Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-04 / 255. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. november 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Valahol F ehéroroszországban Kalmák és a rendőrség esete a civil ellenőrzéssel MARIÁN LEŠKO A egypárti kormáf""Wf nyokegyikjel- J lemzője, hogy JL. maguk döntik el, ki ellenőrizheti őket - nem tehetnek róla, egyszerűen ilyen a természetük. És persze olyan ellenőrző szerveket választanak vagy kreálnak, amelyeket viszont maga a kormány ellenőriz. Ez a kontrolált ellenőrzés. Robert Kalmák ezt az alapelvet nagy leleménnyel és ötletességgel vitte tökélyre a belügyminisztériumnál. Eldöntötte, ki nem ellenőrizheti a rendőrök munkáját, és előadta azt a számot, hogy neki ebbe nem is volt beleszólása. Szeptemberben a rendőrség olyan határozottan lépett fel a medvei befogadótáborban, hogy aztán jobbnak látta nagyon gyorsan eltüntetni onnan a menekülteket és isten hírével Németországba küldeni őket. Az intézkedés sértettjei így is panaszt tettek az Emberi Jogi Liga szlovákiai irodájánál, amely az ENSZ menekültügyi főbiztosságának is társszerve. A liga munkatársai kivizsgálták a panaszt, még Németországba is kiutaztak a menekültek után, jelentésük alapján pedig Jana Dubovcová ombudsman megállapította, hogy a rendőrség nem az előírásoknak megfelelőenjárt el és megsértette a menekültek emberi jogait. Ezek után a rendőrség idegenrendészeti osztálya annak rendje és módja szerint bejelentette, hogy az Emberi Jogi Liga többé nem ellenőrizheti a szlovákiai befogadótáborokat. Magyarázattal nem az idegenrendészet főnöke, Ľudovít Bíró, hanem a belügyminisztérium szolgált. Az indok, hogy az Emberi Jogi Liga „többször visszaélt” ellenőrzési jogával, és „nem konstruktív” kritikával illette a rendőrséget. Az újságírók kérésére, hogy hozzák nyilvánosságra, milyen „konkrét esetekről” van szó, sem a belügyminisztérium, sem az idegen- rendészet nem válaszolt. Kalmák később azt hangoztatta, hogy a liga nyilatkozatai „kontraproduktívak” voltak, és a „civil szervezeteknek is segíteniük kell a rendőrségnek, hogy egyszerűbben végezhesse a munkáját, és érteniük kell a rendőrség működését és feladatait”. Természetesen félrevezető mondatról van szó. A civil szervezetek egyetlen módon segíthetik a kormányt és a minisztériumokat, mégpedig úgy, hogy ellenőrzik őket, betartják-e a törvényeket, az alkotmányt, és a köz érdekében jámak-e el. Ha ez nem egyszerűsíti az állami szervezet munkáját, az nem a civil szervezetek problémája. Az Emberi Jogi Liga sem azért jött létre, hogy nagy megértéssel szemlélje a rendőrség munkáját, hanem azért, hogy figyelje, tiszteletben tartja-e az emberijogokat, ez esetben a menekültek emberi jogait. És ha feltálja, hogy a rendőrség hibázott, akkor azt nyilvánosságra kell hoznia, mert mint Zuzana Stevulová, a liga képviselője mondta, demokratikus jogállamban nem hunyhatunk szemet az ilyesmi felett szemet, „mert ez itt nem Fe- hérororszország”. Végül Kalmák beosztottja, Ľudovít Bíró jelentette be, hogy felfüggesztik az együttműködést az ENSZ társszervezetével. Kalmák pedig azt nyilatkozta: „Nem akarok beleszólni a kollégáim döntésébe, akik így döntöttek”. Persze tudjuk jól, hogy a „kollégái” a beosztottjai, akik teljesítik a főnök utasításait és megvalósítják elképzeléseit. A miniszter így határolódott el a saját lépésétől, mert azért azzal tisztában van, hogy olyan döntést hozott, mintha Fehéroroszországban lennénk. — Egészségesebben főznek~~~~AZ ISKOLÁBAN, HÁL ISTENNEK, MI IS TOVÁBB FOSUNK ÉLNI! 'ES SOKKAL TÖBB IS iS A KAJA. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A jobbikos Szávay „irodahálózata” Vizsgálatot indított a szerb államizgatási minisztérium annak kiderítésére, hogy a Jobbik politikai tevékenységet folytat-e Szerbiában. Ugyanis Szávay István, a párt al- elnöke, aki nemrég irodát nyitott Dunaszerdahelyen, ezt tette a vajdasági Zentán is. A Vecsemje Novoszti napilap azt írta, a minisztérium nem tilthatja be egyetlen párt működését sem, arra csak az alkotmánybíróságnak van joga. „Szerbiának modem, demokratikus országként ki kell állnia az emberi és szabadsági ogok mellett, és el kell ítélnie a szélsőségek minden formáját, valamint a diszkriminatív viselkedést. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk az ügymeneteket, amelyek más - ennél kevésbé egyértelmű - helyzetekben is megvédik a politikai tevékenységhez való jogot, ami a demokratikus társadalom alapja” - mondta a lapnak Kori Udovicki államigazgatási miniszter. A lap kiemelte, hogy a Jobbik Magyarországon „rosszul viszonyul” a kisebbségekhez. Szávay múlt héten nyitott képviselői irodát Zentán, a hatóságok előtte kétszer is betiltották a Jobbik pártirodájának működését Szabadkán. A megnyitón azt mondta: azért jött, hogy segítséget nyújtson a helyieknek a problémák megoldásában. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke erre úgy reagált: tudjuk, melyek a problémák, és hogy azokat hogyan lehet megoldani, nem kell nekünk magyarországi oktató. A vajdasági tartományi kormány elnöke, Bóján Pajtics elfogadhatatlannak tartja a Jobbik irodanyitását, mert szerinte egy „szélsőséges és soviniszta” szervezetről van szó. A Politikának adott nyilatkozatában Pajtics a Szerbiában nem regisztrált félkatonai szervezetnek nevezte a Jobbikot. Szerinte a rendőrségnek és az ügyészségnek reagálnia kell a történtekre. „Van elég szélsőség Szerbiában, nincs szükségünk behozatali szélsőségekre” - fogalmazott a vajdasági kormány elnöke. A legerősebb szerbiai párt is reagált arra, hogy a Jobbik irodát nyitott Zentán. Igor Mirovics, a Szerb Haladó Párt alelnöke szerint a Jobbik képviselője nem végezhet olyan munkát Szerbiában, amellyel sovinisztajavaslatait és ötleteit teijeszt- heti. (MTI) Újra kísért a 13. nyugdíj GÁLZSOLT R engeteg választó szívét tudja megdobogtatni, ezért sok politikus ellenállhatatlan késztetést érez a 13. nyugdíj beígérésére, ám a tény az, hogy egy év tizenkét hónapból áll és a Szociális Biztosító járulékbevételei tizenkét havi nyugdíjkiadást sem képesek fedezni. Amikor politikuséknál -jellemzően kampányidőszakban - felmerül a 13. nyugdíj bevezetése, minden józan elemzőnél vörösen kell, hogy villogjon a vészjelző lámpa. Azért, mert az ötletelés, meg az azt követő tettek nagy valószínűséggel olyan lejtőre lökik az országot, amelynek a végén a gazdasági csőd nevű szakadék tátong. Nemzetközi példa akad számos, Görögországtól Magyarországig. Ezek azt is megmutatják, hogy nem lehet a dolgot elintézni azzal, amit most (részben) a szlovák kormány is állít: a „tizenharmadik” fokozatosan lenne bevezetve, a pénzügyi lehetőségektől függően. A dolog így nem bagatellizálható, mert az ötletelés szükségszerű vége az összes öregségi nyugdíjasnak megadott teljes értékű tizenharmadik nyugdíj - a pénzügyi lehetőségektől függetlenül. Egyszerűen ez a politikai licit, az egymásra ígérgetés törvényszerűsége. De ez korántsem a végső határ, láttuk már, be lehet ígérni a tizennegyediket is... Ami ennél is rosszabb: a 13. általában egy sor más káros populista szavazatvásárló intézkedéssel párosul, többnyire azok központi eleme, mintegy megkoronázása, a szavazathajhász pókerparti végső adu ásza. így van ez Szlovákiában is, ahol a Fico-kormány három szociális csomagjának „ékköve” lehet. Hogy a dolog még rosszabb legyen, a tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg nem üt be az államcsőd vagy csőd közeli