Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-07 / 282. szám, hétfő
KULTÚRA 8 2015. december 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Mícza Mihály tanulmánykötete Kukkolás mint terápia Angelina Jolié A tengernél című filmdrámája gyenge sztori, szép kilátással Máltára Komárom. Holnap 17 órakor mutatj a be Mácza Mihály komáromi történész tanulmánykötetét a Pro Museum Polgári Társulás a Duna Menti Múzeumban (Zichy-palota, Klapka György tér 9.). A szerző tizennégy válogatott tanulmányát tartalmazó könyv igazi szellemi csemegét kínál a Komárom múltja iránt érdeklődök számára. Levéltárak mélyén rejtőző poros dokumentumok, feledésbe merült régi kiadványok, megsárgult folyóiratok lapjain fellelhető adatokból és rég elhunyt komáromi polgárok visszaemlékezéseinek mozaikdarabjaiból illesztette őket össze a szerző. A könyvet Galo Vilmos, a kiadvány szerkesztője, a Duna Menti Múzeum történésze mutatja be, aki ezt követően az idén nyugdíjba vonult szerzővel beszélget. (ú) Együtt az ördögök és a száztagú Pozsony. Különleges csemege válj a a cigányzene kedvelőit holnap a fővárosban: a magyar és a szlovák zenei élet egy-egy kiemelkedő formációja - a 35 éves, Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar és a 25 éves, pozsonyi, Word Maste díjas Cigánski diabli ad közös gálakoncertet 19 órától az Istro- polis nagytermében. (ú Coenók új filmjével nyílik a Berlinale Berlin. Az Oscar-díjas Coen testvérek Ave, Cézár című új filmjével nyílik 2016. február 11-én a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale. A rendezőpáros legfrissebb alkotása Hollywood aranykorában játszódik és olyan sztárok szerepelnek benne, mint Josh Bro- lin, George Clooney, Alden Ehrenreich, Ralph Fiennes, Jonah Hill, Scarlett Johansson, Frances McDormand, Tilda Swinton és Channing Tatum. A komédia Eddie Mannix egy napjáról szól: a producer annak idején fontos szerepet töltött be a Metro- Goldwyn-Mayer filmstúdió életében. (MTI) A világok harca folytatódik London. Kicsivel több mint egy év múlva, 2017 januárjában jelenik meg a néhai H. G. Wells A világok harca című science- fiction regényének folytatása. Az angol Stephen Baxter által jegyzett The Massacre of Mankind című regényben Wells történetének marslakói újra megszállják a Földet, tanulva az első látogatásukkor elkövetett hibáikból. A Gollancz kiadó 2017. január 19- én jelenteti meg a művet nyomtatott és elektronikus formában. Az 1898-ban megjelent Wells- regény szerzői jogai 2016. december 31-énjámak le. Baxter tollából származik Wells 1895- ös regénye, Az időgép hitelesített folytatása is, az 1995-ben megjelent Időhajók. (MTI) TALLÓSI BÉLA Angelina Jolié harmadik rendezésével finom, lassú lendületű artisztikus mozit alkotott. A tengernél a hetvenes óvekbe visz vissza, s egy gazdag amerikai házaspár tengerparti nyaralásából bont ki rejtélyes drámát. A történet meglehetősen lapos, mégis jó nézni a filmet, köszönhetően a varázslatos máltai helyszíneknek, ahol az események zajlanak. Mondhatni, A tengőméit javarészt megrendezte a helyszín. Ebben a filmben szinte minden ott van abból (beleértve a csend városa, Mdina utcáit), amit a turista Máltából kap. Mi több, Jolié mozija olyasmit is megmutat a máltai egzotikumból, amit a standard utakon nem tapasztalhatunk meg. Az arisztokratikus luxusszállodák elegáns világát - nagyrészt a tengerre néző steril, pazar építészeti belső terek adják a film rejtélyességét, izgalomtól fülledt atmoszféráját. Ebbe a luxuskömyezetbe érkezik egy dúsgazdag amerikai pár, Roland (Brad Pitt) és Vanessa (Angelina Jolié). Nyaralásuk kezdetén csendben, szótalanul élnek egymás mellett. Nem tudni, honnan és miért jöttek. Csak a kettejük közt feszülő nagyfokú feszültségből és a nyomasztó hangulatból érezhető, hogy valami nagy titkot cipelnek - ezt fedi fel a film. A házastársak külön utakon járnak a szigeten; a feleség jobb híján bevásárol, a félj egy helyi bár tulajdonosával diskurál. Az ő beszélgetéseikből tudjuk meg, hogy Roland egykor sikeres író volt, s azért jöttek a szigetországba, hogy inspirációt találjon újabb regényéhez. Ennek tudatában kap értelmet utólag a kezdő képsorok egyike. Az a jelenet, amelyben Roland nagy gonddal kicsomagolja piros táskaírógépét (szemet gyönyörködtető muzeális darab). A filmben egyébként minden szemet gyönyörködtető: a hatalmas belső terek, a végtelenség érzetét keltő tengeri felvételek, a mediterrán tájról fotózott képek, nem utolsósorban Vanessa elegáns ruhakölteményei, kiegészítői és kalapjai. A szépség ellenére van ebben