Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-11 / 261. szám, szerda

181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. november 11.1 www.ujszo.com A magyar népi kultúrát ápolj a az ungvári Csipkés együttes Kárpátalján nemcsak az Idősebbeket, hanem egyre több fiatalt is vonz az élő zene Nemrégiben a nagykaposi Lecsófesztiválon is felléptek (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Az együttes 2013 tavaszán alakult Ungváron, céljuk a kárpátaljai magyar népi kultúra ápolása, a táncházmozgalom továbbáltetése és a fiatal korosztály összefogása, a magyar muzsika és tánc reprezentálása. UNGVAR „Visszahozzuk a régi ma­gyar szokásokat, a népzenét, a néptáncot ebbe a modem, rohanó világba. Itt, Kárpátal­ján nemcsak az idősebbeket, hanem egyre több fiatalt is vonz az élő zene” - nyilat­kozta lapunknak Ignácz Krisztián, a Csipkés együttes nagybőgőse. A csapat szerint a mai generációnak megfele­lő inspiráció kell ahhoz, hogy előrehaladjon, ezért is örül­nek annak, hogy fellépéseik után sok fiatal ráhangolódik a magyar néptáncra és a nép­dalokra. „Az a dolgunk, hogy visszahozzuk ezeket a gyönyörű néphagyományo­kat a mai korba, hogy a fiata­lok is megismerjék, megsze­ressék. Szerencsére egyre több helyen fordulunk meg és egyre több felkérést kapunk. Az állandó táncházakon kí­vül ott vagyunk a szüreti mu­latságokon, a vadászbálokon, néhány magánrendezvényen, 1 Csipkés ' i együttes l| A megalakulás év*: 2013 I A* együttes vázatője: J Molnár István ■ * Taíolc Molnár István (vezető és primáš), Id. Bernáth Ferenc (brácsa), Szoroka Dániel (harmonika), Ignácz Krisztián (nagybőgő), Bocán Nikolett (ének), Ráti Tamás (tánc), Váradl Emese (tánc). esküvőkön. Sokat járunk a határ túloldalára is, Szlová­kiába és Magyarországra” - sorolta Krisztián, majd hoz­zátette, a magyar közönség nagyon szereti őket, öröm nekik muzsikálni. Mindig nagyon jó a fogadtatás. Hosszabb utakon az autóban is muzsikálnak és énekelnek, hogy gyorsabban teljen az idő. „Fiatalos, vidám társaság vagyunk. Jó a hangulat az együttesben. Ha bármi prob­léma adódik, mindig megbe­széljük, és közösen oldjuk meg. Mint egy igazi család. A poénkodás és a jókedv ná­lunk garantált” - árulta el Krisztián. A fellépéseken kí­vül részt vettek már több ve­télkedőn is. Ott voltak az idei Fölszállott a páva mű­sorában, ahol az ungvári 10-es számú Dayka Gábor Közép­iskola Csüllő néptáncegyüt­tesét kísérték. 70-ből 57 pon­tot értek el. „Pár hónapja in­dult Kárpátalján a táncház­mozgalom a Kárpátaljai Népfőiskolái Egyesület tá­mogatásával. A mozgalom­nak köszönhetően már ren­geteg helyre eljutottunk, szinte az egész magyarlakta területet bejártuk. Reméljük, továbbra is ilyen aktívak ma­radunk, és a közönség is sze­retni fog bennünket” — zárta Ignácz Krisztián. Legközelebb a nagykaposi Hajnalka színjátszó csopor­tot mutatjuk be. Imahely és menedék a Murányka-pataknál SZÁSZI ZOLTÁN Süvetén áll a legnagyobb, téglából épített európai rotunda. SÜVETE (SIVETICE; Néhány éve már nem lehet bejutni a Süvete felett álló erődített falú kör­templomba, mert felújítják az épü­letet. Rá is fér a gondoskodás erre az értékes épületre, hiszen Európában páratlan. Mitől különleges? A téglából épített körtemplomok­nál elvétve fordul csak elő, hogy belső apszisuk, oltárhelyük van. Et­től egyedi a süvetei rotunda, amelyet a várandós anyák és szülő nők vé­dőszentjének, Antiochiai Szent Margitnak szenteltek, aki a legenda szerint pogány pap lánya volt, alig tizenöt évesen mártírhalált halt, de halála előtt még a sárkányként őt megkísértő ördög hatalma sem törte meg. Margit kultuszát II. András ki­rály teijesztette el, 1218-as szentföl­di keresztes hadjáratából hazatérve a szent szűz ereklyéjét is sikerült megszereznie. Antiochiai Szent Margit egyébként jelentős szentje a katolikus egyháznak, a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. II. András korában a Patróna Regni - a Királyság patrónájaként tisztelték. Süvetén álló körtemploma tehát nagy valószínűséggel a tizenharma­dik század első felében, az Arany­bulla kiadásának idején épülhetett, építtetője a Zách nemzetség egyik őse, Jób mester lehetett. A ma már alig embermagasságú védfala min­den valószínűség szerint a tatárjárás után, harangtomya pedig 1750-ben, barokk stílusban állíttatott. A hely érdekessége, hogy innen látótávol­ságba van egy várhely, a Muteny dombon, azt a dombot pedig a szom­szédos Kisperlász (Prihradzany) melletti rotundából lehet jól látni. Ebből feltételezhető, hogy a három objektumot szakrális célokon kívül védelmi célokra is használták. Az égetett téglából mesterien rakott fa­lak robusztusak ugyan, mégis szinte légies formát adnak a fazsindelyes templomnak. Amelynek belső tere is igen figyelemreméltó, hiszen román kori freskók díszítik gazdagon, de van benne gótikus stílusú falikép is, és a reneszánsz festészet is nyomot hagyott, főleg az épület kupolájá­ban. Egy teljes faliképsorozat Anti­ochiai Margit szenvedésének törté­netét dolgozza fel, s bár az idők fo­lyamán a képek kissé megfakultak, máig gyönyörűek. A Krisztust a mindenség uraként ábrázoló freskó is meglepően szuggesztív. A gótika jeleit a Krisztus megfeszítését, a pi- étát és a feltételezhetően Szent Mi­A legnagyobb rotunda az országban hály arkangyalt ábrázoló remekek mutatják meg. A kor olasz freskói­nak megfelelő vonalvezetésű és ki­dolgozású munkák ezek. Süvete ro- tundájának évtizedek óta tartó res­taurálásakor a gótikus freskók egy részét szakszerűen leválasztották a falról és ma a Szlovák Nemzeti Ga­lériában őrzik őket, sok helyen csak a korábbi, román kori festményeket hagyták meg a falakon. Gömör ékessége A rotunda méretei európai ritka­Tájoló Süvete községen vezet át a Tornaiját Jolsvával és Nagy- rőcével összekötő, igen for­galmas 532-es út, autóval, autóbusszal jól megközelít­hető a hely. A rotundába a fa­lu központjából egy ötperces sétával, a temetődomb felé indulva lehet feljutni. Turisz­tikai szolgáltatások Nagyrő- cén, Jolsván és Tornaiján ve­hetők igénybe. sággá teszik az építményt, külső át­mérője 11,10 méter, a benti apszis­nál a diadalív 7,8 méter széles. Ko­rábban még azt feltételezték, hogy a különleges belső terű templom magja egy korábbi, kisméretű, egy- hajós falusi templom lehetett, és ahhoz építették a rotundát, de ez az elmélet megdőlt, az anyagvizsgá­latok, a statikai mérések szerint már eleve ilyen formájúvá építették a rotundát. Annyi biztos, hogy tisz­teletet parancsoló, a táj fölött ural­kodó templom Gömör bányavidé­kének egyik legszebb román kori ékessége. A templom korábban tárva- nyitva állt, arról nem sikerült adatot találni, mikor használták utoljára szakrális célokra. Hogy hová tűnt a berendezése, belsőépítészeti ele­mei, azt sejteni sem lehet. Az épület jelenleg zárva van, beázás nem fe­nyegeti. Azt csak remélni lehet, hogy Süvete, az egykori híres fa­zekas falu értékes műemléke nem pusztul el, hanem hamarosan láto­gatható úti céllá válik. Lecjközíebb a Rimaszombat mefíetli Uőjankól mulatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents