Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-08 / 283. szám, kedd

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2015. december 8.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pocsék majonéz a Metro üzleteiben Pozsony. Mikrobiológiai szem­pontból nem megfelelő majonézt árult a Metro üzletlánc - adta hí­rül a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). A „HS Majonéza” már­kanéven, 2016. január 27. és feb­ruár 19. közötti szavatossági idővel forgalmazott majonézből az ÚVZ adatai szerint 580-an vá­sároltak, a termékek többsége azonban az éttermekben végezte. A gyártási hiba részleteiről az ÚVZ nem nyilatkozott, felszólí­totta azonban a vásárlókat, hogy az említett majonézt vigyék vissza az üzletekbe vagy semmi­sítsék meg. A részletekről a Met­ro a honlapján (www.met- ro.sk/vyzva) tájékoztat. (TASR) Dömpingáras, mégis veszteséges Peking. Dömpingárakkal teszi tönkre a világ acéliparát Kína, a kassai vasműnek is jelentős fejfá­jást okozva, a kínai vas- és acél­szövetség legújabb adatai szerint azonban a kínai cégek is csak ha­talmas veszteségek árán képesek fenntartani az alacsony árakat. A napi.hu beszámolója szerint az ország nagy és közepes acélgyárai - az ágazat 101 vezető cége - az év első tíz hónapját 72 milliárd jüan (11,34 milliárd dollár) veszteség­gel zárták. A hat legnagyobb kínai acélgyár máris bejelentette, hogy rozsdamentes acéltermelését 30 százalékkal csökkenti. (ú) Zsugorodik a magyar középosztály Budapest. Az Orbán-kormány egyik célja, az erős magyar kö­zéposztály létrehozása, máig nem valósult meg, sőt, egyre rosszabb a helyzet. „A legszembetűnőbb változás az elmúlt nyolc évben a középréteg súlyának jelentős csökkenése” - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) leg­frissebbjelentésében, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy az alsó társadalmi rétegek jövedelme alig-alig bővült. A alsó egymillió, vagyis a legszegényebbek tábo­rában évi nettó 317 ezer forintjö­vedelemjut egy főre, miközben a legfelsőben évi 2 millió 600 ezer forint, vagyis több mint nyolc­szoros a különbség. 2014-ben a legfelső jövedelmi tizedbe tarto­zók nettó átlagjövedelme 64 szá­zalékkal volt magasabb, mint az alatta lévő tizedben. Ugyanez az arány 2007-ben 55 százalék volt. 2010 és 2014 között a legszegé­nyebbjövedelmi tizedben az egy főre jutó nettó jövedelem nomi­nálértéken 5,2 százalékot emel­kedett, miközben a legfelső ti­zedben 20,7 százalékkal. (vív) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7177 a Lengyel zloty 4,3133 n Cseh korona 27,022 a Magyar forint 311,85 n Horvát kuna 7,6380 D Román lej 4,4803 Japán jen 133,40 a Svájci frank 1,0830 n Kanadai dollár 1,4550 a USA-dollár 1,0809 D VÉTEL­ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,13-1,06 27,84-26,22 327,89-299,66 OTP Bank 1,14-1,05 28,22-25,84 327,98-300,34 Poatabank 1,13-1,06 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,13-1,06 27,74-26,20 327,12-298,95 Tatra banka 1,13-1,06 27,85-26,23 325,73-300,97 ČSOB 1,12-1,07 27,72-26,35­Általános Hitelbank 1,13-1,06 27,83-26,21 326,83-298,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Lassabban fogyhatnak a szlovákiai bankfiókok Az egyszerűbb banki termékek, mint például a fogyasztási hitelek igénylése vagy a számlanyitás a jövőben teljes mértékben az interneten keresztül foly­hat (Képarchívum) Pozsony. A gazdasági válság ki­robbanását követően Szlová­kiában is sorra zárták be fiók­jaikat a bankok, hogy spórol­janak. A legtöbben úgy gon­dolták, hogy már nincs szük­ség a hagyományos ügyinté­zésre, mert úgyis el lehet min­dent intézni mobilon és számí­tógépen keresztül. Mára azon­ban kiderült, hogy a hagyomá­nyos banktitkoknak sem intünk búcsút olyan gyorsan. A bankfiókok és a pénzintézetek kirendeltségeinek a száma Szlováki­ában az elmúlt öt évben több mint 4%- kal nőtt, és mára eléri az 1284-et. „Nem szabadna azonban, hogy ez a szám megtévesszen bennünket. An­nak ellenére, hogy a bankfiókok szá­ma az említett időszakban nőtt, a pénzintézetek többsége, beleértve a legnagyobb bankokat is, csökkentet­te fiókjainak a számát” - nyilatkozta Maroš Ovčarik, a Finančný kompas pénzügyi portál elemzője. A látszó­lag ellentmondásos adatok azzal ma­gyarázhatók, hogy egyes pénzintéze­tek látványosan növelték a fiókjaik számát. A legaktívabb e tekintetben a Príma Banka volt, amely az elmúlt időszakban jelentős teijeszkedésbe kezdett. A Penta pénzügyi csoportba tartozó bank öt év