Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-05 / 256. szám, csütörtök

8 I HÁTTÉR 2015. november 5.1 www.ujszo.com Erdogan alaposan feladja a leckét az EU-nak A New York Times így ábrázolta mégtavaly Erdogant (NYľ-karikatúra) MTI-HÁTTÉR Sokba kerülhet a török kor­mánypárt elsöprő választási győzelme és Recep Tayyip Erdogan elnök pozíciójának megerősödése Brüsszelnek. Az a kettős feladat hárul rá, hogy a migránsválság mielőbbi megoldása érdekében körülrajongja, de közben komoly fenntartásokkal kezelje az Európához közeledni akaró Török­ország erős emberét. Az iszlamista gyökerű, konzerva­tív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) sikere miatt az „unió arra kényszerül, hogy büszkeségét hát­térbe szorítsa és tegye a szépet a túl nagy egoval rendelkező Erdogan el­nöknek” - mutatott rá Natalie Mar­tin, a brit Nottingham Trent Egye­tem Törökország-szakértője. Olyan partnerrel fog tárgyalni, aki nagy árat követel az együttműködésért. Kétmillió menekült Törökország - ahol több mint két­millió menekült van - már a válasz­tások előtt jó alkupozícióban volt a menekültválsággal küzdő Brüsszel­lel folytatott tárgyalásokon, s az ad­digi licitet emelve jelentős pénzügyi segítséget, valamint a vízumliberali­zációs folyamat felgyorsítását köve­telte, cserébe a migránsok feltartóz­tatásáért. Török demokrácia? Sinan Ülgen, a Carnegie Europe alapítvány kutatója szerint most már Törökországnak nincs más dolga, mint hátradőlni és megvárni, amíg az EU igent mond a követeléseire. An­kara időközben azt is jelezte, hogy továbbra is időszerűek európai in­tegrációs törekvései, dacára annak, hogy a 2005-ben megkezdett uniós Kemény dió csatlakozási tárgyalások a török-uniós kapcsolatok lehűlése miatt az utóbbi években semmit nem mozdultak előre. Oly távol, mégis közel Bár Törökország az EU tagja sze­(Ľubomír Kotrha karikatúrája) retne lenni, egyre jobban távolodik azoktól a kritériumoktól, köztük az emberi jogok helyzetének javítására vonatkozó elvárástól, amelyeket a csatlakozási tárgyalások feltételéül szabtak neki - állapította meg Natalie Martin, aki szerint az ország irányí­tása még tekintélyelvűbb lesz, többek között a szólásszabadság terén. Brüsszel múlt héten már aggodal­mának adott hangot, amiért a török rendőrség megrohamozott két, el­lenzékhez közel álló televíziós csa­tornát. „Mint minden más csatlako­zási tárgyalásokat folytató ország­nak, Törökországnak is garantálnia kell az emberi jogok tiszteletben tar­tását, beleértve a szólásszabadságot is” - hangsúlyozta az EU diplomá­ciai szolgálata. Udvarolni ás bírálni Anne-Marie Le Gloannec, a pári­zsi Sciences Po intézet kutatási igaz­gatója szerint a világon Törökor­szágban van a legtöbb bebörtönzött újságíró, és Oroszország után innen érkezik a legtöbb panasz az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Le Gloannec szerint az EU igen összetett helyzetben van, hiszen úgy kell körülrajongania Törökországot, hogy közben rettentően kritikusnak kell maradnia vele szemben. Brüsszel nem várhat el sokat az unióhoz való csatlakozásért küzdő Szerbiától és Montenegrótól úgy, hogy közben el­néző egy olyan demokráciával, amely valójában nem is létezik - jegyezte meg a szakértő Törökországra utalva. Az igazgató asszony nehezményezi az unió „szánalmas cinizmusát”, amely a migránsáradat feltartóztatá­sának szándékából ered. Választási erőszak Jól szemlélteti a Brüsszelben ér­zett kellemetlen állapotot a török vá­lasztásokkal kapcsolatban kiadott rövid közlemény, amelyben az EU kifejezi együttműködési óhaját a