Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)
2015-11-12 / 262. szám, csütörtök
10 HASZNOSTANÁCS 2015. november 12.1 www.ujszo.com Állati betegségek Veszettség - Egy vírus okozta, zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősöknél. A tünetek állatfajonként változnak, megkülönböztetünk dühöngő és csendes veszettséget. A csendes veszettség során nem tapasztalható dühön- gési szakasz, a bevezető stádium közvetlenül a bénulási szakaszba megy át. A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsor- gás), lógó állkapocs, kancsalság, viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes, rekedt hang (a hangszálakat szabályozó ideg bénulása miatt), víziszony, ugyanis a bénulás előtt a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz). Ha veszett állat megharap embert, a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával bejuttatja a vírust az ember szervezetébe. Veszettség az embernél is halállal végződhet, ezért ha egy állat valakit megharap, tanácsos azonnal orvoshoz menni! Szopornyica - A szopornyica vírus okozta, lázas betegség. Elsősorban a légutak, a gyomor- béltraktus megbetegedésével jár, de idegrendszeri és bőrelváltozásokat okozó formája is ismert. Fiatal állatoknál gyakran elhulláshoz vezet a megbetegedés. Idősebb állatoknál és enyhébb lefolyás esetén a gyógyult állatok jelentős részénél idegrendszeri károsodás marad vissza. Parvó - A parvovirus okozta bélgyulladás sokszor halálos betegség. A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot figyelhető meg. Hepatitis — A kutyák fertőző májgyulladása (Rubarth-kór) heveny lefolyású, gyorsan terjedő, súlyos elesettséggel, hányással, sárgasággal és a vérerek károsodásával járó betegség. Kennelköhögés - A kutyák légzőrendszerének rendkívül ragályos betegsége. A kezdeti tünet „száraz”, csattanós köhögés, enyhén lázas állapot és étvágyvesztés. Ritkán tüdőgyulladássá fejlődik. Leptospirózis - Az állatok vizeletével fertőzött vízzel való érintkezéssel terjed, emberre is veszélyes. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik. Az egész szervezetet támadja meg, ennek megfelelően a tünetek is vegyesek: láz hidegrázással, izomfájdalom az alsó lábszárban, hányinger, hányás, kötőhártyavérzés. Nagyobb bajra utal, ha a beteg bőre be is sárgul, az a máj komolyabb érintettségére utal. Légszomj, köhögés, vérköpés is előfordul, súlyos légzészavarig fokozódó tüdőeltérésekkel. Macskák fertőző bélgyulladása - Lázzal, hasmenéssel, hányással, kiszáradással és erős le- ukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése a vérben) járó fertőző betegség. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Oltással nemcsak embereket, hanem állatokat is lehet védeni a fertőzésektől. Vannak kötelező oltások, de a gondos gazdik többféle betegségtől megvédhetik kedvenceiket. Egyes háziállatok védőoltásaival kapcsolatos ismereteknek néztünk utána. A védőoltás az állatokról való gondoskodás fontos része. Nem minden otthon tartott állatot kell beoltani, akinek viszont kutyája, macskája, vadászgörénye vagy más szőrmés állata, például házinyula van, rendszeresen fel kellene keresnie az állatorvost, a védőoltások miatt. Szlovákiában törvényből kifolyólag csak a veszettség ellen kötelező az oltás, ugyanakkor egészségük érdekében kedvenceinknek tanácsos rendszeresen beadatni bizonyos vakcinákat. Fontos tudni, hogy csak egészséges állat kaphat oltást, hiszen az állat immunrendszerét gyengíti az aktív vagy elhalt vírus beadása. Ha az Oltással védhetjük kedvenceinket TÉMA: védőoltások állatoknak állat új helyre és új gazdához kerül, nem ajánlott rögtön oltatni, hiszen e nélkül is komoly stressz éri. Érdemes várni 3-4 napot, s csak utána ajánlott felkeresni az állatorvost. Felkészülés az oltásra Az úgynevezett alapoltást minden házi kedvencnek meg kellene kapnia. Emellett vannak kiegészítő szérumok - kizárólag az állat tulajdonosán múlik, ezekből melyiket választja. Különbség van a fiatal és az idősebb állatok oltása között: a fiatalabbakat sűrűbben kell oltani, az idősebbeknek általában elég egy adag évente. Minden védőoltás előtt alaposan ki kell vizsgálni az állatot, mert az oltóanyagok csak egészséges állat esetében fejtik ki védőhatásukat. Ha sem a tulajdonos, sem az állatorvos nem tapasztal valamilyen rendellenességet vagy szokatlan dolgot, beadhatják a vakcinát. Előtte azonban még feltétlenül szükséges a féreghajtás minden állat számára, és az oltást követően 3 havonta tanácsos a féreghajtást megismételni. A kutya és a macska bélférgei az emberre, elsősorban a gyerekekre is veszélyt jelentenek! A leggyakoribb féreg kutyában és macskában az orsóféreg és a galandféreg. Egyes vizsgálatok szerint minden ötödik kutya orsóféreggel fertőzött. Kölyökkutyák esetében ez az arány jóval magasabb lehet. Az emberre is veszélyes Az orsóféreg az embert is megfertőzi: az állat simogatásakor peték kerülhetnek a kezünkre, ami a szájba kerülve a kisgyermekben allergiát válthat ki, sőt vakságot is okozhatnak. A galandférgek elleni védekezés szempontjából nagyon fontos a bolhairtás, hiszen a kutyák és a macskák a bolhák szétrágásakor fertőződnek a féreglárvákkal. Ugyancsak gyakori, főleg a macskafélékben előforduló kórokozó a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita, mely a toxoplazmózist okozza. A fertőzés egy normál immunrendszerű állatban vagy emberben általában nem okoz súlyos tüneteket (influenzaszerű tünetek), sőt gyakori a tünetmentes fertőzés is. Csökkent védekezőképesség esetén és fejlődő magzatokban viszont súlyos károsodásokat - gócos agyve- lőgyulladást, májgyulladást, vetélést, magzatokban fejlődési rendellenességet, vakságot - okozhat. A toxoplazma fertőzőképes fejlődési alakjait (oocystáit) egyedül a macskák tudják üríteni. A mosatlan zöldség és földön termesztett gyümölcs is veszélyes lehet. A betegség a terhes nőkre és főleg magzatukra nagyon veszélyes, ezért a terhesség alatt még inkább be kell tartani az általános higiéniát a konyhai munkák és a macskapiszok takarítása során. (sza) KEDVENCEKNEK MACSKA^^ VADÁSZGÖRÉNY BETEGSÉGEK: ■ Szopornyica (D - distemper, psinka) ■ Veszettség (R - rabies, besnota) VÉDŐOLTÁS: A vadászgörényeket először 8-10 hetes korukban tanácsos beoltani szopornyica ellen, az oltást 10-14 hetes korban, majd évente tanácsos megismételni. Veszettség ellen legkorábban 16 hetes korban kell beadni az oltást, és a vakcina gyártója által ajánlott időközönként (2-3 évente) kell megismételni. KUTYA BETEGSÉGEK: ■ Szopornyica (D - distemper, psinka) ■ Parvó (P - parvovirus) ■ Fertőző májgyulladás (A - adenovirus vagy H - hepatitis) ■ Kennelköhögés (Pi - parainfluenza) ■ Leptospirósis (L - leptospirosis) ■ Veszettség (R - rabies, besnota) VÉDŐOLTÁS: Kölyökkutyák esetében az első vakcinát (DHPPi) 8-9 hetes korban, a második vakcinát (DHPPi + L) a 11-13. hétben, a harmadik vakcinát (DHPPi + L) 14-16 hetes korban kell beadni, veszettség ellen pedig leghamarább 16 hetesen lehet beoltatni. Felnőtt kutyák esetében a fertőző betegségek elleni oltást évente egyszer tanácsos megismételni, veszettség ellen pedig a vakcina gyártója által ajánlott időközönként, általában 2-3 évente kell újraoltani. BETEGSÉGEK: ■ Herpesz vírus elleni oltás (R - herpesvirózis) ■ Kalicivírusos macskanátha (C - calicivirózis) ■ Macskák fertőző bélgyulladása (P-panleukopénia) ■ Veszettség (R, besnota) VÉDŐOLTÁS: Kölyökmacskákat az első vakcinával (CRP) 8-9 hetes korban kell beoltani. Ezt a kombinált oltást tanácsos a 11-13. hétben, majd a 14-16. hétben megismételni. Veszettség (R) ellen leghamarabb a 16. hétben kell oltani. Felnőtt macskáknak a fertőző betegségek ellen oltást tanácsos évente egyszer megismételni, veszettség ellen pedig a használt akcina gyártója által ajánlott időközönként (2-3 évenként) kell újraoltani. A gazdik kötelességei A házi kedvencek tartásának feltételeit az állatorvosi törvény szabályozza. Eszerint az ún. társasági állatokat -kutyákat, macskákat, vadászgörényeket és a különböző szőrmés állatokat, például nyulakat - be kell íratni a tulajdonos lakhelye szerint illetékes községi önkormányzat nyilvántartásába, és azonosító érmével kell ellátni úgy, hogy áthelyezésük, szállításuk esetén az állat összetévesztés nélkül azonosítható legyen, és az azonosító adatokat a társasági állatok központi regiszterében is vezetni kell. A regiszter számítógépes adatbázisát a Szlovák Állatorvosi Kamara működteti. Kutyákat, macskákat és vadászgörényeket a Szlovákiában engedélyezett transzponderrel kizárólag állatorvos láthat el. Jelenleg a házi kedvenceket nem kötelező elektronikus transzponderrel, csippel ellátni, 2014. január 1 -jétől ez önkéntes. Ha azonban az állat elhagyja azt az uniós tagállamot, amelyikben született, 2004. október 1-jétől állatútlevélre van szüksége. Az okmányt kizárólag erre feljogosított állatorvos állíthatja ki. Útlevelet viszont csak olyan állat kaphat, amelyik rendelkezik elektronikus transzponderrel, illetve olvashatójói látható tetoválással, melyet bizony íthatóan még 2011. július 3-a előtt készítettek. Minden országba más-más feltételek mellett lehet bevinni egy-egy állatot, előfordulhat, hogy bizonyos oltás nélkül házi kedvencünket nem engedik be. A veszettség elleni oltás Szlovákiában is kötelező - a használt vakcinától függően bizonyos időközönként az állatot újra kell oltani. A fertőző betegségek ellen az oltást tanácsos évente megismételni, ám ezek nem kötelezőek. Az egyes oltások ára állatorvosonként, szérumonként változhat, általában 15-20 euró között mozog. A veszettség elleni oltás elmulasztásáért kiszabható bírság ennél jóval magasabb - 663,88 euró - lehet. Az otthon tartott állat tulajdonosának ebadót kell fizetnie. Az adót hat hónaposnál idősebb állat után kell fizetni függetlenül attól, hogy tulajdonosként természetes vagy jogi személy van feltüntetve. Az adó összegét a község határozza meg. Akinek több kutyája van, mindegyik után kiszámlázzák az adót. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS ■ HOGYAN ÉS MILYEN FELTÉTELEK MELLETT LEHET IGÉNYELNI ■ MILYEN MEGOLDÁST VÁLASSZUNK
