZOLTÁN A keresztény menekülteknek sem örültünk (TASR-feivétei) Pozsony. A dél- és kelet-európai országok utasítják el a legnagyobb mértékben a migrációt. Az európai országok lakosai inkább csökkentenék a saját hazájukba irányuló beván­dorlást. Ez derül ki abból az összeurópai felmérésből, amelyet a Gallup ügynökség és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) készített, és amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. Jellemzően az észak-európai or­szágok a legkevésbé elutasítóak a bevándorlással szemben, míg a leg­markánsabban a dél-európaiak (Gö­rögország, Olaszország, Spanyolor­szág, Málta) támogatják az orszá­gukba irányuló bevándorlás csök­kentését. Kelet-Európából kima­gaslóan sokan csökkentenék a be­vándorlók számát Magyarországon és Csehországban, még tőlük is sok­kal elutasítóbb azonban Oroszor­szág, ahol a lakosság 72 százaléka a jelenleginél kevesebb migránst szeretne látni. Nem látják túl szíve­sen a migránsokat a felmérés szerint az Egyesült Királyságban sem: a britek 69 százaléka csökkentené a hazájukba érkező bevándorlók számát. Szlovákiában a lakosság csupán négy százaléka értene egyet a mig- ránsok számának növelésével, 37 százalékunk a jelenlegi szinten tar­taná a bevándorlás szintjét, 44 szá­zalékunk pedig csökkentené azt. Féltjük a munkánkat A kutatás vizsgálta a válaszadók műveltségi szintjét is, amiből az derült ki, hogy az egyetemi vég­zettségűek az alapfokú végzettsé­gűekkel szemben megtartanák a bevándorlás jelenlegi szintét vagy növelnék azt. Kivételt jelent ez alól Közép- és Kelet-Európa, ahol a magasabban képzettek közül is so­kan a bevándorlás korlátozása mel­lett vannak. A felmérés arra is rákérdezett, az egyes országok lakosai szerint a be­Menekültjogi kérelmek ► Németország: 189 240 ► Magyarország: 140 760 ► Svédország: 56 815 ► Ausztria: 44995 ► Szlovákia: 40 Az adatok 2015 második és harmadik negyedévére vonatkoznak. vándorlókat olyan munkákra alkalmazzák-e, amelyeket a helyiek nem szívesen végeznek, vagy a he­lyiek munkáját veszik el. Az ered­mények szerint a jobb gazdasági eredményekkel rendelkező orszá­gok lakosai szerint a bevándorlók azokat a munkákat vállalják, ame­lyek a helyieknek nem kellenek, míg a szegényebb országok állampolgá­rai féltik saját munkájukat a mig- ránsoktól. Szlovákiában a két cso­port aránya majdnem megegyezik, 34 százalék szerint a bevándorlók az alacsonyabb presztízsű és kevésbé jól fizetett állásokba kerülnek, 30 százalék szerint olyan pozíciókba, amelyeket a helyiek is betölthetné- nek. Hozzánk nem jönnek Szlovákiába nem jönnek maguk­tól a menekültek, derül ki egy uniós felmérésből. Németországban és Magyarországon adták be a leg­több kérelmet a menekültstátusz el­nyerésére az elmúlt hónapokban. Az Európai Unió statisztikai hiva­tala, az Eurostat felmérése alapján 2015 második és harmadik negyed­évében közel 190 ezren folyamod­tak menekültstátuszért Németor­szágban, míg Magyarországon ez a szám elérte a 140 ezret. Több mint 57 ezren regisztráltak Svédország­ban, és magas az Ausztriában be­jegyzettek száma is (több mint 43 ezer fő). A legkevesebben Szlová­kiában kértek menekültstátuszt: fél év alatt mindössze negyven sze­mély. A migrációs hullám nyári te­tőzése idején, júliustól októberig összesen 15 menekült folyamodott menekültstátuszért a szlovák ható­ságoknál. Ebben alighanem közre­játszik az is, hogy a szlovák mene­kültjogi szabályozás a legszigorúb­bak közé tartozik az Unióban. Szlo­vákia megalakulásától 2015 áprili­sáig összesen 650 személy kaphatta meg hazánkban a menekültstátuszt. 2014-es adatok alapján 76 ezer külföldi él Szlovákiában, azaz a la­kosság 1,42 százaléka. Az EU-ban csupán Litvániában, Horvátország­ban, Romániában és Lengyelor­szágban él kevesebb betelepült. Az országon belül a Pozsonyi kerület a legnépszerűbb a külföldiek körében, itt él a csoport harmada. Ezek az em­berek azonban javarészt nem afrikai vagy ázsiai országokból érkeztek, az összes nálunk élő külföldi kéthar­mada uniós állampolgár, a legtöb­ben csehek (9 654), magyarok (7 323) és románok (6153). V Ziga: az igazi munka most kezdődik Pozsony. Az emberiség és a bolygó számára is alapvető jelentőségűnek nevezte a párizsi klímakonferencián elfogadott egyezményt tegnap kiadott ál­lásfoglalásában a szlovák kör­nyezetvédelmi minisztérium. „Ez a nemzetközi környezetvé­delmi jog nagy győzelme, és vi­lágosan jelzi a fosszilis üzem­anyagok használatának fokoza­tos háttérbe szorítását. Egyértelműen üdvözöljük az