Új Szó, 2015. november (68. évfolyam, 253-276. szám)

2015-11-06 / 257. szám, péntek

KULTÚRA 8 J _________ R ÖVIDEN Alsósztregova a Kossuth rádióban A Hely című szórakoztató isme­retterjesztő riportműsort hétköz­naponként 11 órától közvetíti a Kossuth rádió. Ma tájainkra ka­lauzolja a hallgatókat: az al- sósztregovai Madách-kastélyt és egykori lakóinak történetét mu­tatja be az adás. Farkas Erika mikrofonja előtt megszólalnak a kastélyt múzeumként működtető Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeuma munkatársai, valamint a kastélyban látható új Madách- emlékkiállítás alkotói. A közel félórás műsor ma délelőtt 11 óra 7 perctől hallható. A riportműsor egy másik adásában a szklabo- nyai Mikszáth Kálmán Emlékház és annak környezete elevenedik meg, ezt a műsort december 29-én délelőtt 11 órától hallgathatják meg az érdeklődők. (ú) Elhunyt az E.T. forgatókönyvírója Los Angeles. Elhunyt daganatos betegség következtében szerdán Melissa Mathison, az E.T. forga­tókönyvírója, Harrison Ford első felesége. Mathison, akit 65 éves korában ért a halál, neuroendokrin rákban szenvedett. A Los Ange­lesben született Mathison olyan világhírű fdmekben kezdte asszisztensi pályafutását, mint A keresztapa 11. és az Apokalipszis most. A nagy áttörést az 1979-ben bemutatott Fekete Villám forga­tókönyve hozta el számára. Több mint három évtizedre visszate­kintő pályája során Melissa Mat­hison olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Frank Oz (Indián a szekrényben) és Martin Scorsese (Tibet végnapjai). A filmtörténet és a filmrajongók azonban legin­kább az E.T. - A földönkívüli for­gatókönyvéért lehetnek hálásak neki. A Steven Spielberg rende­zésében készült sci-fit 1982-ben mutatták be és minden idők egyik legnagyobb kasszasikere lett. A film forgatókönyvéért Oscar-díjra jelölte az amerikai filmakadémia, de abban az évben a Gandhi szkriptje nyerte a díjat. Legutóbb Spielberg Roald Dahl- adaptációjának forgatókönyvét írta, a barátságos óriásról szóló, Szofi és a FLABÓ című regény nyomán születő film jövőre lesz látható a mozikban. (MTI) Új gyermekkönyv a Harry Potter írójától London. Új gyermekkönyvön dolgozik J.K. Rowling brit írónő. A közkedvelt Hany Potter- könyvek írója a BBC rádiónak el­mondta: nem hagyott fel a gyer­mekirodalommal annak ellenére, hogy jelenleg Robert Galbraith írói álnéven krimiket ír és dolgozik a Legendás állatok és megfigyelé­sük című fiktív tankönyvére épülő filmtrilógia forgatókönyvén. , .Megírtam egy gyermekkönyv egy részét, amit nagyon szeretek. Be fogom fejezni a könyvet. Lesz újabb gyermekregény”-mondta az írónő. Neil Blair, Rowling ügy­nöke szerdán az új könyv kiadásá­nak időpontját firtató kérdésre csak annyit mondott, hogy a „könyv írása folyamatban van és egyelőre nincsenek tervek kiadá­sára”. Londonban folynak Row­ling új színdarabjának előkészü­letei, a Harry Potter és az elátko­zott gyermek című kétrészes szín­padi művet jövő tavasszal mutat­ják be a West Enden. Az írónőnek a napokbanjelenik meg harmadik, Career of Evil című bűnügyi regé­nye, amelyet Robert Galbraith ál­néven írt. (MTI) Jose Gonzalez Kassán NÉMETI RÓBERT Kassa. Holnap este Jose Gon­zalez lép fel a kassai Tabačkában. A svédországi zenész Heart­beats vagy a Teardrop című dalát világszerte ismerik. A gitárszó­lókkal, minimalista folkkal és fi­lozófiai kérdésekkel teli dalok ra­jongók tömegének tetszését nyer­ték el; a kassai koncertre ajegyek rekordidő alatt elfogytak. Gonza­lez közel tíz évvel ezelőtt adta ki első, Veneer című albumát, utána egy tévéreklám Heartbest című betétdalával aratott nagy sikert vi­lágszerte. Az énekes idén febru­árban, korábbi albumának megje­lenése után nyolc évvel újabb le­mezzel rukkolt elő Vestiges and Claws címmel. Gonzalez csendes, poétikus és intim előadásairól is­mert. Szerzeményei nem marad­nak el a zenei fesztiválokról sem. Szlovákiában idén fellépett a Pös- tyén mellett megrendezett Grape fesztiválon. Gonzalez csendes, poétikus és intim előadásairól ismert (Képarchívum) 2015. november 6. | www.ujszo.com A holnap esti „nagy gála" első részében az Ifjú Szivek mai táncosai lépnek színpadra a Kakukktojással (Az Ifjú Szivek képarchívuma) Vissza az időben Ünnepi műsor az Ifjú Szivek dupla jubileuma alkalmából LAKATOS KRISZTINA Pozsony. Gálaműsorral emlékezik meg dupla jubileu­máról holnap a Hviezdoslav Városi Színházban az Ifjú Szi­vek Táncszínház: 60 éve ala­kult meg a Szivek, és annak is már 15 éve, hogy hivatásos táncegyüttessé, majd táncszínházzá formálódott. A dupla jubileumot- hasonlóan az ötvenedik évfordulóhoz - jó alka­lomnak tekintik a közös ünneplésre, arra, hogy ismét a színpadra szólít­sanak mindenkit, aki a hat évtized alatt megfordult a Szivek háza táján. Hosszú a névsor, hiszen az idők fo­lyamán mintegy ezren szerepeltek a különböző csoportokban: a tánckar­ban, a zenekarban, az énekkarban, a régizenei együttesben... Közülük most százhatvanan éreztek kedvet arra, hogy leporolják a rámás csiz­mát vagy a kottákat, és válaszolja­nak az invitálásra. Az ő közremű­ködésükkel állt össze a jubileumi gála mintegy 70 perces „nosztal­giaműsora”. Csak érdekességkép­pen jegyezzük meg: a szereplők kö­zött most is akadnak olyanok, akiket - nem alábecsülve ifjúkoruk művészi ambícióit - elsősorban más minőségükben ismerünk. A tánco­sok egyik doyenje például Mészáros András filozófus; Berényi József, az MKP elnöke ez alkalommal az énekkarban hallatja a hangját, Sóly­mos László, a Híd frakcióvezetője pedig a 90-es éveket megidéző tán­cosok között mutatja meg a lépését meg a járását. „Februárban kezdtük szervezni az estet. Arra gondoltunk, ha van lehe­tőség ünnepelni, tegyük meg. Hívjuk össze a generációkat, találkozzunk, beszélgessünk, aztán mutassuk meg, milyenek is voltak az elmúlt évtize­dek a Szivekben - mesélte Hégli Du­sán koreográfus, a táncszínház művészeti vezetője, akinek az élete 1988-tól fonódik össze az Ifjú Szivek történetével; a 35-ös gálán már szín­padra lépett. - Az egykori tagok műsora amolyan utazás vissza az idő­ben, a hetvenes évekig. A szereplők elmondták az ötleteiket, mivel sze­remének újra színpadra állni, és ezek­ből válogattuk össze az egy-egy év­tizedet felölelő blokkokat, úgy, hogy a kiválasztott táncok egyben az adott időszakot meghatározó koreográfu­sok, a tánckar egykori vezetői - Kvo- csák József, Katona István és Varga Ervin - munkásságának jellegzetes jegyeit