helyzet, addig a 13. meg- szüntethetetlen. Nézzük kicsit a számok száraz, tényszerű világát. A Szlovákiában a nyugdíjakat kifizető Szociális Biztosító jövőre tervezett kiadásai a költségvetés szerint 7,3 milliárd eurót tesznek ki, ennek túlnyomó többsége 6,5 milliárd nyugdíjakra, azon belül is főleg öregségi nyugdíjakra megy el (a többi anyaságira, munkanélküli-segélyekre, táppénzre stb.). Ajárulékbe- fiztésből várható bevétel csak 6,5 milliárd euró. A bevételek és a kiadások között hatalmas lyuk tátong, ez főleg a nyugdíjalap hiánya miatt van így. Ezért az állam jövőre a költségvetésből 635 millió eurót pumpál a biztosítóba, hogy az ki tudja fizetni a nyugdíjakat. Azért „csak” ennyit (tavaly még 901 millió volt a transzfer), mert közben a második pillérből sikerült újabb bő százezer embert visszaterelni az elsőbe. Ehhez jön még a karácsonyijuttatásokra tervezett 71,3 millió - ez alul van tervezve, mert tavaly pontosan 10 millióval többe került. (A karácsonyi nyugdíjat váltaná a majdani 13. nyugdíj). Vagyis ajámlékbevételeken felül összesen legalább 716,3 millió euró áramlik nyugdíjakra. Másképpen: a járulékbevételek még 11 havi nyugdíjkiadást sem fedeznek. Erre a kormány belengeti a 13. tervét, amely újabb pár százmillióval dobná meg a hiányt. Na, itt kezd el vörösen villogni a vészjelző. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója FIGYELŐ Lopás és árulás a Vatikánban Ugyanabban a cellában vár bírósági tárgyalására Lucio Angel Vallejo Baida spanyol prelátus, ahol korábban a szintén bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásáért elítélt Paolo Gabriele pápai ko- momyikot tartották fogva. A Vatikán nem nyilatkozik, az olasz sajtó kutatja az ügy szálait. Federico Lombardi szentszéki szóvivő kedden azt mondta, egyelőre nem tart sajtótájékoztatót Éu- cio Angel Vallejo Baida prelátus és a világi Francesca Immacolata Chaouqui őrizetbe vételéről. Az 54 éves pap a pápai állam börtönébe került, a gyermeket váró 32 éves nő hazatérhetett. Francesca Immacolata Chaouqui a Corriere della Sera olasz napilapnak hangsúlyozta, hogy semmi köze az ügyhöz, amelybe Vallejo Baida akarta „belekeverni”. A PR-szak- értőként és lobbistaként ismert nőt az olasz sztárügyvéd, Giulia Bon- giomo (a maffiaperben felmentett volt olasz kormányfő, Giulio Andreotti egykori ügyvédje) védi. A pápai állam büntető törvény- könyve szerint nyolc évig teijedő börtönt kockáztatnak bizalmas állami dokumentumok ellopása, a sajtónak való kiszivárogtatása miatt. A La Repubblica szerint ennél is súlyosabb a bűnük: elárulták Ferenc pápa bizalmát. Lucio Angel Vallejo Baida a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrá- jának titkára. Balda és Chaouqui neve 2014 áprilisában is együtt szerepelt, amikor XXIII. János és II. János Pál szentté avatásakor több millió eurós vatikáni fogadást rendeztek - kiváltva ezzel Ferenc pápa haragját. A dokumentumok eltulajdonítását az olasz sajtó azonnal Vatileaks 2-nek nevezte el. Egyes elemzők szerint azonban nem új lopási ügyről, hanem a korábbi folytatásáról van szó, és az újabb botrány hátterében is ugyanazok a reformokat ellenző csoportok állnak, akik az elsőt kirobbantották. A mostani nyomozást a vatikáni csendőrség májusban indította, amikor kiderült, hogy feltörték Libero Milone vatikáni főrevizor számítógépét. Pénzügyi kimutatásokat, számlákat loptak ki két olasz újságírónak: a 2012-es Vatileaks ügyben is érintett Gianluigi Nuzzinak és Emiliano Fittipaldinak. Fittipaldi szerint a Vatikán nem követi a Ferenc pápa által meghirdetett takarékosságot és átláthatóságot, a pápai állam hatalmas vagyon felett rendelkezik, amelyetjótékonysági célok helyett a bíborosok egy része saj át kiadásaira fordít. (MTI)