egyezményt” - közölte Peter Ziga környezetvédelmi minisz­ter. A minisztérium megjegyezte, Szlovákia végig támogatta az új egyezmény elfogadását, és ak­tívan hozzájárult, hogy Európa legyen a tárgyalások legfőbb motorja. „Az egyezmény na­gyon ambiciózus, sportszerű, hosszú távú, és lefekteti a károsanyag-kibocsátás és a kötelezettségek betartásának a megfigyelését nemcsak a fejlett országok, hanem mindenki számára” - nyilatkozta a kör­nyezetvédelmi miniszter. A legnagyobb teher mindazonál­tal a fejlett országokra hárul. Peter Žiga felhívta rá a fi­gyelmet, hogy az ilyesféle munka nem hozza meg a gyü­mölcsét egyik napról a másikra, hanem valószínűleg évtizedek­re lesz szükség ahhoz, hogy a megcélzott eredmények köze­lébe érhessünk. „Fontos tuda­tosítani, hogy a klímaegyez­mény elfogadásával nem ér vé­get az új globális rezsim kiala­kításáért folyó munka. Ellen­kezőleg, az inkább most kezdő­dik, és Szlovákia fontos szere­pet játszik majd benne” - tette hozzá Žiga. A következő klímakonferen­cián, amelyet 2016 decemberé­ben rendeznek a marokkói Marrákesben, Szlovákia fogja vezetni az Európai Unió dele­gációját, mint az EU soros el­nöke. Szlovákia 2016 második félévében tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztjét. (SITA, szalzo) Szigorodik az USA vízumpolitikája Januártól bővülhet azoknak a sora, akiknek az USA-ba való utazáshoz ví­zumra lesz szükségük (Vladimír Šimíček felvétele) RÖVIDEN Leadja petícióját a Sieť Pozsony. A hétvégén lezárult a Radoslav Procházka vezette Sieť aláírásgyűjtése, melyben azt kö­vetelik, hogy a politikusokat is érintse az anyagi felelősségre vo­nás, valamint hogy zárják ki az offshore cégeket a közbeszerzé­sekből. Az aláírásokat tartalmazó íveket ma adják le a parlamentben. A július elején indított aláírásgyűjtésbe több mint száz­ezer ember kapcsolódott be, így ha az ívek a formális feltételeket is teljesítik, a parlamentnek még a választások előtt kell foglalkoznia a kérdéssel. (TASR) Fico nem tart az utánpótlóshiánytól Pozsony. Elég olyan rátermett po­litikust lát a Smerben Robert Fico pártelnök, aki ha eljön az idő, vált­hatja őt az elnöki poszton. Fico er­ről a TA3 hírtelevízió vitaműsorában beszélt a hétvégén. „Robert Kaliňák, Peter Pellegrini vagy Marek Maďarič mind olyan politikusok, akik bármikor képesek lennének magukra vállalni a szoci­áldemokrácia vezetőjének felada­tát”-mondta a kormányfő. (SITA) A VŠZP csomagokat oszt klienseinek Pozsony. Alapvető higiéniai kel­lékeket tartalmazó csomagokat fog osztogatni az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) a kór­házakban fekvő klienseinek. A projektet 2016 elejétől az Ér­sekújvári Egyetemi Kórházban és a pozsonyi Szt. Mihály Kórházban fogja kipróbálni, s ha beválik, a többi klinikán is elérhetővé teszi. A csomag fogkefét, fogkrémet, tusfürdőt, szappant, törlőkendő­ket, törülközőt, füldugót és evő­eszközt fog tartalmazni. (TAS R) ÖSSZEFOGLALÓ Az eddiginél szigorúbb vízumpolitikát tervez bevezetni az Amerikai Egyesült Államok (USA). A szlovák külügyminisztérium szerint ez csak minimálisan érinti a vízummentes programba bevont országokat, tehát Szlovákiát is. Pozsony. Az USA a terrorve­szély és a párizsi merényletek nyo­mán döntött vízumpolitikája szigo­rításáról. A vonatkozó törvénymó­dosítást a képviselőház a múlt héten fogadta el, hatályosságához még a szenátus és Barack Obama elnök jóváhagyása szükséges. A módosí­tás az amerikai vízummentességi program által kedvezményezett 38 országra vonatkozik. A törvény szerint ezentúl vízum nélkül csak azok az állampolgárok utazhatnak az USA-ba, akik az elmúlt öt évben nem jártak Szíriában, Irakban, Iránban vagy Szudánban. Aki meg­fordult ezekben az államokban, an­nak már nem lesz elég a biometri­kus útlevél és az ESTA kérdőív, ví­zumot is kell kérnie. A törvény ugyanakkor megköveteli a kedvez­ményezett országoktól, hogy osszák meg az USA-val a terroristagyanús személyekről szóló információkat. Azt az államot, amely ezt elutasítja, azonnal törlik a vízummentes prog­ramból. Évente átlagban 30 ezer szlovák állampolgár utazik vízum nélkül, te­hát turistaként az USA-ba. Peter Sta­no, a külügyminisztérium szóvivője szerint azok számára, akik nem jártak a kockázatosnak minősített orszá­gokban, semmi sem változik az ame­rikai törvény hatályosságától, jövő januártól. „Nem korlátozzák az ed­digi szabályokat és nem is állítják vissza a vízumkötelezettséget” - je­lentette ki Stano. (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents