Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-30 / 276. szám, hétfő

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2015. november 30. www.ujszo.com Egészség az irodában A munkahelyen töltjük a fel életünket Sokszor ülőmunkát vég­zünk, és arra sem érünk rá, hogy délben kimenjünk ebédelni. Te­hát hozatunk valami egészségtelen félkész ételt, és az a pár perc sé­ta is elmarad, amivel a menzáig eljutnánk. MI OKOZZA A REZISZTENCIÁT? A rezisztencia akkor alakul ki, amikor a baktérium mutálódik, és nem reagál az antibiotikumra, amelynek az a feladata, hogy megszüntesse a fertőzés okát. Antibiotikum-rezisztenciát okoz a kezelés idő előtti megszakítása a beteg részéről az antibiotikum túlzott használata az antibiotikumok túlzott alkalmazása a haszonállatok nevelésében és a haltenyésztésben a fertőzés elleni védekezés alacsony színvonala a kórházakban és s klinikákon nem megfelelő higiénia kevés új antibiotikumot fejlesztenek ki jobban tudunk koncentrálni és termelékenyebbek vagyunk Ennek eléréséhez az ideális munkahelyi szemlehunyás A 5-20 percig tart. (informed) JE Az ülőmunkát vég­zők igyekezzenek mi­nél több mozgást be­iktatni napirendjük­be: menjenek A rossz tartást könnyen meg lehet előzni, vagy ki lehet javítani. Ügy üljön, hogy a térde és a könyöke (például gépeléskor) derékszögben legyen behajlítva! A vállait engedje le, ha ír, a könyökét támassza meg az asztallapon! A szék egész ülőfe­lületét használja ki, ne csússzon előre! Ne keresztezze a lábait, mert az lassítja a vérkeringést! Ugyanezt éri el, Ka a lábát maga alá húzza - ekkor a térdhajlatban lévő ereket nyomja el. Egész talpát helyezze a padlóra! Ha alacsony és az íróasz­talának magassága nem állítható, akkor szerezzen be a lába alá egy dobogót! Persze a legjobb a variál­ható asztal, amit akár dönthet is, aszerint, hogy éppen olvas, rajzol vagy ír-e. Gépeléshez használjon laptartót, amit a képernyő magas­ságában, közel a monitorhoz he­lyez el! így nem terheli folytonos fejfordítással nyaki és vállövi izma­it, és szemét sem erőlteti az állan­dó fókuszálással. A szem védelme írás közben naponta harminc- ezerszer pillantunk fel és le a kép­ernyőre. Tehát a koncentráció és a látási viszonyok megőrzése érde­kében olvasnivalóját is (ha másol) legalább annyira világítsa meg, mint amilyen világos a képernyő­je. A szemétől 50-80 cm távolság­ra legyen a képernyő! Az íróasztali lámpája és a plafon égői együtte­sen legalább 500 lux fényerőt biz­tosítsanak! Évente egyszer kérje meg az üzemorvost, hogy a sze­mét is vizsgálja meg! Ha szem­üvegre van szüksége, inkább vá­lassza az okulárét, mint a kon- takdencsét (ami enyhén kiszárítja a szemet). Néha pihentesse tekin­tetét a kilátáson, vagy csukja be pár pillanatra a szemét! A kisebb szünetekben gyengéden masszí­rozhatja az ormyergét, a halánté­kát, a homlokát is. Irány a lépcsőház! gyalog, vagy biciklivel a munka­helyükre! A lift helyett használják a lépcsőt, hogy lendületbe hozzák vérkeringésüket! Ebédidőben sétáljanak kicsit! Szokjon rá, hogy telefonáláskor feláll, esedeg sétál közben! A szö­vegek ellenőrzése, javítása járkálás közben is végezhető. A kollégáit ne telefonon hívja fel, hanem menjen át a szomszédos irodába! Kell egy kis friss levegő! Időnként ellenőrizze a fűtés és a klíma hőmérséklet-beállítását. Az optimális munkahelyi hőmérséklet 20-22 fokos, nyári hőségben ma­ximum 26 fok. A relatív páratarta­lom 50-65% között mozogjon, különben a nyálkahártyák sérül­nek. Zöld növényekkel és párásító berendezésekkel szabályozhatja a párologtatást. A beállított hőmér­sékletet ne féltse egy-két szellőzte­téstől! Főleg, ha nyomtató és má­soló is van