is tükrözzék.” A „nosztalgiaműsort” holnap két­szer is láthatja a közönség a Hviez­doslav Városi Színházban: 16 és 19 órától. A bevezető rész az estre összeállt alkalmi énekkaré, utánuk, a 2010-es éveket képviselve a Szivek ifjúsági csoportja, a Pozsony Tánc- együttes lép színpadra. A 2000-es éveket azok a táncosok képviselik, akik már a hivatásos társulat tagjai voltak, de mára befejezték aktív pá­lyafutásukat; ők az Ifjú Szivek két nagy sikerű műsorából, a Zenészek táncaiból és a Magyar tánciskolából adnak elő részleteket, valamint bonchidai magyar táncokat mutat­nak meg a színpadon. A 90-es évek tánckarának egykori tagjai elsősor­ban Varga Ervin koreográfiáiból vá­logattak, a 80-as évek táncosai egye­bek mellett Katona István koreográ­fiájával, egy madari böjti leánytánc­cal idézik meg az adott korszakot, a 70-es éveket pedig Kvocsák József Rezgős csárdásával eleveníti fel Bí­ró Agnes, Gyökeres Márta, Szalay Károly és Mészáros András. Az es­tet az Ifjú Szivek egykori és jelenlegi táncosainak közös fináléja, egy szat­mári verbunk és csárdás zárja. Az esti „nagy gála” közönsége en­nél is átfogóbb képet kap az Ifjú Szi­vekről: a 19 órakor kezdődő műsor első részében a mai táncosok lépnek színpadra a Kakukktojással. Ez lesz egyébként a hivatásos együttes tör­ténetének 1009. előadása. Forgatott könyvek Új megközelítésből, a film és az irodalom kapcsolatát vizsgálva elemzi az 1945 és 1995 közötti fél évszázad magyar filmtörténetét Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című kötete. Budapest. A szerző elmondta, hogy munkájával a magyar filmtör­ténet jelentős részben az államszo­cializmus idejére eső korszakát dol­gozta fel; könyve „egy lehetséges filmtörténetnek” tekinthető. Ezt a Metropolis Könyvek-sorozatban megjelent mű alcímével is jelzi: A magyar film és az irodalom kapcso­lata 1945 és 1995 között. „Meglepett, hogy a magyar film történetében az adaptációk a nemzet­közi gyakorlathoz képest is nagyobb súllyal vannak jelen. Azok a filmek, amelyek filmtörténetileg kulcspozí­cióban vannak, mert korszakváltók, korszakteremtők, határt jeleznek, új stílust képviselnek, feltűnő gyakori­sággal adaptációk. A 70-es években született Szerelem, Szindbád vagy a Magasiskola mind adaptáció. így jött a gondolat, hogy az adaptációk né­zőpontjából rá lehet tekinteni a ma­gyar filmtörténetre” - fejtette ki az ELTE Filmtudományi Tanszékének docense. „Az volt az alaptézisém, hogy az irodalom és film kapcsolata tetten érhető egyfajta kulturális funk­cióban: a magyar irodalom ebben az időszakban képviseleti funkcióját - tehát azt, hogy nem egyszerűen csak művészet, hanem társadalmi, politi­kai, ideológiai jelentést fogalmaz meg - átadja. A 60-as évek újhullámában ez a képviseleti karakter a filmekben már nem hamis, hazug ideológiát közvetít, hanem nagyon érzékenyen ír le társadalmi folyamatokat.” A filmtörténeti munka merítésének nagyságát jelzi, hogy a vizsgált fél évszázadban több mint 800 film ké­szült Magyarországon, ennek egy- harmada irodalmi adaptáció. A könyv részletesebben az iroclalmi feldolgo­zások kétharmadát elemzi, mintegy 70 rendező kétszáz alkotását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents