Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-28 / 249. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2015. október 28. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Katonákat öltek a kolumbiai gerillák Bogotá. A kolumbiai helyhatósági választások megfigyelőit védő biztonsági szolgálatok 12 tagját ölték meg aNemzeti Fel- szabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezet tagjai Bo- yaca tartományban, amikor a leadott szavazatokat szállító hatóságokon rajtaütöttek - közölte Luis Carlos Villegas védelmi miniszter. A mintegy kétezer főt számláló ELN, amelyet radikális papok alapítottak, az ország legnagyobb lázadószervezetéhez, a marxista-leninista Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkhöz (FARC) hasonlóan béketárgyalásokat folytat a kormánnyal. A kolumbiai kormányok, baloldali lázadók és jobboldali fegyveres csoportok közötti harcok 220 ezer ember életét követelték az utóbbi öt évtizedben. (MTI) Kormányellenes macedón tüntetés Szkopje. Kormányellenes tüntetést tartottak Szkopjéban, a szervezők szerint minden este összegyűlnek, amíg nem lesz változás. Szkopjéban idén már több kormányellenes tüntetés volt. Az Elég volt! jelszóval meghirdetett tüntetést a lakosság elégedetlensége miatt rendezték meg, az utóbbi hetekben ugyanis a politikai válság mellett több te-' rületet is érintő problémára derült fény. A rossz egészségügyi ellátásra hívta fel a figyelmet az, hogy az utóbbi időben több kismama is meghalt a kórházakban, a rossz utak miatt folyamatosak a balesetek, az oktatási rendszer reformj a is várat magára. (MTI) Szabadlábra kerül Ivó Sanader Zágráb. A zágrábi megyei bíróság tanácsa tegnap úgy döntött, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezik Ivó Sanader volt horvát kormányfőt. A horvát legfelsőbb bíróság október elején szüntette meg Sanader ellen az elsőfokú eljárást az akkori kormánypárt, a HDZ illegális finanszírozását lehetővé tevő Firm Media-ügyben, és a vádlott a 12,4 millió kuna óvadék megfizetését vállalta - Sanader 3,6 év előzetes letartóztatás után hagyhatja el börtöncelláját. (MTI) Amerikai-kínai kötélhúzás Peking. Peking tiltakozását fejezi ki, amiért az USA haditengerészete járőrtevékenységét kiterjesztve megközelítette a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren - hangoztatta a külügyminisztérium. Vang Ji külügyminiszter arra figyelmeztette Washingtont, ne cselekedjen meggondolatlanul és „a semmiből ne idézzen elő bajt” a Dél- kínai-tengeren. A Fehér Ház rakétákkal felszerelt rombolót vezényelt vitatott hovatartozású szigetekhez (ismertebb nevén Spratly-szigetekhez) tartozó, mesterségesen feltöltött zátonyok közelébe. (MTI) Menekülthullámot geijeszt a sok orosz légi csapás Bevetésre indul a Szu-24-es orosz vadászbombázó. Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légierő csak hétfőn 59 támadás során 94 - általa terroristának tekintett - célpontra csapott le Szíriában, ami rekordméretű légicsapás- sorozatnak számít az orosz beavatkozás kezdete, szeptember 30. óta. Moszkva szerint azóta több mint 800 célpontot semmisítettek meg. (sita/ap) Oroszország hajlandó együttműködni a kormány- ellenes ám nem iszlamista Szabad Szíriái Hadsereggel. Októberben legalább 100 ezer ember menekült el a harcok elől Szírián belül. Moszkva/Damaszkusz. A Nyugat által támogatott, a Szíriái hadsereg korábbi tisztjeinek vezetése alatt álló Szabad Szíriái Hadsereg (SZ- SZH) ellenzéki emyőszervezet nem zárja ki az együttműködést Moszkvával - mondta Isszám ar-Reisz ezredes, az SZSZH szóvivője. Egy orosz tisztviselő szerint a szervezet képviselőivel már többször is tárgyaltak Moszkvában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vetette