Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-31 / 252. szám, szombat
[12 SZALON ■ 2015. OKTOBER 31. www.ujszo.com Az átrajzolódó Štúr-arckép inte minden településen akad egy-egy róla elkeresztelt utca, és ott van az űrben is - az 1984 WY1 kisbolygó viseli a nevét. Modrán emlékmúzeuma van, és hamarosan ott csörög majd a zsebünkben: a napokban egymillió darab szlovák kéteurós érme hagyta el a pénzverdét az arcképével. Az életét számos film és színpadi mű dolgozta fel, tevékenységéről kisebb könyvtárnyi szakirodalom szól. Minket, szlovákiai magyarokat pedig nem utolsósorban Párkány emlékeztet a 200 éve született Ľudovít Stúr történelmi jelentőségére. A legenda után Ha van a szlovák történelemben olyan alak, akinek a személyét töreden kultusz övezi, akkor az Ľudovít Stúr. Életében is vezérnek tekintették a követői, a halála után azonnal megkezdődött a legendaépítés, s bár az azóta eltelt százhatvan évben változtak a hangsúlyok, jelentősége megkérdőjelezheteden. Stúr és munkatársai — azaz a Stúr- nemzedék - meghatározó szerepet játszottak a modern énelemben vett szlovák politikai nemzet megteremtésében, tevékenységük olyan közösségi élményt jelentett, amely a nemzeti identitás és a szlovák történelem egyik origójává vált. A historiográfia rétegműfaj, a szlovák társadalom Š túr-képe is nagyrészt azokon az adatokon alapul, amelyeket a tankönyvek közvetítenek, ezek pedig nagyrészt a romantikus nemzetébresztő legendáját helyezik előtérbe. (Gondoljuk csak a dévényi kiruccanásra: romantikus eskü, mozgalmi nevek, testvéri összefogás, nemzeti dalok közös éneklése...) Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a szlovák történetírás is végigment azon az úton, amely elvezetett oda, hogy a kevésbé hízelgő tényeket is a maga helyén, tárgyilagosan képes kezelni (csak példaként: hogyan is értelmezhető történelmi kontextusban Štúr ruszofil álláspontja, amely A szlávok és a jövő világa című 1851 -es munkájában jelentkezik?). Unortodox felvetések A Štúr-arckép újrarajzolásához egy fiatal magyar történész is hozzájárult: Demmel József A szlovák nemzet születése - Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon című könyvét a Kalligram gondozta, és nemcsak magyarul, hanem szlovákul is megjelentette. Azóta a szlovák történetírás számára is egyféle hivatkozási alap, köszönhetően a szerző szokatlan optikájának Demmel egyrészt a korabeli magyarországi politikai-társadalmi történések kontextusában vizsgálta Štúr életét és munkásságát, másrészt semmilyen információt nem tekintett készpénznek, hacsak azt releváns dokumentumok nem támasztották alá Egyebek mellett arra az unortodox következtetésre jutott, hogy Ľudovít Štúr 1849 után nem állt rendőri megfigyelés alatt. Mikor 1851-ben Modrára költözött, a bíró ugyan elküldte hozzá a helyi csendőröket, hogy megtudakolják, mi célból érkezett és van-e erre engedélye, más hatósági beavatkozást azonban nem jeleznek a korabeli iratok Demmel továbbá azt is megemlíti, hogy az Adela Ostrolúcka-románcot a múlt század húszas éveiben találta ki Helena Turcerová irodalomtörténész és Ostrolúcka unokaöccse: a forrásokból csak annyi bizonyos, hogy Štúr 1851—1852 folyamán szlovákul tanította a nemes kisasszonyt, az viszont, hogy egy bimbózó - és a legendárium szerint időben korábbra helyezett - szerelmet áldozott volna fel a nemzet oltárán, vélhetően csak kitaláció. A fiatal magyar történész könyvében olyan kérdéseket is feszeget, amelyekkel a szlovák történetírás korábban érdemben nemigen foglalkozott, például, hogy miből élt a szlovák nemzetébresztők vezére, amikor munkája nem vagy alig fizetett tevékenységeket takart, (as, sme) »Ľudovít Štúr élete «1815. október 28-án született Uhrovecben, apja, Samuel Štúr a helyi evangélikus iskola tanára volt. ■ 1827-ben a győri gimnáziumban kezdte meg középfokú tanulmányait. ■ 1829-ben a pozsonyi evangélikus líceum diákja lett, belépett a Cseh-szlovák Társaságba. ■ 1834-ben a Cseh-szlovák Társaság titkárává, később elnökévé választották. * 1836. április 24-én társaival együtt Dévénybe kirándult, a résztvevők ígéretet tettek, hogy a nemzet ügyét fogják szolgálni és szláv neveket vettek fel. ■ 1837-ben megalakította a Csehszlovák Nyelv és Irodalom Intézetét. ■ 1838-ban Halléban kezdte meg egyetemi tanulmányait. ■ 1843-ban baráti körben meghirdette az egységes szlovák irodalmi nyelv programját, egyebek mellett ez volt hivatott felszámolni a szlovák nemzet felekezeti megosztottságát. Ugyanebben az évben Stúrt, aki a pozsonyi evangélikus líceumban tanárhelyettesként oktatott, megfosztották hivatalától, aminek következtében 1844 elején 22 diák tiltakozásul elhagyta az iskolát. ■ 1845. augusztus 1-jén megjelent a Štúr által szerkesztett Slovenskje národňje novini első száma. * 1847-ben Zólyom város követeként részt vett az Országgyűlésen. ■ 1848-ban egyike volt azoknak a küldötteknek, akik Liptószent- miklóson megfogalmazták A szlovák nemzet követeléseit. Júniusban részt vett a prágai szláv kongresszuson. ■ 1848-49-ben a Szlovák Nemzeti Tanács tagjaként a magyar forradalom és szabadságharc ellen szervezett önkéntes alakulatokat. • 1849. március 20-án tagja volt annak a delegációnak, amely Olmützben átadta az uralkodónak a szlovák nemzeti kérelmeket összefoglaló dokumentumot. ■ 1851-ben elhunyt Karol Štúr, hogy gondoskodni tudjon bátyja hét árvájáról, Ľudovít Štúr Modrára költözött. ■ 1855. december 22-én Modra mellett egy vadászaton véletlenül lábon lőtte magát. ■ 1856. január 12-én a sérülés következtében elvérzett. IV Az animációs részek képregényszerűek, és tele vannak apró ötletekkel, sőt finom humorral (Képarchívum) Stúr, a hipszter udovít Štúr, a nem- * zetébresztő, politikus, nyelvújító, író, lap- szerkesztő egy olyan md korban tevékenykedett, amikor a szlovákok közül rajta kívül csupán hárman-négyen képviseltek európai szintű intellektuális erőt. Kétszáz éve született, úgyhogy idén minden róla szól. A Tme Štúr című, félig animációs, félig játékfilm fiataloknak készült, azon nemes céllal, hogy eltüntesse a tankönyvízt a szlovák nemzet történetének e jelentős alakjáról. És mivel Štúr nemcsak a mostani diákok, hanem szüleik, nagyszü- leik számára is inkább fogalom, mint személy, az ő érdeklődésükre is számítottak a film készítői, akik egyébként fiatalok. A Marián Prevendarčík, Michal Baláž, Zuzana Šajgalíková alkotta trió írta a forgatókönyvet és találta ki az egész koncepciót, az RTVS pedig komoly összeget szánt rá, ami meg is látszik a végeredményen. A koncepció, lényegét tekintve, a magyarországi Petőfi-kultusz modernizálására hajaz: vagyis, hogy csináljunk a nemzet nagy fiából egy szimpatikus hipsztert, aki a 21. század embere számára is köny- nyen értelmezhető. Már a cím is hipszteresen laza, játékos, egyben figyelemfelkeltő, és a Tme Štúrral az alkotók ki is rántják hősüket a naftalinból. Hús-vér embert ábrázolnak, akit céljainak elérésében folyamatosan gátolnak a kor begyepesedett megmondóemberei és a honi körülmények. Az 57 perces film premierje múlt vasárnap volt az SŤV1 csatornán, de bármikor megtekinthető az RTVS honlapján. Nézzük a forgatókönyvet, majd a látványvilágot. Titokzatos alak érkezik Štúr temetésére Modorba, bizonyos Sámuel Hronský, aki az elhunyt gyermekkori barátja, jól ismeri az egész családot és - csak úgy mellékesen - el is mond róluk egy csomó „emberi” dolgot. Gyanúsnak találja a halálos baleset körülményeit, nem akarja elhinni, hogy a szlovák nemzet legnagyobb forradalmára egy szerencsétlen véletlen folytán kapott halálos lövést. Gyilkosságra, összeesküvésre gyanakszik, nyomozni kezd (a film címe a True Detective sorozatot is megidézi), még aznap éjjel felkeres mindenkit, akinek érdekében állhatott Štúr halála. Egy csomó történelmi személyiség elevenedik meg, barátok, ellenfelek, csodálok, tanítványok, akik