Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-05 / 256. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2015. november 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A miniszter emberei Belügyminiszterek jönnek-mennek, de a „sarki rendőr" marad F ppen egy hónapj a ezen a he­E iyen arról értekeztünk, ho­gyan kellene főrendőröket választani. Egészen keddig az állami szolgálatról szóló törvény kormány által benyújtott módosítá­sában az állt, az országos rendőrfő­kapitányt, annak helyetteseit, és a belügy belső ellenőrzési szolgálatá­nak vezetőjét versenypályázat útján választanák ki. Igaz, maga a pályáz­tatás is némileg vitatható, hiszen az öttagú bizottságot a belügyminiszter nevezte volna ki, és a tagok cseréjére is joga lett volna. Itt még mindig vé­lelmezhetjük - bár ez a jelen politikai szélességi és hosszúsági fokok men­tén nem általános -, hogy a testület­ben akár az ellenzék és a szakma képviselői, a kriminológiai szféra külső szakértői is helyet kaphattak volna, bár a kiválasztás így sem tűnt teljesen pártatlannak. Kedden Robert Kaliňák belügyminiszter arra „kérte” a védelmi bizottságot - amelynek el­nöke Jaroslav Baska korábbi smeres védelmi miniszter -, inkább mégis vegyék ki a kormányzati anyagból még a (látszat jbizottságra vonatkozó részt is, és „legyen úgy, mint régen volt”. Azaz változatlan formában, a főrendőröket a belügyminiszter ne­vezi ki, a kerületi vezetőket az orszá­gos rendőrfőkapitány és így tovább. Ahogy az előző, már hamvában holt javaslat mellett és ellen is lehetett ér­veket felsorakoztatni, a régi-új ja­vaslat is lehet indokolt. A minisztéri­um működéséért a miniszter a fele­lős, de azt a gyakorlatot, hogy az állam- és közigazgatásban a válasz­tásokat követően, a munkatörvény­könyv által biztosított keretek között az osztályvezetői szintig lecserélnek mindenkit a „megfelelő”, saját em­berekre, nem helyeselhetjük. Ám a legközelebbi munkatársak szintjén, ahol a bizalmi viszony is fontos sze­repet játszik, a miniszternek lehető­séget kellene biztosítani munkatársai megválogatására. Ha a bizottság olyan rendőrfőka­pitányt választana, akivel az együtt­működés nem zavartalan, annak végső soron a polgárok látnák kárát. Ahogy annak is, ha az új főrendőr a belügyminiszter tenyeréből eszik. De azt, hogy Kaliňák módosítása nem az ördögtől való, elődje, Daniel Lipšic is elismerte, aki miniszterként koráb­ban két fegyveres testületet is irányí­tott. A rendőrség ugyebár kiemelten fontos testület az állampolgárok biz­tonságérzete szempontjából. Mert belügyminiszterek, rendőrfőkapitá- nyokjönnek-mennek, de a „sarki rendőr”, akivel az állampolgár kap­csolatba kerül, mindig ugyanaz. Ép­pen emiatt lenne fontos, hogy a tes­tületben, választásoktól függetlenül stabilitás uralkodjon. Az ideális megoldás az lenne, ha a mindenkori vezetőcserék nem politikai színezet mentén, hanem szakmai kompeten­ciák szerint valósulnának meg. Ettől egyelőre messze voltunk és vagyunk, és azt hiszem, leszünk is. Terroristák, úttörők és a Kreml A Sínai-félsziget felett ket­tétört orosz gép képei be­járták a világot. Azóta is folyik a találgatás, hogy a karbantartói hanyagság vagy a fél­szigeten az egyiptomi katonákat és rendőröket százával öldöső funda­mentalisták állnak-e a katasztrófa mögött. Moszkva az ügyet az első perctől kezdve igyekszik úgy kezelni, hogy külső erőket sejtet a háttérben. Vagyis terroristákat. A módszer jól kipróbált és már maga Putyin is közel két évtizede gyakorolja. Az ezred­fordulón, amikor hatalmát elkezdte látványosabban kiépíteni, a csecsen- földi háborúkkal tornázta vissza a központi irányítás tekintélyét, majd megtörte az oligarchákat, akik