fel, hogy Oroszország kész légi támogatást nyújtani az SZSZH-nak. Erre reagálva az SZSZH egy másik szóvivője azt közölte: érthetetlennek tartja az orosz ajánlatot. „Oroszország a Szabad Szíriái Hadsereget támadj a, és most velünk akar együttműködni, miközben továbbra is elkötelezett Bassár el-Aszad szír elnök iránt. Számunkra ez teljességgel érthetetlen” - jelentette ki Ahmed Szaúd alezredes. Tévesen állítják orosz hírügynökségi források, hogy a Szabad Szíriái Hadsereg képviselői Moszkvában jártak volna tárgyalásokat folytatni a polgárháború befejezéséről - tudósított a Reuters hírügynökség. A Le Figaro francia lap értesülései szerint eddig tisztázatlan körülmények között meghalt Szíriában az első orosz katona a légi csapások kezdete óta. Az orosz hadsereg szerint a katona öngyilkosságot követett el. Október eleje óta 100-120 ezer ember volt kénytelen elhagynia otthonát Szíriában - az országon belül maradva - az orosz támogatást élvező kormányerők szárazföldi of- fenzívája következtében felerősödött harcok miatt. Vanessa Hugue- nin, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője beszámolt arról, hogy több mint 120 ezer ember menekült a harcok elől Aleppó, Hama és Idlíb tartományokban, ez a szám több mint kétszerese a korábbi becslések szerinti 50 ezernek. Ezeknek az embereknek a többsége ugyanakkor megmaradt saját tartományában. Sokan viszont a török határhoz közel eső táborokban leltek menedékre. A Norvég Menekültügyi Tanács úgy tudja, a menekülthullám elsősorban Aleppó tartományt érinti, ahol a szíriai kormánycsapatok és a velük szövetséges erők - az orosz légi csapások által támogatva - október 16-án szárazföldi hadműveletbe kezdtek. Öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott fel a Szaúd-Arábia déli részén lévő Nadzsrán város egyik mecsetében, aminek következtében hárman meghaltak - a támadás elkövetését az Iszlám Állam szervezet vállalta magára. (MTI) Egyszínű lengyel kormány A korábban jelzettnél kisebb arányú győzelmet aratott a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Önállóan alakíthat kormányt a nemzeti konzervatív Jog ós Igazságosság (PiS) párt, mivel a vasárnapi lengyel parlamenti választások nyomán 235 mandátummal fog rendelkezni a parlament 460 fős alsóházában, a szejmben - derül ki a tegnap ismertetett hivatalos végeredményekből. Az országos választási bizottság (PKW) által közölt eredmények szerint a PiS a becsléseknél egy hajszálnyival kevesebbet, a szavazatok 37,58%-át (ez 235 mandátumot jelent), míg a nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a becsléseknél fél százalékkal többet, a voksok 24,09%-át szerezte meg (138 mandátum), így a fő ellenzéki erővé válik a törvényhozásban. Parlamenti mandátumot nyert a szavazatok 8,81%-át megszerző jobboldali Kukiz'15 mozgalom (42 képviselő), a 7,6%-os eredményt elérő újliberális Nowoczesna (Modem) párt (28 képviselő), valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) is 5,13%- os eredményével (16 képviselő). Szorosan az 5%-os bejutási küszöb alatt végzett a jobboldali-populista KORWiN, valamint az Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), az új baloldalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A PiS a 100 fös parlamenti felsőházban, a szenátusban is szilárd többséggel rendelkezik, az eredmények szerint 61 mandátumot tudhat magáénak. A nemzeti konzervatívok győztek a hagyományosan inkább a PO-ra szavazó lengyel fővárosban, Varsóban is, ahol a pártlisták élén Ja- roslaw Kaczynski, a PiS elnöke, és Ewa Kopacz eddigi kormányfő álltak. A részvételi arány 50,92% volt. A lengyel alkotmány értelmében a vasárnapi választásokat követő 30 