Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-24 / 246. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2015. október 24.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Amerika egyeztetett Pakisztánnal Már az osztrákok is feladták A jövő héten elkezdődhet az elutasított menedékkérők kitoloncolása Németországból Washington. A pakisztáni atomprogrammal kapcsolatos visszafogottságra és a táliboknak az afgán kormánnyal közös tárgyalóasztalhoz való visszaülte- tésére igyekezett rávenni a Fehér HázbanNavaz Sarif pakisztáni miniszterelnököt Barack Obama amerikai elnök. Obama egy héttel azt követően fogadta a kormányfőt, hogy bejelentette: megváltoztatta eredeti elképzelését, és nem vonja ki 2016 végéig Afganisztánból az összes amerikai erőt, hanem 5500 katonát fog ott állomásoztatni. A nukleáris fegyverekről és az isz- lamista militánsokról folytatott egyezkedés mellett Washington arra készül, hogy nyolc F-l 6-os gépet adjon el Pakisztánnak. (MTI) Kisebbségi kabinet Portugáliában Lisszabon. Anibal Cavaco Silva portugál elnök bejelentette, hogy Pedro Passos Coelho távozó kormányfőt nevezte ki miniszterelnöknek a hónap eleji választás eredményeinek tükrében. Ez azt jelenti, hogy az országban kisebbségi kormány alakul, mert a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokratikus és Szociális Központból (CDS-PP) álló párt- szövetség, bár megnyerte a választást, nem rendelkezik többséggel a parlamentben. A baloldali pártok már közölték, nem fogják támogatni a kormány tevékenységét, a kommunisták pedig azt jelezték, bizalmatlan- sági indítványt nyújtanak be Passos Coelhoék ellen. (MTI) Újra merénylet egy nigériai mecsetben Maiduguri. Újabb robbantásos merénylet történt tegnap hajnalban Nigéria északkeleti részén egy mecsetben. A detonáció legkevesebb 20 emberrel végzett. Szemtanúk szerint két robbanás hallatszott, feltételezések szerint öngyilkos merénylők követték el a terrorcselekményt, amelyre valószínűleg a Boko Haram iszlamista szervezet adott utasítást. A Boko Haram válogatás nélkül gyilkol keresztényeket és müszlimokat, akik nem követik az iszlám törvénykezés, a saría legszigorúbb változatának előírásait. (MTI) Iszlám Állam: Izrael elpusztul Jeruzsálem. Tegnapi videoüze- netében Izrael elpusztításával és minden zsidó megölésével fenyegetett az Iszlám Állam. „Egy zsidó sem fog életben maradni Izraelben” - ígérte francia akcentussal elmondott héber nyelvű üzenetében egy maszkot viselő, fegyveres, hozzátéve, az üzenet minden zsidónak - a muzulmánok első számú ellenségeinek - szól. „ ígérjük, nemsokára egy zsidó sem lesz Jeruzsálemben és egész Izraelben, és addig folytatjuk, amíg az egész világon véget nem vetünk ennek a betegségnek”-hangzott az üzenet. (MTI) Még távolról sincsenek sínen a menekültek. Nagyon hosszú az út az osztrák határ melletti Spielfeld tranzittáborától a hőn áhított Németországig. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Spielfeld/Berlin. Az osztrák hatóságok teljesen feladták a szlovén-osztrák határ közeli Spielfeldnél lévő tranzittábor őrzését. A menekültek újra kitörtek a spielfeldi határátkelőről. Szlovénia nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán. Az osztrák katonák és rendőrök kevés sikerrel azt próbálják megakadályozni, hogy a migránsok ellenőrizetlenül továbbmenjenek Ausztriába. Ennek ellenére sokan elindultak Leibnitz irányába, illetve százak választották a tábor mellett húzódó vasútvonal töltését a továbbhaladásra. Mintegy 1500 migráns tört ki a tranzittáborból, akik gyakorlatilag hatósági kontroll nélkül tartanak Ausztria belseje felé. A rendőrség láthatóan csupán azzal van elfoglalva, hogy fenntartsa a forgalmat a Graz felé vezető 67-es főúton. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek a migránsok a szlovén oldalon található Sentiljben kialakított táborból is. Sok menedékkérő tanácstalanul bolyong a két határátkelő között, és a szlovén katonák irányítják őket Ausztria felé, illetve meggátolják, hogy visszatérjenek Szlovéniába. A határátkelőn egyetlen büfé működik, amely előtt hatalmas sorokban várakoznak a menekültek. A sentilji táborban egyébként teljes a káosz - a menekültek tömegesen indultak meg Ausztria felé. Voltak, akik a vasútállomás felé a töltésen, de sokan a Maribor-Graz közötti főúton indultak el, akadályozva a forgalmat. Szlovénia nem zárja ki a kerítés- építés lehetőségét Horvátországgal közös határán, ha a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják a migránsokat a szlovén zöldhatárra - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök. Szlovénia az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kér segítséget a menekültválság kezeléséhez - közölte az Európai Bizottság egyik szóvivője. Szlovénia takarókat, sátrakat és más felszereléseket kér az uniós mechanizmuson keresztül, amelynek keretében a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai segítenek egymásnak. A rendszert szeptemberben Magyarország is igénybe vette a migrációs válság kezeléséhez. A tervezettnél korábban, már a hét végén életbe léphet Németországban a menekültügyi eljárás gyorsításáról szóló törvény, s így már a jövő héten elkezdődhet az elutasított menedékkérők kitoloncolása az országból - közölte tegnap Thomas de Maziere belügyminiszter. A kitoloncolás nem a szövetségi kormány, hanem a német tartományok feladata, de Berlin támogatást fog nyújtani a tartományoknak, egyebek mellett repülőgépeket foglalt le és intézkedik arról, hogy a kitoloncolandókat elszállító járatok rendben felszállhassanak a német repülőterekről. Mintegy százan tüntettek a kelethorvátországi Bródban (Slavonski Brod) a város mellett épülő, ötezer ember befogadására alkalmas téliesített tranzitközpont ellen. A tömeg „Állítsuk meg a migránsokat Bródban”, „Etetitek a migránsokat, miközben a szlavóniaiak éheznek” feliratú transzparensekkel vonult fel. Svédország szigorítja a menedékkérők befogadására vonatkozó szabályokat, erről a kormánykoalíció és az ellenzék tegnap állapodott meg. Az Európába érkező menekültáradat hatására hozott szigorítások részeként a továbbiakban határozott időre szóló tartózkodási engedélyt állítanak ki a menedékkérőknek. Ezen túl a svéd hatóságok az eddigieknél hamarabb fogják kitoloncolni azokat, akiknek a kérelmét elutasították. Kormányváltás körvonalazódik Lengyelországban Felmérések szerint ellenzékbe kerülhet a 8 éve kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a holnapi lengyel parlamenti választások nyomán, a felméréseken hosz- szabb ideje vezető ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt célja az önálló kormányalakítás. Varsó. Holnap a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választják meg. A képviselőket többmandátu- mos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják. Az utóbbi hetek felmérései szerint az ellenzéki PiS népszerűsége 35-42% között ingadozik. A PO egyes felmérések szerint 28%-ot is kaphatna, egyes elemzők viszont úgy vélik, támogatottsága akár 20% alá is csökkenhet. A választások tétje az, hogy a PiS képes lesz-e önállóan kormányt alakítani, ami lehetővé tenné számára a szerinte nélkülözhetetlen - mindenekelőtt az adórendszer, a nyugdíjrendszer és az egészségügy területén szükséges - reformok végrehajtását, a PiS programjában szereplő „öntudatosabb külpolitika” folytatását, ezen belül a visegrádi együttműködés dinamizálását és az energiabiztonság erősítését. A választási kampány utolsó fázisában erős elemként jelent meg az európai migrációs válság témája. A PO-nak az év elején még a PiS- szel azonos mértékű népszerűsége a májusi elnökválasztás után kezdett csökkenni, miután a választáson a PiS jelöltjeként induló Andrzej Duda diadalmaskodott a hivatalban lévő, a kormányzó PO táborából származó elnökkel, Bronislaw Komo- rowskival szemben. Európában egyedülálló helyzet állt elő, ugyanis a miniszterelnöki székre mind a PO (Ewa Kopacz jelenlegi kormányfő), mind a PiS élén női jelölt (Beata Szydlo, Andrzej Duda államfő sikeres választási stábjának vezetője) pályázik. (MTI) Beata Szydlo. Az ellenzéki politikus lehet az új lengyel kormányfő, (sita/ap) Katonai tiszteletadás mellett tegnap felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség Díszzászlóalja vonta fel. Az ünnepi ceremónián jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a diplomáciai testület számos tagja. Áder János államfő és Orbán Viktor kormányfő külföldön tartózkodott. Délután civilek százai demonstráltak a Nemzeti Múzeumnál a kormány ellen. (MTI) Kommandós rajtaütés Washington. Életét vesztette az amerikai különleges műveleti erők egyik katonája egy Észak-Irakban végrehajtott túszszabadító akció közben. Ez volt az USA első, Irakban elszenvedett szárazföldi harci vesztesége az Iszlám Állam (LÁ) terrorszervezet elleni harcban azt követően, hogy az amerikai erőket kivonták az országból. Peter Cook, a Pentagon szóvivője közölte: a művelet nem jelenti azt, hogy az USA eltérne az IÁ elleni harcban folytatott taktikájától, és hogy a jövőben hasonló akciók várhatók. Az amerikai katonák eredetileg tanácsadóként vettek részt az akcióban, és csak azt követően avatkoztak be a harcba, hogy a pesmergák tűz alá kerültek, és veszteségeket szenvedtek. Az USA öt csapatszállító helikopterrel, hírszerzési adatokkal és légi csapásokkal támogatta a kurd erőket. Az IÁ által megszállt, Kirkuktól nyugatra fekvő Havidzsa város közelében lévő börtönből 69 túszt sikerült kiszabadítani. Az első híradásokkal ellentétben a megmentett foglyok nem kurdok, hanem kivétel nélkül mind arabok, közülük mintegy húszán az iraki fegyveres erők tagjai voltak. Ez volt a legjelentősebb rajtaütés az IÁ ellen azóta, hogy májusban amerikai kommandósok Szíriában megölték a szervezet egyik vezetőjét, a tunéziai Abu Szajjáfot. Az akcióban mintegy 30 amerikai kommandós mellett a kurd önvédelmi erők, a pesmergák is részt vettek. A bevetés során több mint 20 szélsőséges vesztette életét. A művelet végrehajtását azt követően rendelték el, hogy hírszerzési források megerősítették: a foglyokat hamarosan kivégezik. (MTI)
