Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-04 / 255. szám, szerda
KULTÚRA 6 2015. november 4.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Fókuszban Ardamica Zorán Fülek. A Füleki V árosi Könyvtárban november 5- én (csütörtök) 16.30-kor mutatják be Ardamica Zorán Örökországi és más történetek című kötetét. A szerzővel Vida Gergely, az Opus című hazai magyar irodalmi folyóirat szerkesztője beszélget. Ardamica Zoránnak eddig tizenegy önálló kötete jelent meg különböző műfajokban. Legfrissebb könyve - melyben a műfaji önmeghatározás szerint abszurdiádák szerepelnek -tulajdonképpen abszurd epizódok tablója. Mindegy, hogy a történeteket egy leölt sertés vagy egy gitár mondja el, esetleg valaki közülünk, a reménytelenül kisstílű és kínosan ismerős léthelyzeteken egyszerre nevetünk és szívjuk a fogunkat. A szerző a kötetért idén megkapta az Irodalmi AlapMadách-nívódíját. (k) Adele rekordott döntött New York. Rekordot döntött Adele Hello cimü új dala: az elmúlt egy hét alatt több mint egymillió példányban kelt el. A Nielsen Music közleménye szerint Adele digitális formátumban piacra dobott kislemeze 1,11 millió példányban fogyott el az elmúlt héten az USA-ban. A korábbi rekordot Flo Rida Right Round című dala tartotta egy hét alatt 636 ezer letöltéssel. A Hello a Billboard százas toplistájának csúcsán debütált. Az énekesnőnek ez a negyedik dala, amely első helyre került a listán. A Hello a világsztár harmadik, 25 című albumának első száma. A lemez november 20- án kerül a boltokba. (MTI) Újabb díjat kaphat a Saul fia Budapest. A legjobb külföldi film kategóriában a Brit Független Filmdíjra (BIF A) jelölték Nemes Jeles László Saul fia című alkotását. Ez az első magyar film, mely jelölést kapott az 1993-ban alapított brit díjra. A filmkészitőkből és színészekből álló zsűri évről évre a kiemelkedő brit alkotásokat ismeri el, emellett a legjobb külföldi film kategóriába is osztanak díjat. A Saul fia, amely Cannes-ban több díjat, köztük a zsűri nagy díját is elnyerte, ezúttal négy további filmmel került ajelöltek közé. A holokauszt- dráma Magyarország nevezettje az Oscar-díjra a legjobb külföldi film mezőnyében. Forgalmazási jogát már több mint 50 országba adták el. A BIF A-díjátadóra december 6-án kerül sor Londonban. (MTI) Elhunyt Colin Welland London. 81 éves korában Alzheimer-kór következtében meghalt a Tűzsze- kerekOscar-díjas írója, Colin Welland. Színészként kezdte a filmes karrierjét 1969-ben, és 1998-ig olyan alkotásokban játszott mellékszerepeket, mint a Szalmakutyák, az lan Fleming titkos élete vagy Arnold Schwarzenegger egyik korai filmje, a Kaktusz Jack. A Tűzszekerek Oscar-díja mellé a brit Oscamak számító BAFTA-díjból is elnyert kettőt az 1969-es Késért és a Saturday Night Theatre sorozatért. (k) Az utca hírmondója JUHÁSZ KATALIN Tavaly ilyenkor örömmel számoltunk be arról, hogy a füleki származású Laboda Róbert harmadik helyezést ért el a magyarországi slam poetry bajnokságon. Nos, idén ugyanitt második lett, sőt a győztes Basch Péterrel megosztva a közönségdíjat is megszerezte. Nyáron pedig megjelent első verskötete. Erről lesz most szó. Nehéz a dolguk a slamme- reknek. Olyan műfajban alkotnak, amely jóval népszerűbb ugyan a „magas” költészetnél, mégsem örvend igazán komoly elismerésnek az irodalmárok körében. Vannak, akik egyenesen kártékonynak tekintik a poézis fejlődése szempontjából, és hosszú tanulmányokban igyekeznek bizonyítani igazukat. Mások ezt pont fordítva gondolják, és saját érveiket fejtegetik, szintén hosszasan. Egyetemi szakdolgozatok születnek e témában, patinás könyvkiadók jelentetik meg az új urbánus hősök szövegeit, szóval az irodalmi élet alaposan felbolydult. Néhány slammer már meg tudott kapaszkodni „odafent” (Simon Márton, Závada Péter, Pion István, Kemény Zsófi, Csider István Zoltán), a többiek pedig lelkesen igyekeznek előre a bozótban. Ezek egyike Laboda Róbert. A magyarországi Athenaeum Kiadó főszerkesztője csapott le rá, szó szerint, ami meglehetősen ritkán fordul elő hazánk fiával. A Túlzások című kötetet Pion István szerkesztette, vagyis a szövegek egy slammer-irodalmár haver kezébe kerültek, aki emiatt itt- ott talán túlságosan megengedő volt. De erről később. A szerző az idei országos bajnokságon (Pereszlényi Erika felvétele) Vannak a könyvben slamek és versek is, illetve a kettő sajátos ötvözetei. Az eladási listákon is jól teljesít, a bevezetőnkben említett idei „ezüstérem” pedig nyilván még inkább rásegít a sikerre. Mert fintoroghatunk, dohoghatunk, csóválhatjuk a fejünket, de akkor is a helyzet, hogy a mondandó hitelessége, a közlés bátorsága és nyelvi frissessége, a kor ütőerén tartott ujjak, valamint a költészetben szokatlan lazaság sikert arat a fiatalok körében. Olyanok körében is, akik egyébként nem olvasnak verseket, sőt egyáltalán semmit sem olvasnak. Erre most látnak a színpadon egy odamondogató, szimpatikus fiatalembert, és kifelé menet megveszik a kötetét. Hát mi ez, ha nem hatékony kultúra- terjesztés?! El kell fogadnunk tehát, hogy sokat változott a világ, és ahogyan a tévésorozatok lassan leváltják a nagyregényeket, a graffitik pedig bekerülnek a galériákba, úgy a költészet is alapos vérátömlesztést kap manapság. Félreértés ne essék, Laboda Róbert „igazi” versekként értékelhető szövegeket is publikált ebben a kötetben, viszont ezeken is érezhető a közeg, amelyből érkezett. És azok a módszerek — ha úgy tetszik, szövegalkotási stratégiák —, amelyek élőszóban működnek, olvasva bizony hatásvadásznak tűnnek. Az előadásban, gesztiku- lációban, hangsúlyokban rejlő energia nélkül kibuknak a technikai hiányosságok, a képzavarok, ha úgy tetszik, a bárdolatlanság. Mindjárt a nyitó versben találni erre példát: „ vigyáztál, mint vigyázzban állott tál, / s keringő vázolt belteret, / darabos, cikázó talpnyomást hagytál / tüdőmben, mi maga volt az ékezet”. Vagy a harmadik, Teremkoncert című szövegben: „térhallásom vadászva szaggatott, / emellett eget rengetett,/ az üvegben átvészelt állapotom / a sarokban flamencót pengetett”. A szójátékokkal teli énversek sem robbannak úgy, mint a színpadon - olvasva inkább kínosak, mint szórakoztatók: „felvidéki zászló alatt integet a Laboda, / serény-marék földjén fülel, / majd szólnak néki innen- ónnan: / hé, Laboda! Lábad ide! Nem oda!/ periférián a Laboda,/ kinek száz magyaré a mosolya,/ mégis most magától kérdi: / hé, Laboda! Kellesz te még amoda? " A kötetben szereplő 26 szöveg legalább egyharma- dában viszont nem találtam kivetnivalót. Ilyen például a bensőségesen őszinte Levél nagyapámnak, az első szerelmet érzékletesen lefestő Tavaszi áradás, a generációs problémákat karcoló Váltakozó kor vagy éppen az identitáskereső Tábla. Laboda Róbert nyitott szemmel és nyitott szívvel jár az utcán, és igyekszik mederbe terelni azt az iróniával keveredő nyers erőt, amely slam-szövegeit jellemzi. Mindenekelőtt a szabadság- vágy érződik a szövegeiből, a szavak nyújtotta önkifejezési lehetőség kiaknázásának szándéka hajtja. Az utca hírmondója ő, a hétköznapi helyzetek krónikása, egy nemzedék autentikus szószólója, aki ugyan néha még keresi a hangját, de egyre gyakrabban talál célba. És, ami a legfontosabb, megtalálta saját közönségét. Laboda Róbert: Túlzások. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2015.80 oldal. Müller Péter ÉLETMŰVÉSZET megvásárolható | r re i T A M A s Müller Péter: Életművén Minden ember művész. Alkotása: önmaga és az ; egész élete. Erről szól i ez a könyvem. Lelner Leun; Illúzió Bexi - civil nevén Budai Rebeka - második albumának sikere, egy londoni út és a Nagy Márkkal való el sem kezdődött kapcsolatának vége után hirtelen elveszti a talajt a lába alól. A kli herceg - Filmalbum A csodás képeskönyv révén újra átélhetjük a film varázslatét és megható pillanatait. Frei Tamás: Agrárbárók A főhős ezúttal Is André, a korábbi három kötetből már jól Ismert magyar származású francia titkos ügynök, akit ezúttal nehéz lesz felismerni... Borbás Marcsi: A sűrűje 2. .Hiszem, hogy a magyar gasztronómiát alapvetően és meghatározóan azok a fogások alkotják, amelyek a házi konyha kedvenceivé válnak és a családok asztalára kerülnek* Jo Nesbo: Fehér éjszaka Vajon akkor kezdődött ez a történet amikor rájöttem, hogy csak a negyedik legjobb focista vagyok az osztályban? teszi fel magának a kérdést Jón, aki szerény drogüzletét feladva kénytelen elszegődni a Halászhoz, az oslói drogbáróhoz. Podo Ibi UnpoMk IP ťWON, Noniko Hifi II. | Avparíc SNpptnj CmUr, ütfeww II Pouooy | üdowo« ul & S«k I Polli City (odor, Vojnorskó 1001 No Poilovi j Pozsony | Goiíaot 1S9I. Somorjo | DMOMÚMy, lutnúy utca IAQAUO SHOPPING CiNTH, NManiko tuto 111, írwkijv« | Komárom, Nádor ua 3? | Golorio Myny Nitro, Itefankeve Imit 61 I Kaua OC OpNm« téoldamké 331 Kaua, Kányvpalota, Pő utm 721 Aupaik Xo&e, Nóev ooMwdM'ov | (X Zmpbv A- ÚódkoviČB S. Mididov« AVSRÁRBAMK co Panka Rhei FÜLVIDÉK Czutor Ilyennek kell lennie egy csúcson levő zenész szólólemezének. Egymaga írta, szinte minden hangszeren ő játszik, a keverést, utómunkákat is maga végezte. Sokáig ócko- dott a szólóalbumtól. „Csapatjátékos vagyok, a zenekar részeként érzem jól magam, még akkor is, ha a legtöbb dalt én találom ki” - mondja Czutor Zoltán. Eddig együttesei nagylemezeire pakolta fel csaknem minden ötletét, emiatt nem volt az albumoknak igazán markáns arcuk. A leginkább az egykori Nyersből és ajelenlegi Bel- mondóból ismert, nagy Beatles-rajongó Czutor tehát belevágott. ,3elevágok, bele én” - énekli a CD-t indító szerzeményben. A Czutor egy bensőséges nagylemez, gitárra és finom gépdobra hangszerelt, a közéletről és a szerelemről, családról szóló dalokkal. Az album eklektikus, a fő irányvonal, a poprock mellett a hiphop és a népzene is jelen van. Két felvételben szerepelnek vendégzenészek, az Édes hazám címűben a Fourtissimo rézfuvós kvartett és annak egyik tagja, Kuna Bence kürtös a Minimál címűben. A prímet a moralizáló zeneszámok viszik. .Alszom a minimál munkás minimál rémálmát. Mini az élettér, mini a cél” - énekli Czutor a Minimáiban. A népzenei Édes hazám a hazaszeretetről szól. „Nem vagyok biztos benne, hogy tudom szeretni Magyarországot, az viszont biztos, hogy akarom”- mondta a zenész egy interjúban. „Édes hazám úgy imádlak, ha kívülről nem, belül vágnak” - énekli a dalban, amely folytatásának is tekinthető a Ha idegenben vagyok című. „Idegenben vagyok, az idegen nehezen eszi meg, amit itt kinn kapok. A hazait keresem, de befogom, mégis jobb, ha odakinn keresem a tutit.” Egy következő szerzeményben, a Könnyűnek találtatott zenében kritikát mond a mai könnyűzene állapotáról, az értékválságról—„Mert Sinatra után színpadon soha már nem állt férfi, csak majmok”. „Ha én nagy zavaromban másnak látszom, kérem, nézze el” - hallható a záró dalban. Czutor Zoltán most egy új oldalát mutatta meg, és mi ennek csak örülünk. (Music Fashion, 2015) Értékelés: 10/8 Puha József i I ^ S MP150055