a Angelina Jolié... % i «ÄI Brad Pitt és nem kevésbé Málta játssza a főszerepet a romantikus drámában (Fotók: Barracuda movie) moziban valami olyan gyilkos feszültség, amitől kiráz a hideg, s amitől olyan érzés kerít hatalmába, hogy a nagystílű élet, az alkoholba fojtott unalom, a semmittevés és Vanessa tépelődése valami nagy tragédiába torkollik. Olyasfajta hátborzongató hangulat érezhető mindvégig, mint amilyen A tehetséges Mr. Ripley vagy még erősebben az Idegenek Velencében című filmekből árad. Vanessa sok elnyújtott, eseménytelen jelenet után véletlenül felfedez a falban egy lyukat (mert ilyenek a luxusapartmanok!), amelyen keresztül a szomszéd lakosztály hálószobájába lehet átlátni. Odaát egy fiatal párizsi pár lakik. Vanessa és Roland kukkolFILMKOCKA A tengernél ■ Eredeti cím: By the Sea ■ Szlovák cím: Pri mori ■ Színes amerikai romantikus dráma, 123 perc, 2015 ■ Rendező és forgatókönyvíró: Angelina Jolié ■ Operatőr: Christian Berger ■ Zene: Gabriel Yared ■ Szereplők: Angelina Jolié, Brad Pitt, Mélanie Laurent, Sarah Naudi, Melvil Poupaud, George Camilleri A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. ni kezdi őket. A leselkedés szenvedélyükké válik. Egyre közelebb akarnak kerülni a fiatal házasokhoz, akikről kiderül, hosszabb ideje próbálkoznak gyermeknemzéssel, s a gondtalan tengerparti üdüléstől remélik a sikert. A kukkolást az amerikai pár saját problémái orvoslására alkalmas terápiás eszközként alkalmazza. Kapcsolatuk megmentésére tesznek kísérletet a leselkedéssel. Azzal, hogy megpróbálnak egy kicsit mások bőrébe bújni és mások élete részévé válni. Ez esetben azonban az átlényegülés nem megy el olyan végletekbe, mint az említett filmekben, ezért nem is olyan ütős a végkifejlet, és az elvárható csattanó is elmarad. A Szépművészeti remekei Rómában Párhuzamosan két olasz nagyvárosban is bemutatkozik a felújítás alatt ólló budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. A milánói Palazzo Reáléban február közepéig csaknem 80 budapesti remekművet láthat az olasz közönség, májusig pedig csaknem 180, a Szépművészeti Múzeum kollekciójából válogatott Toulouse-Lautrec litográfia vendégszerepei a római Museo dell’Ara Pacis falai között - a tárlat december 4-én nyílt meg. A Szépművészeti Múzeum sajtó- közleménye szerint a budapesti intézmény szervezésben az elmúlt években több j elentős nyugat-európai múzeumban és kiállítóhelyen is bemutatkozhattak önálló kiállításon a múzeum műtárgyai, illetve a magyar képzőművészet jeles alkotásai. A londoni Royal Academy of Arts-ban, a bécsi Kunstforumban, a római Modem Művészeti Nemzeti Galériában és a párizsi Musée d’Orsay-ban találkozhatott a közönség a budapesti gyűjtemény remekműveivel. Róma egyik népszerű, vonzó időszaki kiállításokat bemutató múzeumában, a Tevere partján fekvő Museo dell’Ara Parisban most egy olyan nagyszabású tárlattal van jelen a Szépművészeti, amellyel 2014-ben Budapesten Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulóját ünnepelte. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos művész szinte teljes grafikai életművébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia művész itt őrzött műveinek mintegy kétharmada kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlásokkal és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől közel 240 művet őriz a budapesti múzeum - ehhez fogha- tóan gazdag állománnyal csak a párizsi Bibliothéque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, valamint a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemények rendelkeznek. A Budapestről érkezett anyagot öt tematikus csoportban láthatja az olasz közönség. Párizsi éjszakák címmel a Belle Époque leghíresebb szórakozóhelyei, a Moulin Rouge, kávézók, kabarék elevenednek meg, és Toulouse-Lautrec olyan kortársaival ismerkedhet meg a közönség, mint Jane Avril és Yvette Guilbert táncosnők vagy Aristide Bruant színész. A Dívák szekció fő alakja Jane Avril; aki mellett feltűnik May Belfort, Yvette Guilbert és Mademoiselle Cha-U-Kao is, a Színház elnevezésű egységben pedig teátrumok színlapjai, jelenetábrázolásai jelennek meg. Toulouse-Lautrec „az éjszaka hölgyeit” is gyakran megörökítette a grafikai munkássága csúcspontjának is tekinthető sorozatokon, míg az ötödik szekcióban személyes hangulatú munkáit gyűjtötték egybe: egyebek között barátai számára készített címlapokat vagy a Bois de Boulogne lóversenyeit megörökítő nyomatokat. Lautrec számára a festői és a lito- gráfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. (ú)