a helyiségben: ugyanis - amellett, hogy sokszor elég lár­másak - jelentős mennyiségű elektroszmogot okoznak Ezeket tehát - ha lehet - egy külön, jól szellőző helyiségbe helyezze el! Agy az irodában Hát nem lenne jó néha becsukni az ajtót, és szundítani kicsit a fo­telben? Vagy akár a földön is? Az ebédszünet erre pont alkalmas lenne. Más a helyzet persze az Egyesült Államokban, ahol beve­zették a rövid szundikálást. A cé­gek helyet és időt biztosítanak a rövid alvásra, mert tudják, hogy pár perc szundítás is serkenti a kreativitást és a teljesítményt. A munkahelyi pszichológusok és az alváskutatók is egyetértenek ab­ban, hogy az ilyen szünetek leg­alább olyan szükségesek (és hasz­nosak), mint a kávészünet: kedv­csinálók motiválok. Alvás után Mikor hasznos és mikor káros az antibiotikum? Amikor Alexander Fleming felfedezte az antibiotikumot, a penicillint, nem is sejtette, hogy hány halálos betegségtől óvja meg vele az emberiséget. Azóta az antibiotikumok szé­les skáláját állították már elő, s legtöbbjüknek köze sincs a penészgombához, amelyből az első penicillinkészítményeket gyártották. Szedjük vagy ne szedjük, illetve mikor szedjük, és mikor káros az antibiotikum a szervezetre? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatója alapján ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. T udni kell, hogy az antibiotikum meg­öli a baktériumokat (a jókat és a rossza­kat is) vagy gátolja szaporodásukat, ezáltal gyógyít. Persze a beteg szervezet védekezése érdekében is szükség van a kóroko­zók teljes leküzdésére és eltávolítá­sára. Nem minden baktériumra hat valamennyi antibiotikum. Amelyik baktérium valamely anti­biotikum jelenlétében is szaporo­dásra, fertőzésre képes, azt rezisz- tensnek (ellenállónak) hívjuk. Ez a rezisztencia úgy is kialakulhat, hogy a baktériumok sokszor talál­koznak egy antibiotikum-vegyü- lettel, s kiválasztódnak azon cso­portjaik, amelyeknek életét az anti­biotikum jelenléte nem zavarja. Hasmenéskor csak a legsúlyo­sabb, szövődményes esetekben van szükség antibiotikumra... Az elmondottakból következik, hogy csakis akkor érdemes anti­biotikumot szedni, amikor biz­tosan baktérium okozza a beteg­séget. Ilyen az agyhártyagyulla­dás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladás, a tüdőgyul­ladás, a vesemedence-gyulladás. A nátha, a torokgyulladás, a hörghurut nagyrészt vírusok kö­vetkeztében jön létre, ilyenkor antibiotikumot szedni vétek, mert csak a rezisztens törzsek számát szaporítjuk. Hasmenés­kor csak a legsúlyosabb, szövőd­ményes esetekben van szükség antibiotikumra, mivel a hasme­nés oka legtöbbször szintén vagy vírus, vagy étrendi hiba, a bakté­0 Csak akkor szedjen antibiotikumot, v ha azt az orvos írta fel! © Mindig az egész adagot szedje be még abban az esetben is, ha már jobban érzi magát! a Soha ne szedje be a korábbi betegségkor v felírt és el nem elfogyasztott antibiotikumot! £1 Soha ne adjon az antibiotikumából w másoknak! A fertőzést a rendszeres kézmosással és azzal előzze meg, hogy elkerüli ö a beteg embereket és betartja az oltási időpontokat Forrás: Egészségügyi Világszervezet (WHO) riumok egy része (szalmonella) pedig tovább él a bélrendszerben, ha antibiotikumot szed a beteg. A közegészségügy egyik súlyos problémája a baktériumok ellen­állóvá válása. Az Európai Unión belül Szlovákia azon országok kö­zé tartozik, ahol a legmagasabb az antibiotikum-fogyasztás és ez­zel együtt a antibiotikum-rezisz­tencia is. Tavaly például összesen 8 millió csomag antibiotikumot írtak fel nálunk az orvosok. Az ötmillió lakosra számítva ez óriá­si szám. (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents