Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-08 / 283. szám, kedd

www.ujszo.com | 2015. december8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Egymilliárd voksokra A Smer remélhetőleg nem valósítja megválasztási programját NAGY ANDRÁS hogy az várható volt, a Smer a hétvégén bej e- lentette, hogy kilóra megveszi a szavazókat. Robert Fico a párt nagygyűlésén mutatta be a kormány harmadik „szociális csomagját”, és azt ígéri, egymilliárd eurót oszt szét a „rá­szorulók” között abban az esetben, ha ők maradhatnak hatalmon, azaz 2016-tól is Fico irányíthatja az or­szágot. Ennyi pénzért Szlovákiában tudtommal még senki sem akart szavazatokat vásárolni. Nagyjából négymillió potenciális szavazóval számolva ez fejenként 250 euró. Félretéve a tréfát: ez a pénz ter­mészetesen egyelőre nem létezik, hiszen azt először nekünk, az adót megtermelő, majd befizető polgá­roknak kell előteremtenünk. Majd ezután a pénzügyminisztériumnak el kellene azt valahogy különítenie, az éves költségvetésben jóváhagy­nia, és ez után következhetne a pénzosztás, ami természetesen nem pénzosztást, legfeljebb átcsoporto­sítást jelent. Tehát valaki majd megtermeli, a kormány átcsoporto­sítja, majd valakik ilyen-olyan ked­vezmények formájában megkapják. Annyi kreativitás azért a Smerben is van, hogy ezt az összeget nem 13 havi nyugdíj formájában akarja ki­osztani, például, ennél azért rafinál­tabban tálalták az egészet. Ez egy igazi választási turmix, minden po­tenciális szavazócsoportnak be­ígértek egy kisebb csomagot, legyen szó tanárokról, diákokról, nyugdí­jasokról stb. A kormánypárt egy csilivili választási listát készített, édes mázzal leöntve. Nehéz dolga lesz az ellenzéknek a szociális cso­maggal kistafírungozott, menekült­ellenes hullámon lovagló Smerrel. A szavazók nálunk is annyira fogé­konyakká váltak a szociális-patrióta demagógiára, hogy szinte szélma­lomharcnak tűnik például a korrup­cióellenes kampány, a racionális menekültügyi gondolkodás, vagy bárminemű pénzügyi-gazdasági fe­lelősség emlegetése. Szinte lehetet­len lesz a többséget meggyőzni ar­ról, hogy az ország egyáltalán nem áll olyan jól, hogy így dobálózzunk a milliárdokkal, s ha netalán mégis elköltjük ezt a pénzt, a saját gyere­keink jövőjét éljük fel. Ha a Smemek végül mégsem si­kerül ezzel a maszlaggal egyedül többséget szereznie a parlamentben, a leendő koalíciós partnerének ret­tenetesen nehéz dolga lesz, hogy visszazökkentse valahogy a reali­tásba. Csak reménykedni lehet, hogy Ficóéknak lesz annyi eszük, hogy nem valósítják meg saját vá­lasztási ígéreteik minden egyes pontját. Arról pedig, hogy a Smer dominanciájával szemben egy összeszedettebb jobboldal száll szembe, majd legfeljebb 2020-ban beszélhetünk. Most leginkább úgy tűnik, hogy a populista-demagóg gyorsvonat, mely 2014-ben Buda­pestről indult és idén ősszel Varsó­ba érkezett, tavasszal befut Po­zsonyba is. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) LÖVÉSZÁROK Együtt a magyarságért és Dél Szlovákiáért A Magyar Közösség Pártja parla­menti választási listáján több lénye­ges változás is történt a korábban be­mutatotthoz képest. Közösségünk tagjai választási összefogást szor­galmaztak már az év eleje óta. Az utolsó pillanatig azon dolgoztunk, hogy ennek a jogos elvárásnak meg tudjunk felelni. Mivel a Most-Híd elutasította a két párt koalícióját, azon voltunk, hogy a lehető legna­gyobb mértékben megnyissuk lis­tánkat a párton kívüli, civil aktivisták irányába. Örülök, hogy sikerült tisz­tázni eddigi vitáinkat, és így széles választási összefogást kialakítani. Az MKP politikusai vallják: nem öncélú politizálás vezérel bennünket. Mivel Szigeti László ügyében a bí­róság többszöri kérésére sem hozott jogerős ítéletet, Szigeti úgy döntött, nem indul a parlamenti választáson. Ezzel a tettével tehermentesítette a manipulativ támadásoktól az MKP-t. Nagyra értékeljük Szigeti László el­határozását, és hangsúlyozzuk: ár­tatlan, csakis a nemesócsai iskola megsegítésének a szándéka vezette a minisztériumi támogatás odaítélése során. Szigeti László helyét a listán koráb­ban kialakult sorrend alapján az MKP parlamenti választási kam­pányfőnöke, Forró Krisztián foglalja el. A14. sorszámig minden jelölt eggyel előbbre lép. Szimbolikus üzenetnek is tekinthető, hogy a két legnagyobb magyarok lakta járási székhely alpolgármestere, a komá­romi Knirs Imre és a dunaszerdahelyi A. Szabó László a 14., illetve 15. he­lyen egymás mellett szólítják meg a választókat. A párt képviselőjelölt-listája ez idáig nem volt teljes. Az MKP OT két hely betöltését az országos elnökségre bízta. Nagy örömünkre szolgál, hogy két népszerű hazai magyar zenész, Zsapka Attila, a KorZár frontembere, és Vadkerti Imre énekes erősíti je­löltlistánkat. Művészetükkel nem­csak a szlovákiai magyar kultúrát gazdagítják, de a közösségi összefo­gás mellett is kiállnak, Vajas Imre helyett Polák László, Ekecs község polgármestere indul. A végleges lis­tán szerepet vállalt Fenes Iván, Bős nagyközség polgármestere is. A Magyar Közösség Pártja választási listája ldegyensúlyozott. A parla­menti tapasztalatokkal rendelkezők mellett az első tíz helyen hat fiatal jelölt szerepel, köztük civilek, akik eddig más területen bizonyították rá­termettségüket. Bízunk benne, hogy a közösségi összefogás listájával el­nyeljük a választók bizalmát, és így a parlamentben érvényt szerezhetünk a szlovákiai magyarság és Dél- Szlovákia érdekeinek. Berényi József, az MKP elnöke I 7 Kivándorlók TOKÁRGÉZA H étszázharmincezer emigráns jelenti Szlovákia és Magyar- ország legnagyobb problémáját. Nem a Közel-Keletről ér­kező menekültek: a hivatalos kimutatások szerint a két or­szágból összesen ennyi munkavállaló dolgozik külföldön, és a számuk meredeken emelkedik. A hivatalos statisztikák persze nem pontosak, sokszor megtörténhet, hogy valaki csak egyszerűen elveszik a rendszerben, nem bejelentett munkát végez külföldön, így pedig nem is jelenik meg a kimutatások­ban. A szám tartalmazza a Szlovákiából Magyarországra ingázókat is, ahogy azokat is, akik külföldön dolgoznak, de nem feltétlenül laknak a határon túl. A hivatalos számok szerint a szlovákiai munkavállalók kö­zül 37 ezren Csehországban, 39 ezren Ausztriában dolgoznak, míg Ma­gyarországon a GDP három százalékát teszi ki a külföldről hazautalt összeg nagysága. Összességében megkérdőjelezhetetlen, hogy a régió országai egész egyszerűen nem tudnak megfelelő munkahelyeket nyúj­tani nemcsak a diplomásoknak, hanem a szakképzett munkavállalóknak sem. így ki ne fontolná meg, hogy háromszor annyit keressen külföldön, mint otthon? Nem valami jó hely az itt. A kivándorlási adatok az utóbbi öt-tíz évben kezdtek meredeken emelkedni - az uniós csatlakozás és a munkaerőpiaci korlátozások fel­oldása miatt egyre könnyebb és zökkenőmentesebb a külföldi munka- vállalás. Az elvándorlás csökkentésére csak felemás intézkedéseket si­került hozni, ráadásul a statisztikák jótékonyan eltakarják a kormányok tehetetlenségét. Egyrészt a külföldön dolgozók is csökkentik a hazai munkanélküliséget és növelik a foglalkoztatási mutatókat. Ha tehát aja­vuló munkanélküliségi és foglalkoztatottsági rátát nézzük, az nem fel­tétlenül azt jelenti, amit bele akarunk látni. Másrészt az agyelszívás, a szakemberek külföldi elszippantása komoly problémákat okoz a cégek­nek, mert helyben már nem találnak képzett munkaerőt. Például a ma­gyarországi, vasárnapi szuper- és hipermarketbezárások sem eredmé­nyeztek elbocsátásokat, az üzletláncoknak sokkal nagyobb problémát okoz a használható munkaerő megtalálása és integrálása - és most csak árufeltöltőkről beszélünk, nem pedig atomfizikusokról. Hasonló prob­lémával, a szakképzett munkaerő hiányával küzdenek a szlovákiai autó­gyárak is, a legújabb beruházások legnagyobb kockázata nem az autó­ipar általános válságában rejlik, hanem abban, hogy lasszóval kell összefogdosni a potens szakembereket. A munkanélküliek egy részét nem lehet csak úgy alkalmazni egyik napról a másikra, a szakképzett munkavállalók integrálását pedig az is nehezíti, hogy néha sokkal jobban megéri feketén dolgozni, mint legálisan, csak éppen éhbérért. Ez az a kérdés, amire nagyon nehéz rövid távú megoldást találni, években gondolkodva pedig szintén akad elegendő probléma. Első lé­pésben nem ártana egy olyan oktatási rendszer, amely életképes szak­embereket nevel - de ha ez nem párosul általános életszínvonal­emelkedéssel, akkor legfeljebb a távozó vendégmunkások új generáció­ját sikerül kinevelni. De az általános politikai kormánykampányok nem a mi gazdasági kivándorlóinkról szólnak. Pedig Szlovákiában elsősor­ban erről a százharmincezer emberről és a boldogulásukról kellene be­szélni, akik nemegyszer a családtagjaink vagy személyes ismerőseink. FIGYELŐ Nyolcszáz belgiumi terrorista A belga belügyminisztérium 837 olyan lakost azonositott, aki szél­sőséges tevékenységben vesz vagy vett részt, vagy potenciális terro­ristajelölt. Ez több mint bármely más európai országban - írta a Sudpresse brüsszeli lap. 272 bel­giumi lakos most is valamelyik lá­zadó szervezetben harcol Szíriá­ban vagy Irakban, körülbelül 80 meghalt, 134 már visszatért Bel­giumba, miután az Iszlám Állam oldalán harcolt. Ezenkívül van még legalább 352 „potenciális terroristajelölt” Belgiumban. A belügyminiszter szerint havonta 6- 8-an utaznak el Belgiumból azért, hogy csatlakozzanak a szélsősé­gesekhez, és 3-4-en térnek vissza, miután a harcban eltöltöttek vala­mennyi időt. Az iraki, illetve a Szíriái lázadó szervezetekben har­coló külföldiek között a belga ál­lampolgárok vannak a legtöbben, utánuk az oroszországi csecsének következnek. A Le Soir értesülése szerint 160 feltételezett terrorista ellen van érvényben jelenleg Bel­giumban kiadott nemzetközi elfo­gatóparancs. (MTI) Szexista szerb miniszter Szexista megjegyzése miatt nem maradhat pozíciójában Bratislav Gasics védelmi miniszter—jelen­tette ki Alekszandar Vucsics szerb kormányfő a közszolgálati televí­zió beszámolója szerint. A mi­niszter sajtótájékoztatóján a B92 televízió újságírónője leguggolt, hogy a mögötte lévő kamerák elől ne takarja el a minisztert, aki en­nek láttán azt mondta: „szeretem azokat az újságírónőket, akik ilyen könnyen letérdelnek”. A miniszterelnök az egész kormány nevében bocsánatot kért az újság­írónőtől és minden Szerbiában élő nőtől. Mint mondta: nincs ment­ség Gasics kijelentésére, ezért nem maradhat miniszter. „Brati­slav Gasics a barátom, annak a pártnak az alelnöke, amelyet ve­zetek, nagyon odaadó barátom, az egyik legodaadóbb emberem. Egy olyan ember, aki jobban végezte a védelmi miniszteri feladatokat, mint én korábban, és tízszer job­ban azoknál, akik most bírálják. De nem maradhat miniszter”. Gasics egyébként még leváltása előtt bocsánatot kért. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents