Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-11 / 286. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2015. december 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea: van hidrogénbomba? Igazolvány a menekülteknek Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a menekültügyi szabályozás miatt Phenjan. Kim Dzsong Un északkoreai vezető az eddigi phenjani közléseknél egyértelműbben utalt arra, hogy a távol-keleti kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van. A KCNA észak-koreai hírügynökség idézte az egyik katonai létesítményben helyszíni szemlét tartó Kim Dzsong Un szavait, amelyek szerint az ország immár „olyan nukleáris hatalom, amely akár A bombát, akár H bombát képes robbantani, hogy hiteles módon megvédje szuverenitását”. Korea eddig három kísérleti atomrobbantást hajtott végre, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban. (MTI) Orosz diverzánsok buktak le Kijevben Kijev. Fegyvereket, robbanószereket birtokló orosz felforgató és felderítő csoportot fogtak el tegnap éjjel az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) Alfa különleges alakulatának tagjai. A rajtaütés közben tűzharc bontakozott ki, amelyben ketten életüket vesztették: az Alfa alakulat egy tagja és az a diverzáns, aki automata fegyverrel tüzet nyitott - közölte Olena Hitljanszka SZBTJ-szóvivő. A felforgató és felderítő csoport az SZBU szerint Kijeven kívül más ukrán városokban is tevékenykedett. Szerdán két ukrán katona halt meg, és tíz sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. (MTI) Visszaverték a tálibok támadását Kabul. Az afgán hadsereg visszaverte a kandahári repülőtér ellen végrehajtott tálib támadást - közölte tegnap a kabuli védelmi minisztérium. A több mint másfél napon át tartó ütközetben meghalt 38 civil, tíz katona és két rendőr. A támadók 11 emberüket vesztették el. A repülőtéren tartózkodók közül további 37 afgán sebesült meg. A tálibok kedd este indítottak támadást a város hatalmas repülőtere ellen, ahol a polgári részleg mellett az afgán hadseregnek és a NATO-nak is van katonai támaszpontja. A bázison szolgálatot teijesítő több ezer külföldi katona és civil alvállalkozó közül azonban senkinek sem esett bántódása. (MTI) Sikeres izraeli rakétateszt Jeruzsálem. A Nyíl 3 (Hec 3) légvédelmi elfogórakéta sikeres tesztjéről számolt be tegnap az izraeli rádió. Az izraeli légvédelem legmagasabb, 3. szintű elfogórakéta rendszere a Föld légkörén kívül képes kilőni a több ezer km-ről útnak indított rakétákat, pl. az iráni Sahab-3 típu- súakat. A zsidó állam 3 szintű rakétapajzs védelmet épít ki: a Vasküpola rendszer a 40 km-nél közelebbről érkező rakétákat lövi ki, a Dávid Parittyája pajzs a közepes hatótávolságúakat semlegesíti, míg a nagy hatótávolságú rakétákkal szembeni védekezés a Nyíl rakéták feladata. (MTI) A macedón hatóságok egy újabb szakaszon tovább folytatják a kerítés építését a görög határon, ezzel is szabályozva a menekültáradat mozgását (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Szkopje/Brüsszel. Németországban külön igazolványt kapnak a menedékkérők. Az országban megsokszorozódott a menekültszállások elleni támadások száma. Németországban külön igazolványt kapnak a menedékkérők és összekapcsolják a menekültügyben érintett hatóságok adatbázisait a kormány e heti ülésén elfogadott törvénytervezete szerint, amelyet várhatóan már januárban megszavaz a törvényhozás. A megoldás révén elkerülhető egy sor visszaélés, nagyobb lesz a rend a menekültügyi rendszerben és gyorsabb lesz a menekültügyi eljárás - mondta Thomas de Maiziere belügyminiszter. A papíralapú igazolvány a menedékkérő nevétől, arcképétől a kijelölt lakóhelyén keresztül a vallásáig egy sor adatot tartalmaz majd. Az országba belépő menedékkérővel kapcsolatba kerülő hatóságok az első „találkozáskor” rögzítik a számukra legfontosabb információkat, és feltöltik azokat egy központi adatbázisba. így fokozatosan teljessé válik az illető fájlja, amelynek alapján elkészítik az igazolványt. A másik fő alapelv, hogy igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást és nem tarthat igényt a menekültügyi eljárás lefolytatására. Ez érdekeltté teszi a menedékkérőket az igazolvány kiváltásában és megőrzésében - mondta a miniszter. Az első igazolványokat februárban állítják ki, és az év közepére az összes menedékkérőnek lesz majd. Németországban a tavalyinak több mint négyszeresére emelkedett a menekültszállások elleni támadások száma. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint december 7-ig 817 különböző fajtájú atrocitás, támadás történt menedékkérők, menekültek szállásai ellen. Ezek túlnyomó többsége, 733 eset szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmény. Tavaly 177 ilyen esetet jegyeztek fel. A gyújtogatások száma még nagyobb mértékben növekedett, a tavalyi 6 után idén december 7-ig 68 gyújtogatást hajtottak végre menekültszállások, befogadóállomások ellen. A macedón-görög határ újabb részén, a görög Niki és a macedón Me- dzsitlija között folytatódik a mig- ránsáradat szabályozása céljából emelt kerítés építése. A macedón sajtó korábban úgy értesült, hogy a macedón-görög határ 50 km-es szakaszán épül 3 méter magas kerítés. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Medzsitlijánál épülő kerítést milyen hosszúra tervezik. A szkopjei kormány szerint az intézkedés célja, hogy a migránsokat az áteresztőpontokra, a legális határátkelőhelyekre tereljék, és ezzel szabályozzák az országba irányuló áradatot. Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az ország menekültügyi szabályozása miatt - jelentették be tegnap Brüsszelben.A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. Az EB szerint az is aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását. Maduro: nincs amnesztia Az azerbajdzsáni hadsereg harckocsikat vetett be a vitatott hovatartozású délkaukázusi Hegyi Karabah felkelőinek állásai ellen, amire a tűzszünet 1994-es megkötése éta nem volt példa. Baku/Jereván. „Azerbajdzsán a tűzszünet (1994-es) aláírása óta először használt harckocsikat a frontvonalon” -jelentette ki közleményében az Azerbajdzsán területébe ékelt régió védelmi minisztériuma. „Nagyjából 1500 lövést adtak le harckocsikkal és gránátvetőkkel. Egy kara- bahi katona elesett a támadásokban” - ismertette a tárca. Az azerbajdzsáni hatóságok nem tettek említést a páncélozott harci járművekről, a védelmi tárca közleményében csak a felkelők állásainak lerombolásával fenyegetőzött, ha utóbbiak tüzet nyitnának. A konfliktus elmérgesedése egybeesik azzal a jereváni bejelentéssel, miszerint az örmény hatóságok őrizetbe vettek egy volt örmény tisztségviselőt, akit Azerbajdzsánnak való kémkedéssel gyanúsítanak. A 38 éves Garik Maroutiant akár 15 év szabadságvesztéssel is sújthatják. Örmény- ország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi Karabah ügye miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét. (MTI) Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök vétót emel minden, ellenfelei által politikai fogolynak tekintett bebörtönzött szabadon bocsátása ellen, ami a vasárnapi, törvényhozási választáson győzelmet arató eddigi ellenzék első tervei között szerepel - közölte heti tévéműsorában az államfő. Maduro leszögezte, semmilyen amnesztiatörvényt nem fog aláírni, mert a bebörtönzött politikai foglyok megsértették „az emberi jogokat”. „Küldhetnek nekem akár ezer amnesztiatörvényt is, de a nép gyilkosait bíróság elé kell állítani és fizetniük kell” - húzta alá a néhai Hugo Chávez baloldali elnök utóda. A Demokratikus Egység Kerékasztala (MŰD) pártszövetség kétharmados többséget szerzett a parlamentben a vasárnapi választáson, s bejelentette, első törvényhozási lépéseként amnesztiát ad annak a 75 embernek, akiket politikai fogolynak tekint, köztük az ellenzék radikális szárnyát vezető Leopoldo Ló- peznek, akit erőszakra buzdításért 14 év börtönre ítéltek a 43 halálos áldozatot követelő tavalyi tiltakozásokban játszott szerepe miatt. Az amnesztiatörvényért felelős parlamenti képviselő, Delsa Solor- zano visszautasította az államfő ( szavait, s megerősítette, a jogszabályt el fogják fogadni. Az amnesz- ' tia a politikus szerint a nemzeti megbékélési folyamat része. Az elnöki vétó jelentősége többnyire jel- ( képes, mert Venezuelában a törvényjavaslatokat az elnök hozzájárulása nélkül is elfogadhatják, hacsak a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nem találja. (MTI) Ma ér véget a történelem legnagyobb klímacsúcsa Elég az alvásból, ideje cselekedni! A világ vezető politikusait szimbolizáló he- verésző bábuk a klímaváltozás terén mutatott passzivitást tükrözik, (tasr/ap) Eddig egy megállapodástervezet készült el a várhatóan ma este véget érő párizsi klímacsúcson. A cél eredetileg az átlaghőmérséklet-növekedést a 2 fokos küszöb előtt megállító egyezmény lett volna, de formálódik egy csoport, amelyik 1,5 foknál húzná meg a felső határt. Párizs. A november 30-án indult tanácskozáson, az első munkahét végére a szakértők elkészítettek egy 48 oldalas tárgyalási szöveget. Jelenleg az ún. miniszteri szakaszban ennek rövidítéséről és véglegesítéséről, illetve a még tisztázatlan részletekről folyik a vita hat szakbizottságban. A tervezetből még mintegy 800 zárójeles, azaz vitatott tartalmú részt kellene kigyomlálni, illetve konszenzussal elfogadni. Vita van többek között a dokumentum jogi formájáról (ha megállapodás lesz, akkor még a nemzeti törvényhozásokkal is el kell fogadtatni, ha viszont határozat, akkor a kormánydelegációk helyben aláírhatják), a közös kibocsátási célértékről, az országonkénti célszámokról, illetve a finanszírozásról. A legizgalmasabb pontnak most a közös kibocsátási cél tűnik: abban, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a kétfokos szín- j tét, mivel utána már valószínűleg visszafordíthatatlan az éghajlat megváltozása. A tudományos nézetazonosság nyomán a részt vevő országok döntő többsége egyetért, de forrnálódik egy kemény mag, amely szerint a valódi biztonságot inkább az 1,5 fok szavatolná. Ezt a klubot többek között az USA, Kanada és Ausztrália alkotja. A világ eddigi összes széndioxid-kibocsátásának kétharmadáért egyébként az USA, Európa, illetve Oroszország a felelős. (NOL) jm* H arkocsitűz Karabahban