közül nem kevesen börtönbe kerültek vagy elmenekültek az országból. Annak idején több látványos ter­rorakciót hoztak kapcsolatba a cse- csenekkel. Lakóházrobbantás, szín- házfoglalás, rengeteg halott és fél­profi végrehajtás. A cél egyértelmű volt: az orosz közvélemény tökélete­sen ráhangolódott a putyini retoriká­ra a csecsen-orosz háborúval kap­csolatban, és a közös ellenségkép összetartó ereje, figyelemelterelő potenciálja is működött. Később az­tán felmerült az orosz szolgálatok közreműködése is... Az ukrajnai háború egy ideje csendesebben szedi áldozatait, a Krímet a nyugati világ szóban ugyan nem engedte el, de tettekben nem követi retorzió az orosz annektálást. Puty innak kifejezetten jól jött a Szí­riái beavatkozás. Megmutathatja új­fent a választóinak, hogy a nemzet­közi közösség nélküle nem tudja megoldani a szír polgárháború kér­dését. A szír radikálisok és az Iszlám Állam oldalán harcoló csecsen zsol­dosok képével újabb közös ellensé­get teremthet. De az is egyértelmű volt a Kreml számára, hogy ha be­avatkozik Aszad szír elnök oldalán, előbb-utóbb a terroristák célpontjá­vá válnak első körben a Közel- Keleten és Törökországban üdülő orosz turisták, második körben esetleg oroszországi akciókra ke­rülhet sor. Ami tehát az orosz turis­ták megrázó halálában biztos, az az, hogy a folytatásra készül kisebb- nagyobb terroristacsoport. Ami szintén biztos, hogy Putyin a hatal­ma fenntartásához egyre látványo­sabb eszközökhöz nyúl. Például egy újabb állami ifjúsági mozgalmat hozott létre a múlt héten, erősen az úttörőkre emlékeztető céllal és fi­nanszírozással. De olyan aprósá­gokra is figyelnek, hogy a halloween ünnepséget megtiltsák egyes régiókban... A repedező falakat sok apró tapasszal kell egyben tartani, amiben a szíriai jelenlét minden belpolitikai előnyét is szemérmetle­nül ki fogják használni. Három mínusz MÓZES SZABOLCS H ármas ellenzéki összefogást kér a Híd - a KDH és a Sieť vezetői hamarosan leülnek tárgyalni Bugárékkal. Mi lesz még ebből? - tehetné fel a kérdést a gyanútlan szemlélő. Semmi. Avagy van, amikor a tartalomnál fontosabb, hogy ki mondja és mikor. Üdvözöljük a választási kampányban! Tematizálás - a pártok számára létfontosságú taktikai elem, különösen a választások előtt. Tömören azt jelenti, hogy egy párt sikeresen visz be egy dolgot a közbeszédbe, kézben tartva a kezdeményezést, megadva a téma kereteit, lefoglalva az érdeklődés egy szeletét. Bugárék hétfőn azt javasolták a KDH-nak és a Sieťnek, hogy tárgyaljanak a választások utáni együttműködésről. Nem, nem választási koalícióról vagy közös programról, még csak előzetes írásos szerződésről sem. A Híd már hó­napok óta hirdeti, hogy ennek a három pártnak kellene a következő kor­mány magját alkotnia, eddig pedig a KDH és a Sieť sem mondott nagyon mást. Ha nem is ismételgetik ezt hangosan minden héten, minimálisan kizárásos alapon erre mindenki rájöhetett már. Ahhoz, hogy megértsük, a mostani mozgolódás teljes egészében kampányrizsa, elég segítségül hívni a matematikának nevezett termé­szettudományi diszciplínát. Négy hónap van hátra a választásokig, az utóbbi egy év trendjei alapján a Smer nemhogy gyengül, hanem egyene­sen erősödik, a KDH magába roskadt, a Híd nem tudja áttömi a 7-8%-os üvegplafont, a Sieť tábora pedig rém lassan bővül. Jelenleg a három el­lenzéki „vezető párt” támogatottsága együtt a Smer választói bázisának kétharmadát adja. Vagyis ha csak ez a négy párt jutna be a parlamentbe, akkor sem tudnák legyőzni Ficót. És akkor ugyebár ott vannak még a ki­sebb ellenzéki formációk - közülük lesz pár befutó és kieső -, amelyek­kel az jobboldali trió sem tud közös nevezőre