Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-30 / 276. szám, hétfő
KÜLFÖLD 4 2015. november 30. | www.ujszo.com Klímacsúcs: a helyzet forró Történelmi fontosságú, minden korábbinál nagyobb globális klímakonferencia kezdődik Nations Unies A terrortámadások után erős a rendőri jelenlét a francia klímacsúcson (sita/ap) RÖVIDEN Négy rendőrt öltek meg Gízánál Kairó. Az Iszlám Állam (IÁ) egyiptomi ága jelentkezett annak a szombati támadásnak az elkövetőjeként, amely során ismeretlenek agyonlőttek négy rendőrt a gízai piramisoktól nem messze. A tegnap éjjel megjelent közlemény hitelességét hivatalos források nem erősítették meg. Fegyveresek golyózáport zúdítottak egy rendőröket szállítójárműre a piramisokhoz vezető egyik főúton; a rajtaütéses támadásban az autóban ülő 4 rendőr életét vesztette. A terroristáknak sikerült elmenekülniük, és magukkal vitték az áldozataiktól zsákmányolt gépkarabélyokat is. (MTI) Két újabb késelés Jeruzsálemben Jeruzsálem. Két újabb késelés történt Jeruzsálem belvárosában tegnap, ezúttal egy 30 év körüli nőt ért támadás. A Samgár utcán egy autóbusz mellett támadt a tettes a nőre, aki könnyebben megsérült. A Ciszjordániából érkezett késelő elmenekült a helyszínről, de a rendőrség rövid üldözés után elfogta. Néhány órával korábban az óváros damaszkuszi kapujánál egy palesztin férfi késével egy izraeli katonára támadt. A katona könnyebb sérüléseket szenvedett, a támadót lelőtték. A kiúj ült erőszakhullámban eddig 17 izraeli, egy amerikai turista, egy eritreai menekült, valamint 90 palesztin halt meg. (MTI) Ferenc pápa Afrika szívébe érkezett Bangui. Afrikai útjának utolsó és egyben legveszélyesebb állomására, a vallási konfliktus dúlta Közép-afrikai Köztársaságba érkezett tegnap Ferenc pápa. A katolikus egyházfő a megbékélés és a béke üzenetét viszi a megosztott országba. A Közép-afrikai Köztársaságban csaknem 3 éve vallási alapú fegyveres konfliktus dúl, amelynek során több ezer embert gyilkoltak meg. Az egyházfő útját a többséget alkotó keresztények és a vallási kisebbséget alkotó muszlimok egyaránt üdvözölték. (MTI) Agyonlőttek egy neves kurd ügyvédet Diyarbakir. Ismeretlen fegyveresek agyonlőttek szombaton egy közismert, a kurdok ügye mellett elkötelezett ügyvédet, aki éppen sajtótájékoztatót tartott a zömében kurdok által lakott délkelet-törökországi Diyarba- kirban. Tahir Eleit, a helyi ügyvédi kamara elnökét fejbe lőtték, amikor nyilatkozatot olvasott fel a sajtó képviselői előtt. A fegyveresek tüzet nyitottak Elcitre és vele együtt ügyvédek egy csoportjára. A rendfenntartók azonnal beavatkoztak, a lövöldözésben több újságíró és legalább 3 rendőr megsebesült. A tettesek elmenekültek, kézre kerítésükre rendőrségi haj sza indult. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs, történelmi jelentőségű, minden korábbinál nagyobb szabású klímacsúcs kezdődik ma Párizsban. A két héttel ezelőtti terrormerényletek ellenére a konferencia nyitónapján 147 ország első számú vezetője lesz jelen, köztük a felmelegedést okozé üvegházhatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős USA és Kína elnöke, India miniszterelnöke, illetve Európa vezetői. A klímacsúcs tétje óriási, és az idő szorít, mert az iparosodás előtti mértékhez képest már 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a légkörbe jutott üvegházhatású gázok pedig ott is maradnak. Ha nem cselekszenek az országok, a felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel jár az ökológiai rendszerre nézve, a bolygó jelentős része lakhatatlanná válik a ciklonok, szárazságok, a világóceán szintjének emelkedése, a mezőgazdasági terlorökországba szállították a szír-török határ közolóbsn lelőtt orosz vadászgép pilótájának holttestét, amelyet azonnal átadnak Oroszországnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Törökországot sújtó szankciókról szóló rendsletst. Moszkva/Ankara. „A pilóta holttestét, aki életét vesztette a (török) légtér megsértése során, átadták nekünk a szíriai határon” - mondta tegnap Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. Egy orosz diplomata a török hadsereg képviselőjével együtt a török-szíriai határ mentén fekvő Hatay térségbe utazott, ahol átveszi Brüsszelben tegnap este az Európai Unió és Törökország vezetői rendkívüli csúcstalálkozót tartottak, amelyen az állam- ás kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldását célzó közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja. Brüsszel. Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából - fogalmazott tegnapi közleményében az Európai Tanács. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az ember- csempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott proményhozamok csökkenése, bizonyos fajok eltűnése és számos egyéb negatív jelenség hatására. Eddig 161 ország adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait tartalmazó listát (a listát a 7. oldalon ismertetjük). Ezek az országok együttesen az üvegházhatású gázoknagyjából 90%-át bocsátják ki, Az eddigi felajánlások azonban nem elégségesek, ha csak azokat Oleg Peskov alezredes holttestét. A török légierő egyik F-16-os vadászgépe kedden lőtt le egy orosz vadászbombázót. A Szu-24-es típusú gép pilótája és navigátora is sikeresen katapultált, de földet érés közben golyózáport zúdítottak rájuk. A pilóta életét vesztette, a navigátornak viszont sikerült elmenekülnie. Az orosz vadászgép lelövése jelentős feszültséget okozott Törökország és Oroszország között. Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Törökországot sújtó szankciókról szóló rendeletet, válaszul arra, hogy a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót. A Kreml honlapjára feltett elnöki rendelet értelmében átmenetileg megtiltják a charter jeletekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Áz összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják. A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak 18 millió, Szlovákiának 13 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Az akciótervben szereplő „legális menekültkontingens” létszámáról is születhet döntés a találkozón. Ennek elfogadásához az szükséges, hogy Törökország tegyen ígéretet az EU-ba tartó illegális bevándorlás elleni fellépésre. Mindazon országok képviselői, amelyek hajlandóak egy menekültkontingens átvételére Törökországtól, az elképzelések szerint összesen mintegy 400 ezer menekültet fogadnának be - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lap. Ez nagyjából az egyharmada a balkáni migrációs útvonalon az idén az Euvalósítják meg, a globális átlaghőmérséklet emelkedési pályája még mindig 3 fokon marad, ami ugyan lényegesen jobb a tétlenség esetén akár 4-5 fokot elérő felmelegedésnél, de felette marad a célul kitűzött 2 foknak. Utóbbi cél eléréséhez 2050-ig 40-től 70 százalékig terjedő mértékben kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben jelenleg a világ energiarepülőjáratokat Törökországba, az utazási irodák nem szervezhetnek tu- ristautakat oda, és teljesen vagy részlegesen leállítják bizonyos török áruk importját. Továbbá korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, valamint török munka- vállalók alkalmazását orosz cégekben. A rendelet utasítja a kormányt, hogy állítsa össze a korlátozással érintett áruk, cégek és állások listáját. 2016. január 1-jétől vízumkötelezettséget vezetnek be az Oroszországba utazó török állampolgárok számára. Törökország elsősorban élelmiszert, agráripari termékeket és textíliát szállít Oroszországba. A Kreml szóvivője azt mondta, hogy jelenleg mintegy 200 ezer török álrópai Unióba érkező menedékkérők számának. A kontingens legnagyobb részét Németország fogadná be, de vannak arra utaló jelek, hogy Franciaország is számottevő részt vállalhat. Az EU-török megállapodás legtermelésének 80 százalékát fosszilis energiahordozók (kőszén kőolaj, földgáz) biztosítják. A konferencia egyik legvitásabb kérdése a terhek eloszlása lehet. Történelmi szempontból nézve ugyanis főleg az ipari államok pumpálták a legtöbb, légkört károsító gázt a levegőbe, de egy ideje már a gyorsan fejlődő országok - India és Kína - is jelentős szerepet játszanak a hőmérséklet emelkedésében. E nemzetek azonban arra hivatkoznak, hogy nekik is jogukban áll felzárkózni a gazdag országokhoz. Tárgyalni kell azt a kérdést is, vajon a világ gazdaságának az évszázad végéig széndioxidkibocsátás nélkül kell-e teljesítenie, mint ahogyan azt a legfejlettebb államokat tömörítő G7-országok javasolják, vagy a kibocsátás maximális mértékének elérése után kellene csökkenteni azt. A konferencián résztvevő 195 ország mindegyike megfogalmazza saját, nemzeti klímacéljait, a célok teljesítését a jövőben ellenőriznék. A december 11-ig tartó konferencián megszülető egyezmény a 2020-ban lejáró kiotói megállapodást váltaná fel. lampolgár tartózkodhat orosz földön. Recep Tayyip Erdogan török elnök kifejezte sajnálatát az orosz légierő egyik vadászbombázójának lelövése miatt. Az államfő most először tette ezt meg az orosz-török viszonyban jelentős feszültséget okozó incidens óta. Erdogan támogatói előtt ismét védelmébe vette az orosz gép lelö- vését, amelyet Ankara légtérsértéssel indokol, és bírálta Oroszországot szíriai beavatkozása miatt. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. ,3ár ne történt volna meg (az orosz gép lelövése), de megtörtént. Reméljük, többé nem fordul elő hasonló eset” - mondta. Mindkét félnek pozitívabban kellene hozzáállnia az ügyhöz-jelentette ki. (MTI) hamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót. (MTI) Erdogan sajnálkozik, Putyin kőkeményen büntet EU: megegyezhetnek a törökökkel a menekültekről Drótkerítést kezdett el felhúzni a macedón hadsereg szombaton a macedón-görög határon. Ezt látva ismét összetűztek a migránsok a macedón rohamrendőrökkel. Szkopje november 19. óta csak az afgán, az iraki és a szír menedékkérőket engedi be az országba. Ezért már mintegy kétezren rekedtek a határ görög oldalán fekvő Idomeni település közelében. (tasr/ap)
