Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-30 / 276. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2015. november 30. RÉGIÓ Átadták az ország második legnagyobb csomagkezelő depóját NÉMETI RÓBERT Egy óra alatt 7000 küldeményt tudnak feldolgozni a kassai központban. I7TTT1 Átadták át az ország eddigi leggyorsabb csomagkezelő depóját. A jövő év első felében Pozsonyban is üzembe helyezik. Tomáš Drucker, a Szlovák Posta vezérigazgatója elmondta: a kassai az ország azon fő csomagkezelő és csomagfeldolgozó depóinak egyike, amelyek naponta több ezer küldeményt indítanak útnak nemcsak az országon belül, hanem külföldre is. „A kassai depó Közép-Európa legmodernebb automata rendszerei közé tartozik. Nagy szükség volt már rá, mert az eddig használatos gépeket 40 évvel ezelőtt szerelték be. Az új rendszer hatszor takarékosabb, mint a régi, és 99 százalékos pontossággal dolgozik” - nyilatkozta lapunknak Drucker. Az előző, félautomata berendezések kevesebb mint 1000 csomagot tudtak feldolgozni óránként. Ducker szerint fontos, hogy a lehető legmodernebb techonológiá- val dolgozzanak, az viszont tény, hogy a teljes egészében automatizált rendszer működtetéséhez kevesebb ember kell. „Mostantól sokkal gyorsabb lesz a csomagok feldolgozása, továbbküldése, egyszerűbb és pontosabb lesz a Track and Track nevű csomagkövető rendszer is” - sorolta a vezérigazgató. A posta egyébként a korszerűsítés keretében kivonta a forgalomból a csomagok, küldemények érkezésére figyelmeztető sárga értesítőket, amelyeket eddig a postaládákba dobtak. Már SMS-ben vagy e-mailben tájékoztatnak a csomag érkezéséről. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Az Iszlám Állam legújabb propagandavideóján Szlovákia és Magyarország is felkerült a dzsihádisták ellenségtérképére. Biztonságban érzi magát? Felhívjuk a hozzászólók figyelmét, hogy véleményüket viszontláthatják a nyomtatott Új Szóban. Erik Fedor: Nálunk Bősön a legjobb helyen vannak. Ha valamit akarnak, akkor ott tudnak csinálni. Bárczi Bálint: Visszaadni nekik azt, amit ők csinálnak ártatlan emberekkel! Gáspár Pathó Kati: A terroristáktól nem félek. Jobban aggaszt az emberek szellemi színvonalának romlása. Váradi Tünde: Bugárésahozzá hasonlók vigyék magukhoz ezeket az embereket, az itteni népnek van épp elég baja. Sukály Balog Ildikó: Nem az a kérdés, hogy mi biztonságban érezzük-e magunkat, hanem az, hogy gyermekeink, unokáink biztonságban lesznek-e, ha ezek betelepednek ide. Porkoláb Imre: Sajnos senki nem lehet biztonságban a fanatikusoktól. A palettájuk széles és nem tudod megmondani, ki az és ki nem. Stopot kellene alkalmazni a bevándorlókkal szemben, és ha menedékjogot kémek, igen szigorú szűrőn kellene átengedni őket. Márton István: Szlovákia biztos nem fog beszarni ezektől, mert ott még mindig van katonaság, sajnos nem úgy, mint nálunk, Magyarországon. Tehát nem féltem a szlovákokat, de a magyar népet sem, mert ha kis ország is Magyarország, harcolunk a hazánkért, mint ahogy Szlovákia is. És köszönet a szlovák rendőrségnek, hogy segít a magyar határt védeni. Id. Seres Sándor: Nem kellett volna annyi fegyveramnesztia, nagyobb lenne a biztonságérzetünk. Hajas Hortolányi Kitti: Remélem, hogy Szlovákia és Magyarország is harcolni fog, és megvédik a hazájukat, hogy az emberek biztonságban élhessenek. Kaczne Ibolya: Mindegy, hogy félünk vagy félvállról vesszük a dolgokat, a fejesek elintézték a sorsunkat! Minek kellet ezeket az agresszív menekülteket befogadni? Inkább harcolnának a hazájukért, életerős férfiak! Ehelyett azt hangoztatják, hogy ez meg az a joguk. No ezek miatt retteghetünk, mert köztük vannak a terroristák! Persze, tisztelet a kivételnek! DrekyDräxler Dénes: Szlovákiából mit akarnak elsajátítani? A Dunát? Mert több értékes dolog nem nagyon akad errefelé. Simkó Csaba: Kedves Bugár úr, lehet befogadni közülük párat! Lipóti Tibor: A baj akkor kezdődött, amikor megszüntették a határokat a nagy demokrácia nevében. Ezzel megnyílt az út a csempészek előtt, majd az embercsempészet is felvirágzott. Most már bárki mehet keresztül-kasul az egész kontinensen. Hrabovsky Tóth Edit: Ha jobban megnézzük azt a bizonyos térképet, egész Európa fent van rajta, amúgy nem most kenne rajta agyalni, véleményem szerint egy kicsit elkéstek. A migránsok kezdték el a háborúzást, mert velük jöttek a terroristák, hát van mitől félnünk. Halász Linda: A média által agymosott sok ember miatt nem érzem magam biztonságban. Meg az országok fegyverkezése miatt. Ha az ISIS igazi nyomást akarna gyakorolni Európában, fontosabb helyen robbantottak volna, mint egy metál- klubban. Tóth Imre: Mennek majd a Szuho- jok, Migek, aztán lehet kántálni, hogy Allah akbar! Moys Erich: Aki megijed, örökké félelemben fog élni, jól tette (remélem, majd teszi is) a kormány, hogy nemet mondott a kvótákra, még ha ezzel növelte is a terrorveszélyt. A kelet-európai népek nem arról híresek, hogy egy fenyegetéstől vonalkódos lenne az alsójuk. Darina Porubská: Reméljük megvédenék minket, hogy biztonságban élhessünk, mert mi egyszerű emberek isszuk meg ennek a levét. Eduard Brindzák: A félelemhez nem dzsihádisták kellenek, hanem katonaság! Ordas A Farkas: Mikor tudatosítják végre a vezető hatalmak politikusai, hogy minél hamarabbi egységes fellépésre van szükség, most, és nem hónapok múlva. I 3 Mi a teendő, ha visszaélnek a személyes adatainkkal? Kétségtelen, hogy a Facebook közösségi háló összehozta az embereket a virtuális világban, és számos lehetőséget kínál az információmegosztásra, véleménynyilvánításra. E nagyszerű lehetőségek mellett vannak árnyoldalai is, melyeket csak fokozatosan tudatosít a felhasználó. Megemlíthetem közülük az internetes függőséget, a zaklatást és a személyes adatokkal való visszaélést. Ez utóbbira a Snowden-botrány kirobbanásakor derült fény, mely szerint állítólag a cég felhasználói adatokat szivárogtat ki az amerikai hírszerző szolgálatnak. A sajtóban aztán feltűnt Max Schrems osztrák aktivista, aki megkezdte szélmalomharcát a hatalmasokkal. E küzdelem jogi vonatkozásairól szeretnék többet megtudni, például azt, miért Írországba ment pereskedni, mit sikerült eddig elérnie és mi is az a Safe Harbour. A múlt heti cikkben összefoglaltam a Facebook adatkezelési gyakorlatával szembeni ír panasz útját. Maximillian Schrems további eljárásokat is indított a Facebook ellen. Ezek menetét a nyilvánosság is figyelemmel kísérheti a www.europe-v-facebook.org honlapon, melyet Schrems csapata működtet. Az átláthatóság végett felkerültek rá a felek egymással való és az ügyben fellépő állami szervekkel folytatott fontosabb levelezései, beadványai és a döntéshozatalban részt vevő hatóságok határozatai is. Az uniós adatvédelem gerincét az Európai Unió Alapjogi Chartája és a 95/46/EK irányelv adja. A nemrég eltörölt biztonságos kikötő - Safe Harbour - rendszer lényege az volt, hogy a listán szereplő amerikai szervezetek önként vállaltak bizonyos, az amerikai szabályozásnál szigorúbb adatvédelmi garanciákat. A hét alapelv között szerepelt az adatkezelő szervezet tájékoztatási kötelezettsége az egyénekkel szemben a róluk folytatott információgyűjtés és -fel- használás céljairól, arról, mely harmadik személy(ek)nek adják át adataikat és milyen védelmi mechanizmusok érvényesülnek, ha megszegik az alapelveket. A biztonságos adatkezelés ígérete azonban nem terjedt ki az Egyesült Államok hatóságaira. Azok pedig nemzetbiztonsági, bűnüldözési és más hasonló érdekekre hivatkozva adatokat kérhettek ki VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL az európai adatokat kezelő amerikai illetőségű cégektől. Az uniós polgár így teljesen védtelen maradt az esetleges visszaélésekkel szemben - az US A állami szerveivel szemben nem lévén jogorvoslati lehetősége. A Safe Harbour-rendszer törlésével azonban - remélhetőleg csak átmenetileg - bonyolultabbá vált a személyes adatok továbbítása az unión kívülre. Ez elsősorban a nem kis számú felhő (cloud) típusú adattárolással foglalkozó amerikai társaságot érinti. Egy átfogó keretmegállapodás hiányában ugyanis kétoldalú adatvédelmi megegyezéseket kell kötniük európai ügyfeleikkel. Ezekbe célszerű bedolgozni az Európai Bizottság által ajánlott szerződéses kitételeket (EU model clauses), melyek megfelelő szintű adatvédelmet szavatolnak - feltéve, ha e rendelkezéseket be is tartják. Közben pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatnak egy új adatvédelmi rendszer kidolgozásáért. Érdekes lesz tehát figyelni, hogyan végződik „Dávid és Góliát” harca, és milyen formában sikerül az Európai Uniónak elérnie az Egyesült Államokba való adattovábbítás biztonságát. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Az Új Szó ára az 52 oldalas XVI. évf. • 12. szám • 2015. december • megjelenik havonta * 52 oldal Nyereményözön! I készpénz % Skandináv, £ plus* egy d szóké«» i i i finn n iiíi—wiwiiwhhw pwpww——— Az új rendszer gyors és 99 százalékos pontossággal dolgozik (A szerző felvétele)