tö­rök kormánnyal, miközben azt is megjegyzi, még szeretné megvárni a nemzetközi megfigyelői értékelése­ket a választások lebonyolításával kapcsolatban. Az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szervezet hangsúlyozta, hogy a török válasz­tási kampányt erőszak árnyékolta be, továbbá elítélte a médiumok szer­kesztőségi függetlenségébe való be­avatkozást az iszlamista-kon- zervatív rezsim részéről. . Egyes megfigyelők szerint azon­ban az sem kizárt, hogy Erdogan a mostani megerősödött pozíciójában hajlamosabb lesz a kompro­misszumra. Az új kormány újra­élesztheti a kurd lázadókkal a béke­Brüsszel nem várhat el so­kat az unióhoz való csatla­kozásért küzdő Szerbiától és Montenegrótól úgy, hogy közben elnéző egy olyan demokráciával, amely va­lójában nem is létezik. folyamatot, ami segíthet az európai­akkal való kapcsolatok elsimításá­ban - mondta Sinan Ülgen, aki sze­rint a Ciprussal fennálló és az uniós csatlakozási folyamat egyik kerék­kötőjének számító vitában sem zár­hatók ki az előrelépések. Gyanús siker A German Marshall Fund brüsszeli irodájának vezetője, lan Lesser úgy látja, hogy Európa és az Egyesült Államok a török elnök ed­digi politikai pályafutását elnézve némi gyanakvással tekint a török voksolás eredményére. A nemzet­közi partnerek nagyon közelről fog­ják figyelni, hogy ezek a választások vajon megerősítik a tekintélyelvű tendenciákat vagy új fejezetet nyit­nak Törökországban, amellyel „Eu­rópának még sok közös ügye van” - mutatott rá Lesser. Milyen a spanyol zászló? FIGYELŐ Aranyáron adják a szír útlevelet Idén jelentősen megnőtt Szíriában az útlevéligénylések száma, a ha­tóságok csak2015első felében több mint 800 ezer, napi átlagban háromezer úti okmányt adtak ki - írta a szír rezsimhez közeli al- Vatan napilap. A Szíriái kormánynak fontos be­vételi forrása az útlevelek kiállí­tása, az év kezdete óta 470 millió eurónyi bevételre tett szert belőle. Míg belföldön a kérvényező 15 eurónyi összeget fizet, a külföld­ről kérvényező már 363 eurót. A hamis útlevelek feketepiaca is igen élénk, mivel Európában na­gyobb valószínűséggel kaphatnak menedékjogot szír útlevéllel. Egy hamis sziriai útlevél ára manapság 4500 és 5400 euró között mozog. Svédország, Dánia és Norvégia már küldöttségeket is menesztett Szíriába, hogy tájékozódhasson az okmányhamisítás elleni küzdelem eszközeiről. (MTI) Szlovénia is szögesdrótot vásárol A szlovén kormány már megren­delte a szögesdrótot a déli, horvát határra - írták a szlovén lapok. A Delo című napilap értesülése sze­rint Lengyelországból nagyobb mennyiségű szögesdrótot rendel­tek, és napokon belül meg kell ér­keznie. A szlovén-horvát zöldha­tár egyes részeit fogják vele meg­erősíteni. A kormány nem erősí­tette meg, de nem is cáfolta az in­formációt. A Dnevnik viszont azt írta, már megérkezett a drótkerítés és bármikor felhasználható. A vá­sárlást közbeszerzési pályázat nélkül, a gazdasági és idegenfor­galmi minisztérium bonyolította le. A lapok továbbá arról is cik­keztek, hogy a drótkerítés egy ré­szét Szlovénia Magyarországtól vette át, Budapest túladott az épí­tésből megmaradt anyagon. A nagyobb mennyiségű kerítés­drót és fizikai akadály vásárlásáról először a Slovenské Novice bul­várlap írt két hete. A hírre a kor­mány akkor sem reagált, noha többször is kinyilvánította, hogy „a falak Európája ellen van”. Kari Erjavec külügyminiszter arra a kérdésre, hogy Ljubljana tervez- e kerítést építeni, megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy Szlo­véniának ugyanúgy kell reagálnia, mint azt Németország és Ausztria teszi. Hozzátette: „nincs kizárva a kerítés építése sem, minden eshe­tőségre felkészültünk”. Szlovéni­ában október közepe óta 140 ezer menekültet vettek nyilvántartásba, Horvátországban pedig a magyar­szerb zöldhatár szeptember közepén történt lezárása óta közel 320 ezret. (MTI) Mi a címe Miguel de Cervan­tes leghíresebb művinek és milyen színű a spanyol zászló? Egyebek mellett ilyen kérdésekre is válaszolniuk kellett azoknak, akik Spanyolország történetének első ál­lampolgársági vizsgáján vettek részt a napokban. Spanyolországban októ­ber 15-től bővültek az állampolgár­ság igénylésének feltételei, a kérel­mezőknek vizsgát kell tenniük. A tesztekkel, amelyet a Cervantes Inté­zet állít össze, felmérik a nyelvtudá­Minden tartalomszolgáltató köteles foglalkoztatni a nem­zetbiztonság munkatársait, ha erre felkérés érkezik, így mó­dosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor magyar belügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvény terve­zett módosító csomagjának egyik al­pontjának alpontjába rejtve Pintér Sándor magyar belügyminiszter fel­kérés esetén nemzetbiztonsági mun­katársak alkalmazására kötelezné a tartalomszolgáltatókat, azaz a tévé­ket, rádiókat és a híroldalakat. A pont ilyetén értelmezését az Index.hu sukat és a spanyol társadalommal, kultúrával és az állam működésével kapcsolatos ismereteiket. A módosítás életbe lépése előtt hosszú sorok kígyóztak a hivatalok előtt. Voltak, akik az utolsó napra vir­radó éjszakát a bejárati ajtó előtt töl­tötték, hogy kérelmüket mindenképp befogadják, még mielőtt életbe lép a vizsgakötelezettség. A többség nem a tanulástól tartott, hanem pénzt akart spórolni, mert az új feltételekkel a költségek is emelkedtek, 185 és 306 euró közötti összeget kell fizetni. megkeresésére a szaktárca nem ta­gadta, de jelezték: még módosíthat­nak a módosításon. A salátatörvény 38. paragrafusa hosszan sorolja azo­kat a szerveket, ahol a szakszolgála­tok kérésére foglalkoztami kéne az ügynököket. Ezek egy része akár in- dokolhatónak is látszik: állami szer­vek és cégek, kiemelt hírközlési, pos­tai, energetikai és hadiipari egységek. Ám a listára felkerültek a „külön jog­szabályban meghatározott infra­struktúra, alkalmazás- és tartalom- szolgáltatók” is. Ilyen külön jogsza­bály viszont most nincs. Ellenben tar­talomszolgáltatónak számít minden tévé, rádió és híroldal. A módosító Az első spanyol állampolgársági vizsgán 718-an vettek részt, 55 szá­zalékuk dél-amerikai ország állam­polgára. A legtöbb kérelmet, 76-ot, marokkóiak nyújtották be. A vizsgát évente 10 alkalommal rendezik meg, a következő időpontokra eddig há­romezren regisztráltak. A Cervantes Intézet nemzetközi hálózatában külföldi vizsgázásra is lehetőség van. Első alkalommal vol­tak olyanok, akik az Egyesült Álla­mokban, Izraelben vagy Franciaor­szágban töltötték ki a tesztet. (MTI) pont jelen formájában a magánki­adókra is kiterjeszthető, illetve az érintett kör jövőbeni gyors módosí­tására is alkalmat ad. Tegnap egyéb­ként Szőcs Géza, a milánói expó ma­gyar pavilonjáért felelős kormány- biztos követelte a magyar sajtó meg- regulázását egy, az Indexen megje­lent, számára sérelmes írás miatt. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap be is nyújtott a törvényhez egy módosító javaslatot, mellyel eltörölné a bel­ügyminiszter ötleteit. A politikus úgy véli, a belügyi tervezet olyan kiska­pukat nyithat a kormány előtt, hogy e kategóriába eshetne a sajtó is. (index) Kémeket küldhetnek a magyar sajtóba

Next

/
Thumbnails
Contents