napon belül, vagyis legkésőbb november 24-ig kell megtartani az új parlament első ülését, melyen lemond a régi kormány. Ezt követően az államfő kormányfőjelöltet - ez esetben várhatóan Beata Szydlót, a PiS elnök- helyettesét - bíz meg az új kabinet összeállításával. így november végére meg is alakulhat a PiS-kormány. Piotr Glinski szociológiaprofesszor, akit a PiS-kormány lehetséges miniszterelnök-helyetteseként emlegetnek, megerősítette: az új kabinet már a jövő év elejétől megadóztatná a bankokat és a nagy kereskedelmi cégeket, így összesen évi 6-7 milliárd zlotyval bővülne Lengyelország költségvetése. A PiS továbbá - az általános forgalmi adó jobb behajthatóságát biztosító törvény keretében - 22 százalékosra csökkentené a legmagasabb, jelenleg 23 százalékos áfakulcsot. A PiS gazdasági programja feltételezi, hogy lehetővé teszik a családok nagyobb támogatását, az adómentes bevételi küszöb emelését, a kisvállalkozók adójának csökkentését. A lengyel baloldalnak a parlamentből való kiszorulásával kapcsolatban Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke kijelentette: „A baloldal nélküli szejm olyan, mint a balkezét nélkülöző balkezes”. Menekültek az Inn határfolyó hfdján. Kiéleződött a helyzet az osztrák-német határon, a német hatóságok szerint Ausztria nem tesz semmit az ellen, hogy a menekültek megrohamozzák a határátkelőket. Horst Seehofer bajor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Ausztria viselkedése veszélyezteti a jószomszédi viszonyt. Mivel Salzburg tartomány is megtelt migránsokkal, ezért az embereket a stájerországi osztrák-szlovén határátkelőktől már Felső-Ausztriába viszik. A passaui osztrák-német határátkelő ausztriai oldalán feltorlódtak a menekültek. Hétfőn 13 ezer embert láttak el Ausztriában szükségszállásokon, az előző héten 4300-an adtak be menedékjogi kérelmet az országban, (sita/ap) Török tűz alatt a kurdok Ankara. A török miniszterelnök megerősítette, hogy az ország hadserege támadta a legjelentősebb szíriai kurd szervezet fegyvereseit. A kurd szervezet, a Demokratikus Unió Pártja (PYD) közölte, hogy a török hadsereg katonái Tell- Abj ádban gépfegyverrel kétszer tűz alá vették milíciájuk (a Népvédelmi Egységek, YPG) tagjait, miután a PYD hozzácsatolta a várost egy már korábban létrehozott kurd kantonhoz. Szír területen eddig három, Damaszkusz által el nem ismert kantont alakítottak ki a kurdok. Ahmet Davutoglu török kormányfő tévényilatkozatában kijelentette: „Megmondtuk, hogy a PYD nem teijeszkedhet az Eufrá- tesztől nyugatra, és amint ezt megpróbálná, odacsapunk neki. Most kétszer is odavágtunk.” A PYD az egyik fő szövetségese az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet ellen létrejött, amerikai vezetésű nemzetközi hadi koalíciónak. Washington nem ért egyet Ankara azon álláspontjával, miszerint a török- országi kurd lázadókhoz kötődő PYD terrorista szervezet lenne. A török vezetést aggasztja a PYD terjeszkedése, mert az felbátoríthatja az elnyomott törökországi kurdo- kat, ami különösen érzékenyen érinti Ankarát az előrehozott parlamenti választások előtt. A török rendőrség egy kiterjedt művelet keretében őrizetbe vett tegnap hajnalban kb. 30 olyan személyt, akit az Iszlám Állam szervezethez tartozással gyanúsít. Az akciót az ország középső részén található Konya város különböző kerületeiben hajtották végre. A várost általában az iszlamista szélsőségesek egyik erősségének tartják. A török hatóságok megsokszorozták az IÁ emberei elleni akcióik számát az országban azóta, hogy október 10-én több mint száz halálos áldozatot követelő kettős pokolgépes merénylet történt Ankarában, amit a dzsihádista szervezet számláj ára írnak. (MTI)