lelkesen, vagy éppen kényszeredetten beszélnek a címszereplőről. Lassan kirajzolódik Štúr alakja, összeállnak a mozaikok, emberünk pedig egyre nyugtalanabb, mivel teóriái egymás után dőlnek meg. A végén aztán kiderül, hogy az igazság sokkal egyszerűbb, mint azt hisszük. röpködnek a tényadatok, a nevek és évszámok. A színészi játék legtöbbször szintén korrekt. Michal Báláz rendező meg sem kísérelte természetes játékmódra kényszeríteni a színészeket, és nyilván nem csupán azért, mert tudta, hogy ilyen erős világítás és ennyi stilizáció mellett ez úgysem sikerülne. A képernyőn megjelenő emberek olyanok, mintha egy könyv lapjairól léptek volna le, kifogástalan ruhában és gondosan ápolt arcszőrzettel. Kétdimenziós alakok, akik mintha Hronský „nyomozó” (Robert Roth) kedvéért elevenednének meg. Nem vakaróznak, nem böfögnek, nem grimaszolnak, csak mesélnek, lassan, szuggesztíven. És az általuk elmondottak animált formában jelennek meg. Külön dicséret illeti a zeneszerzőt, Dániel Salontayt, aki egyébként az igényes popzene színterén alkot nagy dolgokat a Longital duó egyik feleként. A True Stúrban a zene hangsúlyos szerepet kap, tulajdonképpen a folytonosságot teremti meg, összefűzve a jeleneteket. A lassan hömpölygő vezérdallam tolakodás nélkül kúszik a fölünkbe, mivel nem túl gyakran csendül fel. A kiegészítő szekvenciák pedig hol szimplán aláfestik a látottakat, hol kontrasztot teremtenek, mint amikor mondunk valamit, és közben mást gondolunk. A Tme Štúr bátor és nívós alkotás. Nem igyekszik mindenáron popkulturális ikont teremteni, nem viszi túlzásba a modernkedést, de nem is hagyja kiaknázadanul a populáris filmes műfaj nyújtotta lehetőségeket. Ha a tanterv megengedi, akár egy középiskolai történelemórát is érdemes rászánni a film megtekintésére. Egy másikat pedig a látottak közös elemzésére. Juhász Katalin Titokzatos alak érkezik Štúr temetésére, bizonyos Samuel Hronský, aki gyilkosságra, összeesküvésre gyanakszik, s még aznap éjjel felkeres mindenkit, akinek érdekében állhatott Štúr halála (Képarchívum) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. A filmben Hronský az egyeden fiktív szereplő, sosem létezett, de persze nyugodtan létezhetett volna. Alakja így egyszerre meseszerű és realisztikus. A film cselekménye egyeden éjszaka alatt játszódik, 1856. január 12- én. Štúr végig animált formában jelenik meg, csakúgy, mint azok, akikről szó esik ugyan, de ők maguk nem szerepelnek a filmben. Vagy azért, mert már meghaltak, vagy mert Modortól távol élnek, és nem voltak jelen a temetésen. A Tme Štúr ismertetőjében az olvasható, hogy az alkotás a Sin City stílusában és képi világa által ihletve született. És valóban. Ez is fekete-fehér film, csak az elején és a végén megjelenő vér piros. Itt is a fekete szín dominál. Emellett, ahol nyomozó szerepel, illetve gyilkosság gyanúja merül fel, ott természetesen adja magát a krimi műfaja. A Sin City brutalitása és gyors vágásai azonban (szerencsére) hiányoznak ebből az alkotásból. Tehát a fekete uralja a képernyőt, erős kontrasztban a fehérrel. Az alkotók az élőszereplős jeleneteknél is ügyeltek a részletekre: a résnyire nyitott ajtó mögül erős reflektorokkal „rajzok” fehér sáv a padlón, az oldalról megvilágított arcok, a külső jeleneteknél állandóan hulló animált hó, az árnyékok hossza és élessége, de még a sötétben lassan gomolygó szivarföst is a sejtel- mességet hivatott megteremteni. A 2D-s és 3D-s animációs részek képregényszerűek, és tele vannak apró ödetekkel, sőt finom humorral. Mintha a rajzolók (Noro Držiak, George Pinkává) nemcsak használni, hanem azon nyomban parodizálni is akarták volna a műfaj jellegzetes kliséit. A plánok folyamatos váltogatásával, a film noirra jellemző ellenpontozással és a valós-rajzolt szegmens összemosásával izgalmas képi világot teremtettek, amelyben - és ez igazi dramaturgiai bravúr - a verbális réteg sem vész el. Pedig csak úgy
