Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-30 / 276. szám, hétfő
6 I KULTÚRA 2015. november 30. | www.ujszo.com Muszkaföldön: könyvbemutató a PMI-ben Pozsony. Holnap 17 órakor mutatja be Muszkaföldön című új kiadványát a Fórum Kisebbségkutató Intézet a Pozsonyi Magyar Intézetben (Védcölöp utca 54.). A kötet alapanyagát olyan II. világ- háborús hadifoglyok elbeszélése adja, akik hosszabb-rövidebb időre megjárván a „Muszkaföldet”, azaz szovjet hadifogságba kerültek. A megszólaltatott adatközlők Dél-Szlovákia nyugati részéből származnak: a Vág- sellyei, a Galántai, a Szenei, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járásból. A könyv két nagyobb egységből áll: a bevezető rész a harmincnyolc visszaemlékezővei elkészített interjúk tematikus idézetei alapján mutatja be a szovjet hadifogság jellegét, a második részt pedig Tóth Károly, Sulci József és Mer- va Arnold komplett történetét adja közre. A Muszkaföldön — Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra című kötetet, amely a Fórum Intézet Elbeszélt történelem sorozatának harmadik darabjaként jelent meg, a kiadvány hátterében álló oral history kutatást végző és a könyv anyagát jegyző Kőrös Zoltán, valamint Csanda Gábor szerkesztő mutatja be. (k) JUSZKAFOLDQN" Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra Köztünk volt, itt is marad Húsz interjú Mándy Ivánról, a magyar irodalom egyik legnagyobb novellistájáról SZABÓ G. LÁSZLÓ Jól időzítette Mándy Ivántól szóló beszélgetős könyvének megjelentetését a Corvina Kiadó. A 20. század egyik legjelesebb magyar novellistája pontosan két évtizeddel ezelőtt fejezte be földi létét. Darvasi Ferenc Köztünk vagy című, húsz interjúból álló kötetének olvasása közben az a képzetünk támad: Mándy, a lépcsőházak lovagja hosszú útjáról visszatérve ismét beköltözött az életünkbe. Darvasi Ferenc, aki főállásban szerkesztő, három évvel ezelőtt Elválik címmel jelentette meg első no- velláskötetét. Ahogy a Köztünk vagy fülszövegében írja: ha csak egyetlen könyvet vihetne magával egy lakatlan szigetre, nehezen tudna választani. A pálya szélén, az Előadók, társszerzők, a Fabulya feleségei és A villamos között döntene. Természetesen mind a négy Mándy Iván írói műhelyének termése. Darvasi tehát vállaltan Mándy-rajongó. S mivel úgy érezte, mostanában, sőt ha pontosabban akarunk fogalmazni, az elmúlt években ritkán kerül szóba a régen hangjátékaival is nagy népszerűségnek örvendő író, alakja egyre inkább távolodik tőlünk a múló időben. És nem azokat szólaltatja meg csaknem háromszáz oldalas, eddig sosem látott fényképekkel és most először közreadott levelekkel gazdagított könyvében, akik már korábban is méltatták Mándy írói nagyságát (Esterházy Pétertől Vámos Miklósig többen megtették), hanem akik eddig nem vagy csak ritkán és keveset beszéltek róla. Olyan pályatársak, akik barátai is voltak egykor, írók, költők, irodalomtörténészek, de megszólal egy fordítója és a szerkesztője is, sőt családtagok, szomszédok, kedvenc cukrászdájának egykori presszósnője, régi szerelme és az özvegye is. S hogy a kép a lehető legkontrasztosabb legyen, Darvasi olyanoknak is teret ad a könyvben, akik életkorukból eredően személyesen ugyan nem találkozhattak Mándyval, gondolkodásukra, írói világukra mégis érezhető hatással van. „Mándy alapvetően pozitív kisugárzású ember volt. Mintha mindent szeretettel ábrázolna... Nála, akár Hrabalnál, ott van az alapvető életöröm. Ennek ellenére az élet iszonyatos szörnyűségét is megmutatja.” (V őrös István író) „Sok szerelme volt. Nem hiszem, hogy a beteljesülés, az érzéki szerelem olyan fontos lett volna számára.” (Lator László költő) „Légyinteni nagyon tudott. A legyintése az egész világról alkotott álláspontját, univerzális ítéletét sűrítette magába. A világról és a környezetéről is szólt ez a lágy, laza, közvetlen gesztus, de önmagát is demi- tizálta vele.” (Sándor Iván író) „Szelíd külseje mögött egy olyan ember rejtőzött, aki nagyon élesen figyelte az életet. Közben roppant szerényen élt.” (Cora Erzsébet festő) „Tartózkodó, figyelmes, elegáns volt. És mindemellett erőszakos is. Ha úgy alakult, nem hallgatott senkire, és csak azt csinálta, amit ő kigondolt. Nem a siker érdekelte, hanem a saját útja.” (Vathy Zsuzsa író) „Halála előtt elmondta, hogy az urbánusoknak túl külvárosi volt, nem elég intellektuális, a népiek egy részét pedig egyenesen irritálta. Aztán hozzátette lazán: ő a népieket inkább megértette.” (Pollágh Péter költő) „Nem kötött kompromisszumokat, nem adta be a derekát. Nem csinált semmiből nagy hűhót, nem voltak körülötte botrányok, politikailag sem számított különösebben aktívnak. Nem nézegette, hogy mi az, amit még megtehetne. A maga módján ugyanolyan öntörvényű volt, mint az néhány nemzedék- és pályatársa, aki a legsötétebb elnyomás éveiben sem tett engedményeket a hivatalos kultúrpolitikának.” (Márton László író) „Önmagam hajcsára vagyok, mondta mindig. Rendszerességet vitt a mindennapjaiba: közösen megreggeliztünk, én elmentem dolgozni, ő megborotválkozott, utána azonnal leült írni, délig, fél egyig. Aztán elment ebédelni, kávéházba, beszélgetni. Hazament, kicsit lepihent. Utána megint írt.” (Dr. Simon Judit, az író özvegye) Húsz beszélgetésben húsz portré. Húsz portréban egyetlen arc. Minden idők egyik legnagyobb magyar szépírójának finom kontúrokkal ábrázolt arca. A stílus, az ízlés, az emberismeret, az írás, a mondatszerkesztés, a szavakkal való bánás iskolája egyetlen képben. Az ő képében. RÖVIDEN A Jókai Színház pozsonyi fellépése Pozsony. Bulgakov Álszentek összeesküvése című drámájával a Szlovák Nemzeti Színházban vendégszerepei a Komáromi Jókai Színház. Az előadás az SND Hviezdoslav téri épületében szerdán este 19 órától látható. Az Álszentek összeesküvése XTV. Lajos korában játszódik. A történet főszereplője Moliere, a sikerei csúcsára érkezett drámaíró-színész, az uralkodó pártfogoltja, aki szerelemre lobban egy fiatal színésznője iránt. Kapcsolata lesz az apropója a körülötte szövődő intrikáknak, kegyvesztetté válásának. Bulgakov színműve a függés drámája - szokták mondani. Olyan helyzetet állít elénk, melyben a művész megélhetésének egyetlen lehetősége, hogy eltartói kegyét lesve lealacsonyítsa abenne lakozó géniuszt. Az előadást Martin Huba rendezte, a főbb szere; pekben Mokos Attila, Bandor Éva, Bárdos Judit, Tóth Tibor és Rancsó Dezső látható. (ú) 13 .vasárnap. 18:00. VARANNO. VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 14. hétló. 19:00. ROZSNYÓ, KATOLIKUS TEMPLOM 15. kedd. 19:00. KASSA. SZEMINÁRIUMI TEMPLOM. [VOLTFERENCESEK) 16. szerda 19:00 P0ZS0NY-LIGETFALU. EVANGÉLIKUS TEMPLOM. STREŰNIANSKA19 17. csütörtök. 19:00 DUNASZERDAHELY. REFORMÁTUS TEMPLOM 29. kedd .19:30 ÉRSEKÚJVÁR. KATOLIKUS TEMPLOM. ÍFO TÉR) Bővebb info. iegyrendelés: +421905 654 349. www.elokoncert.sk, www.ticketpoital.sk oi szówhw Karel Gott negyvenedik csalogánya Idén is Karel Gottot választották az év énekesének Csehországban. A nézői szavazatok alapján kiosztott Cseh Csalogány dijat a férfi énekesek kategóriájában a 76 éves, külföldön is jól ismert előadó szombat esto vette át a prágai nemzeti operában. Prága. Karel Gott lett az abszolút győztes is, nála több szavazatot egyetlen más énekes vagy zenekar sem kapott. Az ötvenedik alkalommal átadott díjat, amely 1964-től 1991-ig az Arany Csalogány, majd egy éves szünet után 1993-tól máig a Cseh Csalogány nevet viseli, Gott idén negyvenedik alkalommal szerezte meg. Az énekes jelenleg súlyos beteg - nyirokcsomórák miatt kemoterápiás kezelést kap - ezért részvétele a díjátadón az utolsó pillanatig nem volt biztos. Facebook-oldalán pénteken azt üzente rajongóinak, hogy orvosai nem javasolják neki a rendezvényen való részvéteik ő azonban nagyon szeretne ott lenni, és lehel hogy ezúttal a szívére hallgat. Gott néhány perccel a kategória győztesének bejelentése előtt érkezett a színházba feKarel Gott a díjátadón lesége kíséretében. Amikor bejelentették győzelmét és színpadra lépett, a közönség hosszú percekig felállva tapsolt és éljenzett. Ugyanilyen ováció kísérte Gott távozását is. A kemoterápiás kezelés láthatóan nyomot hagyott az énekes arcán, aki meghatódva mondott köszönetét a rá szavazóknak, és kijelentette, hogy számára a rajongók szeretete a legjobb infúzió. Orvosai szerint Gott kemoterápiás kezelése várhatóan áprilisig tart majd. (Képarchívum) Az Arany Csalogány első évfolyamában, 1964-ben is Gottot választották a legjobb énekesnek. A cseh sajtóban közölt statisztikák szerint eddig 288 lemeze és más hanghordozója jelent meg, számos album több kiadásban, változatban, illetve külföldön is napvilágot látott. Az énekesnők közül Lucie Bílá vitte el a pálmát, immár tizennyolcadszor, a legjobb zenekar a Kabát lett. (MTI, juk) MPl 50835