alatt 49-ről több mint százra növelte fiókjai számát. „Ugyan egyre több ügyfelünk veszi igénybe az elektronikus szolgáltatá­sainkat, a klasszikus bankfiókok to­vábbra is az elsődleges értékesítési csatornánknak számítanak” - nyilat­kozta Ľuboslava Šillerová, a Príma Banka PR-szakembere. Kevesebb alkalmazott A bankok folyamatosan vizsgálják fiókjaik hatékonyságát, és ha nem is csökkentik a fiókok számát, igyekez­nek kisebb alapterületű irodákat bé­relni, és csökkentik az alkalmazottak számát. A fiókbezárások oka legin­kább a költségcsökkentési kényszer, de szerepet játszik bennük az elekt­ronikus csatornák növekvő térnyeré­se is a lakossági piacon. „Hosszabb távon a többség mindenképp keve­BANKFIÓKOK SZÁMA Szlovák Takarékpénztár 289 VÚB 237 Tatra banka 142 ČSOB 136 Prima Banka 107 UniCredit Bank 72 OTP Bank 60 Postabank 45 Sberbank 43 Fio banka 11 Raiffeisen bank 47 mBank 10 Zuno banka* 15 * A Global Finance társasággal együtt kiala­kított ügyfélközpontok. • Forrás: jegybank sebb alkalmazottal dolgozik majd, és a lehető legtöbb tevékenységet inter­neten keresztül próbálják meg bizto­sítani” - tette hozzá Ovčarik. Személyes kapcsolat A kérdés már csak az, hogy mely banki tranzakciókat intézzük majd a neten és melyeket a bankfiókokon keresztül. A McKinsey tanácsadó cég tanulmánya szerint az emberek időről időre betérnek a bankfiókok­ba, hogy beszéljenek az ügyintézők­kel, aminek az elemzők szerint pszi­chológiai okai vannak. „Könnyeb­ben találunk megoldást pénzügyi gondjainkra miközben egy másik ember szemébe nézünk. A fizikai je­lenlét sokaknak biztonságot jelent. A bankok számára így versenyelőnyt jelenthet, ha biztonságot tudnak te­remteni az ügyfeleiknek a fiókjaik­ban. Ehhez sokkal kedvesebb, nyi­tottabb és segítőkészebb személy­zetre van szükségük, akiket nem el­sősorban a banki termékek közvetí­téséért fizetnek, hanem hógy segít­senek az ügyfeleknek” - derül ki a McKinsey elemzéséből. Ovčarik szerint ez a trend érvénye­sül a szlovákiai bankoknál is. Az egyszerűbb banki termékek, például a fogyasztási hitelek igénylése vagy a számlanyitás a jövőben teljes mér­tékben az interneten keresztül foly­hat. A jelzáloghitelek igényléséhez vagy a befektetői tanácsadáshoz azonban továbbra is szükség lesz a bankfiókokra. (vív, SITA) Melléklet az Uj Szóban! A tartalomból: • Extrém: A japán kalligráfia útvesztői • Horgász: Lékhorgászat és egyéb téli örömök • A nyelvtanulás mint hobbi • Engedd el a fantáziád - süni, ceruzatartó és csiga farönkből December 10-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Folytatódik az agyelszívás A külföldön dolgozó 300 ezer szlovák állampolgárt a Fico- kabinet szociális intézkedése­ivel sem lehet visszacsalogat­ni az országba - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) elemzéséből, eszerint valós vonzerőt egyedül a ma­gasabb bérek jelentenének. Pozsony. A PÁS elemzése szerint a legtöbben Csehországban dolgoz­nak, az elmúlt években azonban so­kan találtak munkát Németország­ban és Ausztriában is. A 300 ezer külföldön dolgozón kívül azonban nagyjából 30 ezer diák jár külföldi egyetemekre is, akiknek csak egy része tér vissza az országba, és az agyelszívás az elkövetkező idő­szakban tovább folytatódhat. „A PAS most közzétett felmérése szerint a külföldön tanulók nem egész negyede kíván visszatérni az országba, a külföldön dolgozók ese­tében ez kevesebb, mint 10 száza­2009 óta évente nagyjából 30 ezer 30 évnél fiatalabb hagyja el az or­szágot (Peter Žákovič felvétele) lék. A megkérdezettek nagyjából 70 százaléka tartós külföldi letelepe­désben gondolkodik, miközben Szlovákiában sok cég már most sem képes szakképzett munkaerőt talál­ni” - nyilatkozta Peter Kremský, a PAS ügyvezető igazgatója. „Az agyelszívás az ország gazdálkodá­sára is rányomja a bélyegét, hiszen emiatt egyre kevesebben fizetnek járulékokat” - áll a PÁS elemzésé­ben. Az egészségbiztosítók adatai szerint 2009 óta évente nagyjából 30 ezer 30 évnél fiatalabb hagyja el az országot. Mivel a múlt század 90-es éveinek a végén évente nagyjából 80 ezer gyermek született, ezen gene­rációk csaknem harmada hagyja el az országot. Mivel lehetne rávenni a fiatalokat, hogy Szlovákiában maradjanak? A PÁS elemzése szerint a legnagyobb motivációnak a magasabb bér szá­mítana. A Fico-kabinet idén bejelen­tett motivációs csomagja, amellyel a tehetséges szakembereket kívánta hazacsalogatni, a megkérdezettek töredékét szólította meg. (vív)

Next

/
Thumbnails
Contents