Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-20 / 268. szám, péntek
121 DIGITÁLIA 2015. november 20. | www.ujszo.com Mit tud a Samsung Galaxy Tab S2? Alapvetően jó a Samsung legújabb táblagépe, de számos bosszantó hiba, gyengeség elronthatja az összképet TESZT A Samsung legfrissebb csúcstábláját mindjárt két méretben is kiadta. De mit tud a nagyobbik, azaz a 9,7 hüvelykes Galaxy Tab S2 modell? Az eszköz egyértelműen az iPad ellen indul harcba: bár több fronton jól szerepel, a csata végére túl sok sebből vérzik a győzelemhez. Meglepő kényelem A megszokott Samsung-dizájn a 9,7 hüvelykesGalaxy Tab S2-nél sem sokat változott, a gyártótól jól ismert fizikai home gomb és az azt övező kapacitív multitasking illetve vissza gombok a kijelző rövidebb oldala alatt kaptak helyet, a cég tehát az eszköz használatát - ahogy az egyébként hasonló méretnél lenni szokott - alapértelmezetten álló helyzetben képzeli el. A táblagépet kézbe fogva egyből nyilvánvalóvá válik annak egyik komoly erőssége: a Tab S2 meglepően könnyűre sikerült. Az eszköz wifis verziója hivatalosan 389 grammot nyom. Az LTE-s modell sem sokkal nehezebb, 392 grammos - ezzel észrevehetően alálicitál a rivális Apple tavaly bejelentett, ugyancsak 9,7 hüvelykes csúcsmo- delljének, a mezei iPad Air 2 ugyanis 437, az LTE-s variáns pedig 444 grammot nyom. A pehelysúlyú kivitelezés egyébként paradox módon az első kézbevételkor épp a gyenge minőség érzetét kelti, mintha kispórolták volna az anyagot az eszközből, valójában azonban erről szó sincs, a tablet felépítésére nem lehet panasz. A készülék kerete leginkább a tavalyi Note 4-ét idézi, fémből készült, amelyet a gyártó javarészt a lefestett, felső élei azonban megmaradtak natúr fémszínűek. A hátlap ugyan műanyag, abból viszont a masszívabb fajta, azon két apró fémes pont látható, ezekhez csatlakoztathatók a tablet- hez vásárolható kiegészítők. Az eszköz összességében kissé eltávolodott a Galaxy S6-tal, illetve az Edge modellekkel bevezetett vonalaktól, azoknál valamivel sarkosabb, „indusztriálisabb” irányvonalat képvisel. A tábla persze masszívnak egyáltalán nem mondható, mindössze 5,6 milliméter vékony - ezzel az értékkel pedig szintén sikerült megelőznie az iPad Air 2-t, amely 6,1 milliméteres derekat tudhat magáénak. Látványos kijelző A kijelző, mint az fentebb már kiderült 9,7 hüvelykes, felbontása pedig 1536 x 2048 pixel, ami 264 PPI-s pixelsűrűséget jelent, ebből a szempontból pontosan megegyezik tehát az Apple említett táblagépének képernyőjével. A Samsungtól már megszokott Super-AMOLED panelről van szó, amelyre sem a színmegjelenítés, sem pedig a fényerő terén nem lehet panasz, az eszköz szabadban, napos időben is jól olvasható. A színek megjelenítése egyébként a vállalat korábbi csúcseszközeihez hasonlóan itt is szabályozható: a beállítások között összesen ötféle kép- emyőmódot találunk, ezek a színtaris érezteti hatását. A processzorhoz 3 gigabájt RAM párosul, a tesztkészülék- be.32 gigabájt belső tárhely jutott - a Tab S2 emellett 64 gigabájtos kivitelben is kapható. Bár nem a Samsung legjobb elérhető processzorát kapta, a táblagép teljesen kielégítően teljesített a mindennapi feladatok, és a masszívabb játékok, mint a Mortal Kombat X vagy az Asphalt 8 alatt is. Az AnTuTu Benchmarkban a készülék 53 314 pontot gyűjtött be, ezzel maga mögött hagyva a tavalyi Galaxy Note 4-et, ugyanakkor érezhetően lemaradva a jóval 60 ezer fölött teljesítő S6, S6 Edge és S6 Edge+ modellektől. Azt persze most se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a gyártók ezen a területen hajlamosak külön optimalizációkat végezni eszközeiken, az eredményeket így nem kell kőbe vésettnek tekinteni. Külön jó pont az eszköznek, hogy még alaposan megiz- zasztva sem melegszik fel túlzottan, hosszabb játék során, sőt játékok között váltogatva is legfeljebb langyos lesz a műanyag hátlap. A készülék home gombjában ismét feltűnik a Samsung ujjlenyoA szokott appok A Tab S2-n 5.0.2-es Androidot találunk, ugyanakkor a gyártó már elkezdte a legfrissebb, 5.1.1-es verzió kiadását is az eszközre - ez tesztkészülékünkre sajnos még nem érkezett meg. A TouchWiz természetesen nem maradt le a tábláról, a Samsung utóbbi másfél-két évben kiadott készülékein lévő felület azonban szerencsére már korántsem olyan borzasztó, mint annak korábbi verziói: a EH javarészt az Android 5.0-val beköszöntött minimalista irányvonalat hozza, az AMOLED kijelzők képességeit valószínűleg szándékosan hangsúlyozó élénk színekkel, a régebbi Samsung telefonokról ismert, rettegett giccspará- dénak azonban nyoma sincs rajta. Az eszköz az osztott kijelzős használatot is támogatja, így párhuzamosan két appot is kezelhetünk egymás mellett. Az előre telepített appok között megtaláljuk a szokásos Microsoft- felhozatalt, azaz az androidos Word, tományt automatikusan optimalizáló Adaptív megjelenítés, az AMOLED- mozi és AMOLED-fénykép üzemmódok, az „Alapvető” névre hallgató, az AMOLED erősen szaturált képét némileg tompító opció, illetve az Olvasás üzemmód, amely a sárgá- sabb, tompább árnyalatot ad a kijelzőnek. Bár a panelre igazán nem lehet panasz, közelről nézve hasonló jelenség figyelhető meg rajta, mint amelyet annak idején az LG G Flex 2 modellnél tapasztalhattunk: az ÖLED elemek fényessége nem egészen homogén, emiatt a kép szemcsés vagy „zajos”. Ez különösen görgetésnél zavaró, a szemcsék maradnak, a megjelenített tartalom pedig mozog. A dolog szerencsére nem feltűnő, azon néhány perc használat után túljut az ember, ugyanakkor miután csúcstabletről van szó, mindenképp említést érdemel. Van benne lendület A gyártó vezértabletébe ugyan nem került csúcsvas, ugyanakkor panasz sem igazán lehet a benne dolgozó - egyébként tavalyi - Exynos 7 Octa 5433 lapkára. Hogy a lemaradás pontosan érzékelhető legyen: ez nem a friss Note 5, hanem a tavalyi Note 4 processzora. A lapka felépítése egyébként gyakorlatilag ugyanaz (4xCortex-A57@l,9Ghz és 4xCortex-A53@l,3GHz). Az egyetlen fontos visszalépés, hogy ez a processzor még a nem túl sikeres 20 nanométeres eljárással készül, szemben a frissebb modell 14 nanométerével - ez pedig hőtermelésben és fogyasztásban mat-olvasója. A már ismert szenzorról van szó, a kiválasztott ujjat nem kell elhúzni rajta, elég egyszer hozzáérinteni, a tablet már használható is - legalábbis elméletben. Tapasztalatok alapján, bár az utóbbi hónapokban megjelent Samsung telefonoknál a szenzor teljesen jól működött, itt jócskán akadtak vele problémák. A home gomb a regisztrált ujjat több esetben csak sokadik próbálkozásra, vagy egyáltalán nem ismeri fel, többször előfordul, hogy csak a tartalék biztonsági kulccsal lehet feloldani a tabletet. Noha nincs okunk feltételezni, hogy a Samsung itt más szenzort használt volna mint korábban, annak hatékonysága valamiért nagyságrendekkel gyengébb volt, mint a cég többi kipróbált terméke esetében. Ami a kamerákat illeti, az eszköz hátlapján egy 8 megapixeles, előlapján pedig egy 2,1 megapixel felbontású szenzor található. Méretes táblagépekkel jóval ritkábban állunk neki fotózni, mint a mindig kéznél lévő telefonokkal - bár láttunk már tablethez készült selfie sticket - a kamerának így ennél a termékkategóriánál nincs olyan nagy jelentősége. A gyártó ezért nem is igazán erőltette meg magát a területen: a nappal készített képek még vállalhatók, az értékelhető éjszakai fotózás az eszközzel viszont szinte reménytelen. Excel, PowerPoint, OneNote, Skype és OneDrive appokat, utóbbiba bejelentkezve 100 gigabájt ingyenes online tárhely is jár a