jutni. Matovičcsal és Sulikkal nem tudj ák elképzelni az együttműködést - megértjük, nehéz -, az MKP-val a Híd semmilyen formában nem akart közösködni, az SNS pedig ugyebár vállalhatatlan. Lefordítva a számok nyelvére: a legutóbbi Focus-felmérés szerint 52, a Polisé alapján 56 képviselője lenne a három pártnak - a már így is sok kieső mellett! - a minimálisan szükséges többség pedig 76. Vagyis „a Híd-KDH-Sieť hármas lehet a Smer alter­natívája” kezdetű kampánymantra még egy sci-fi-kötet fülszövegének is gyenge lenne, nemhogy politikai víziónak. A jobboldali rituális táncok ellenére a helyzet a következő: vagy a most magukat alternatívaként bemutatók közül az egyik (esetleg kettő) megy el a Smerrel jövő márciusban kormányozni - ez a legvalószínűbb -, vagy marad Ficóéknak az SNS, esetleg jön a „zlepenec”, vagyis az összes kis jobboldali párt szövetsége Ficóval szemben. A negyedik ver­zió az egyszínű kormány folytatása. A hétfői felhívásnak végül mégis lesz „eredménye”: a legfrissebb hí­rek szerint a jövő héten tárgyalnak a pártelnökök - külön-külön -, utána pedig hármasban is találkoznak. Látszólag a Híd sakkot adott az eddig nagyon óvatos Sieťnek, ám végül Procházka mattolhat: ha azt mondja Bugámak és Figel’nek, hogy a közös alternatíva alapköve a Smerrel való együttműködés elutasítása. Ezt egyik partnere se írná alá, amire jó okuk is lenne. Ebben az esetben viszont teljes valójában megmutatkozna a nagy alternatíva meztelensége. FIGYELŐ ményekről. A TASZSZ szerint a lap 2010-ben botrányt okozott egy karikatúrával, amellyel meggya­lázta a moszkvai metróban történt, negyven ember halálát okozó ter­rorcselekmények áldozatainak emlékét. A Kogalimavia (nemzetközi nevén Metrojet) orosz légitársaság repü­lőgépe az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyről indult Szentpétervár­ra, s a felszállás után lezuhant a Sínai-félszigeten, fedélzetén 224 emberrel. Az Iszlám Állam egyiptomi ága, a főleg a Sínai-félsziget északi ré­szén tevékenykedő Vilájat Sínáa (Sinai Tartomány) a tragédia után közleményt adott ki, azt állítva, hogy a gépet „az iszlám kalifátus katonáinak sikerült leszedniük az égről”. A legtöbb szakértő ezt azonban valószínűtlennek tartja, mert a dzsihádistáknak aligha van­nak olyan föld-levegő rakétái, amelyek el tudnának érni 9 ezer méteres magasságban repülő cél­pontot. A feketedobozok adatainak kiértékeléséig mindazonáltal nem zárható ki, hogy a fedélzeten rob­bant bomba, sem az, hogy a gépet esetleg földről kilőtt rakéta találta el, miután meghibásodás miatt alacsonyabbra ereszkedett. (MTI) Gúnyrajz az orosz gép tragédiájáról Karikatúrát közölt egy dél-koreai lap az orosz utasszállító gép Sínai- félszigeti katasztrófájáról: a gúny­rajz azt figurázza ki, hogy az Isz­lám Állam dzsihádista szervezet állítása szerint fegyveresei lőtték le a gépet. Bár a The Korea Timesban megjelent rajz nem magán a tragé­dián tréfálkozik, a TASZSZ orosz hírügynökség botrányosnak ne­vezte. A karikatúrán a roncs látha­tó, felette a halált jelképező kaszás áll, palástján a Sors felirattal. A roncs felett keselyű repül, robba­nóanyaggal megpakolt mellény van rajta, egyik szárnyában gép­pisztoly, és azt rikácsolja: „Ért tet­tem! Én tettem!”. Az alatta lévő felirat szerint a madár az iszlamista fegyvereseketjelképezi. .Antikor valaki a maga érdemének tulajdo­nítja a te cselekedetedet” - olvas­ható a magyarázó feliraton. AlekszandrTimonyin, Moszkva szöuli nagykövete szerint a karika­túra sértő Oroszországra nézve, és nem ez az első eset, hogy az angol nyelvű dél-koreai sajtóban „osto­ba” karikatúrák jelennek meg az Oroszország számára tragikus ese-

Next

/
Thumbnails
Contents