Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-26 / 247. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2015. OKTOBER 26. www.ujszo.com Röviden A pozsonyi Kis Színpad előcsarnokában az elmúlt napokban nyílt meg a legnagyobb cseh-szlovák kiállítás olyan képekből, amelyeket a skizofréniában szenvedő betegek készítettek. Az alkotók egyedüli célja az volt, hogy megosszák érzelmei­ket, érzéseiket. Számukra nem az eredmény, hanem az alkotás folyamata a fontos. A skizofré­nia lelki betegség, amely a né­pesség 1 százalékát érinti. A gyógyszeres kezelés mellett na­gyon fontos a család támogatá­sa, segítsége. Az önmegvalósí­tást sokszor épp az alkotásban találják meg a betegek, (k) Hogy minél több iskolás sportoljon Négy évvel ezelőtt szeptember és november között Szlovákia néhány alap- és középiskolájában felmérték a 7-18 éves gyere­kek egészségi állapotát. Az eredmény alapján kiderült, hogy a 18 125 diák közül 596 fiú és 577 lány túlsúlyos. A helyzeten az egészséges táplál­kozás és a rendszeres mozgás ja­víthatna, bár nagyon nehéz a gyerekeket rávenni, hogy álljanak fel a számítógép mellől és spor­toljanak. Ezért minden olyan kezdeményezést támogatni lehet, amely az iskolások mozgáskedvét növeli. Ilyen kezdeményezés a Szlovák Adétikai Szövetség Detská adetika projektje. A hasonló nemzetközi projekt 1997-ben született meg, és vi­lágszerte a gyerekek ezreit moz­gatta meg. Szlovákiában is ilyen céllal indították útjára. A sport­eszközöket a Tesco üzletlánc szállítja az iskolákba. A projekt­be bekapcsolódó gyerekeket Matej Tóth, az első szlovák gyaloglóvilágbajnok is támoga­tásáról biztosította, (ki) A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tüne­tek, de megelőzés, illetve kezelés hiányá ban súlyos rendellenességekhez vezethet, „Ma már bizonyított tény, hogy a vérben lévő zsírok mennyisége és az érelmeszesedés kialakulása között szoros összefüggés van. Vannak, akiknek születetten (örököltén) sok koleszterin és triglicerid van a vérükben, má­soknál elsősorban a hibás táplál­kozási szokások vezetnek a vér magas zsírtartalmához. Az élet­mód megfelelő változtatásával - szükség esetén gyógyszeres keze­léssel kiegészítve - a vér kolesz­terin- és trigliceridszintje nor- malizálható, és ezzel a koszorúér-betegség, a szívinfark­tus, az agyi infarktus és a hirte­len halál rizikója is csökkenni fog. A magas vérzsírszintet nemcsak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát- és alkoholfo­gyasztás, a rosszul beállított cu­korbetegség, a kövérség (alma tí­pusú elhízás), esetenként fogam­zásgátlók és bizonyos gyógysze­rek is okozhatják. A vérzsírszint 1%-os csökkentése 2%-kal csök­kend a szívinfarktus és á hirtelen halál veszélyét” - hívja fel a fi­gyelmet dr. Fauszt Terézia bel­gyógyász-kardiológus főorvos. A mérések alapján az is szerepet játszhat, hogy még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Lássuk a három legelterjedtebbet: „Ha nem faj, nincs baj” A magas koleszterinszint sokáig nem fáj, nincsenek tünetei, ezért hívják „csendes gyilkosnak”. Az elnevezés sajnos nagyon is találó, ugyanis régóta a szív- és érrend­szeri eredetű betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, amelyek egyik első számú kockázati ténye­zője a magas koleszterinszint. En­nek kiszűréséhez az ujjbegyből vett egyetlen csepp vér analízise is elegendő. „A koleszterin káros” A koleszterin a szervezetünk nor­mális működéséhez szükséges, összetett vegyület, amelynek egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a táplálékkal vesszük fel. Két fajtája van. Az LDL, azaz a „rossz koleszterin” lerakódik az artériák falában, és növeli az érelmeszesedés kockáza­tát. A „jó koleszterinként” ismert HDL ugyanekkor eltávolítja a fe­lesleges koleszterint a sejtekből és plakkokból, azt a májba szállítja, amely újrahasznosítja, tehát véd az érelmeszesedéstől. Mérsékelten vagy súlyosan emel­kedett (az összkoleszterinszint 5 betegség esetén (szívinfarktuson vagy érműtéten átesett) a kolesz­terin célértéke 3,5 mmol/liter alatti. Míg a trigliceridszint és LDL-koleszterin 1,7 mmol/liter alatt ideális, addig a HDL- koleszterin (jó, védő koleszterin) 1,5 mmol/liter felett kell legyen” - teszi hozzá a doktornő. mmol/l feletti) értékeknél ezért további vizsgálatok szükségesek, amely során az orvos figyelembe veszi az egyéb betegségeket, meg­határozza a koleszterin alkotóele­meit, és megméri a veszélyes LDL-koleszterin értékét is. „Egészséges embereknél ekkor 5,2 mmol/liter koleszterinszint fogadható el. Ismert koszorúér­„A koleszterinszint nem csökkenthető” Ez így nem igaz, hiszen a kolesz­terinszint életmódváltással, pél­dául a dohányzásról való leszo­kással, ételeink koleszterintartal­mának csökkentésével, rendsze­res testmozgással és szükség esetén az orvos által rendelt, jel­lemzően sztatinterápia követésé­vel hatékonyan csökkenthető. „A koleszterin- és trigliceridszin- tet az állati eredetű, ún. telített zsírok fogyasztásának kerülésével, valamint gyógyszereléssel tudjuk csökkenteni. A jó, HDL- koleszterin képződését rendszeres fizikai aktivitással, mozgással fo­kozhatjuk” - foglalja össze dr. Fauszt Terézia, mit tehetünk az egészségünkért. Berdó Attila AZ IMMUNRENDSZER ÚGYNEVEZETT ÖLŐSEJTJEI AKKOR AKTÍVAK, HA MEGFELELŐ KONCENTRÁCIÓ ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE Újra itt az ideje a D-vitamin pótlásának! (!) nemzetközi egység D-vitamin Itt az ősz, amely közismerten esős évszak kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak be­zárkózni otthonukba, a dolgozó ember is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangula­tunk is gyakran borússá válik. A lakosság nagy részénél ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenn­tartásáról, hanem e vitamin pótlá­sáról kell gondoskodni. A legfris­sebb ajánlások szerint egy ádagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészsé­ges táplálkozással és napi húsz-hu­szonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vi- tamin-készletek 6 hét alatt lemerül­nek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud ele­gendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni. Ősszel és télen mindössze 80 jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi aján­lás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartóz­kodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben fi­gyelnek oda az egészséges, változa­tos és kiegyensúlyozott táplálkozás­ra Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél vé­gére pedig 10-ből 9 (!) ember szenved D-vitamin-hiányban. Kiemelten fontos a D-vitamin sze­dése a megfázásos időszakban, hi­szen jelentős szerepet tölt be a szer­vezetnek a fertőző betegségek - pl. az influenza, megfázás - elleni vé­dekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis ak­kor aktívak, ha megfelelő D-vita- min-koncentráció áll rendelkezé­sükre. A hiányállapotban kiszolgál­tatottabbá válunk a vírusokkal és baktériumokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egye­bek mellett olyan autoimmun be­tegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. Mindemellett a D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulás ellen szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitamin-szint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek kialakulásá­nak esélyét is, különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából ri­zikótényező. (ó-a) ... még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Az alkotómunka gyógyít

Next

/
Thumbnails
Contents