tablethez. Az irodai szoftverek alapvetően hasznosak lehetnek, különösen, ha valaki az eszközhöz billentyűzettel kiegészített tokot is vásárol. A tábláról nem maradtak le továbbá az olyan alapvető appok sem, mint a Samsung S Tervező nevű naptára, jegy- zetappja, illetve az akkuteljesítmény és memóriahasználat optimalizálását ígérő Intelligens Kezelő sem. A készülékre az S6 Edge+ kapcsán már bemutatott SideSync app is felkerült. Az alkalmazással lehetőség van a tabletet a PC-vel összekapcsolni és az olyan megszokott funkciók mellett, mint a fájlok, képek, zeneszámok másolása, az adott gép billentyűzetét és egerét is megosztani a táblagéppel. Bár utóbbi opciót egy telefonnal nehéz rendesen kiaknázni, egy 9,7 hüvelykes tablet már gond nélkül működhet második kijelzőként, például egy notebook monitora mellé támasztva - az azon megjelenített tartalmak ráadásul nem is a számítógép erőforrásait élik fel. A SideSync segítségével továbbá a táblagép képét a PC monitorán is megjeleníthetjük, ha inkább egy kijelzőn tömörítenénk a munkát. meglepő, hogy a könnyű tablet nem éppen akkubajnok, gyakorlatilag egy átlagos okostelefon üzemidejét hozza. Ha valaki az eszközt, netán egy billentyűzettel megtoldva munkára, intenzív használatra vásárolja, a második nap már nem érdemes töltő nélkül útnak indulnia - ha pedig egy vérbeli játékos nézi ki magának az eszközt, jobb ha első nap sem hagyja otthon a kábelt. Sajnos az üzemidő kapcsán felbukkanó gyengeségek nem merülnek ki ennyiben, a táblagépből ugyanis a Samsung csúcstelefonjaiból megismert gyorstöltés funkció is kimaradt, valamint vezeték nélküli töltésre sincs lehetőség. Drága móka A Samsung új, 9,7 hüvelykes csúcstáblája jelenleg kétségtelenül az egyik legkényelmesebben használható tablet a piacon. Az eszköz vékony, kifejezetten könnyű, hosszú ideig kézben tartani sem megerőltető és bármilyen feladattal probléma nélkül megbirkózik - egyelőre. A tavalyi processzor nem fest túl fényes jövőképet az eszköznek, az egész biztosan előbb kezd majd nyögni a terhelés alatt, mint az Exynos 7420-as modellek. Az akkuteljesítmény szintén gyenge pont, persze ha valaki elsősorban otthoni Ilyenkor a tablet tartalmait ugyanúgy billentyüzettel-egérrel kezelhetjük. Az app egyébként meglepően stabil, még a tabletről játékokat streamelve sem rogyik meg. A kijelzőmegosztás wifin és USB-n keresztül egyaránt lehetséges, igaz utóbbi stabilabb kapcsolatot ígér, a teszt során azonban az vezeték nélkül is gördülékenyen ment. Jobb ha van kéznél töltő A Galaxy Tab S2 határozottan vékony és könnyű is, ennek azonban ára van, a kis házba kis akku fért, a telep kapacitása mindössze 5870 mAh. Ez jelentősen kisebb, mint az etalon iPad Air 27 340 mAh-s értéke, de az S2 elődje, a tavaly kiadott Galaxy Tab S is számottevően nagyobb, 7900 mAh kapacitású akkuval jelent meg (igaz, az eszközt nem 9,7 hanem 10,5 hüvelykes kijelzővel szerelték fel). Ezek után nem A Samsung új, 9,7 hüvelykes csúcstáblája jelenleg kétségtelenül az egyik legkényelmesebben használható tableta piacon (Fotó: Samsung) multimédiás eszköznek szánja a táblagépet, ez különösebben nem jelent gondot. Az ár viszont már annál inkább. A Samsung az utóbbi évek során az árcédulával is igyekszik a prémiumkategóriába sorolni felső kategóriás termékeit, és a Tab S2 sem kivétel: a táblagép wifis verziója kereskedőtől függően 5-600 euró környékén kapható - igaz az ár a mobilszolgáltatóknál, támogatott eszközként lényegesen olcsóbb lehet. Az LTE-s változat akár 100 eu- róval is drágább lehet, alapáron. A készülék Wi-Fis verziója a legalacsonyabb feltüntetett áron még egészen vállalható vétel lehet, legalábbis ha otthoni, családi tablet vásárlása a cél. Sajnos ennél drágábban már egyértelműen túlárazott hardverről van szó. (hwsw)
