Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-21 / 243. szám, szerda

www.ujszo.com | 2015. október 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Elúszhat az agrárpénz Az állattenyésztőknek az év végéig meg kell kapniuk a támogatást GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több pályázat, kevesebb forrás Nőtt az orosz munkanélküliség SUSLABÉLA Pozsony. A földművelésügyi tárca megkongatta a vészha­rangot: a minisztérium szerint a fejőstehén- és sertéste­nyésztőknek szánt rendkívüli állami támogatást az idei év végig ki kell fizetni, mivel az erre elkülönített pénzösszeg a 2015-ös állami költségvetés részét képezi. Ha ez nem sike­rül, hatalmas károkra számít­hatunk. A támogatást az állattenyésztés­ben tapasztalható kedvezőtlen hely­zet áthidalására szánták, az erre el­különített összeg azonban az idei költségvetés részét képezi, a tehén- és sertéstenyésztéssel foglalkozó gaz­dáknak ezért még idén hozzá kell jut­niuk a dotációhoz. A Ľubomír Jah- nátek vezette földművelésügyi tárca ezért gyorsított eljárásban kívánja megtárgyalni a támogatás odaítélé­sét szabályozó rendeletet, amelynek a tervezetét már tárcaközi egyezte­tésre bocsátottak. A dotációval kap­csolatos részleteket az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) teszi közzé. A rendkívüli pénzinjekció feltétele a Haszonállatok Központi Adattárá­ban (Centrálny register hospodár­skych zvierat) 2015. szeptember 30- ig bejegyzett állatállomány. Panaszkodnak a gazdák A Szlovákiai Agrárkamara (AKS) pozitívan értékeli a minisztériumi kezdeményezést, rögvest hozzá­fűzve azonban, hogy az érdekszer­vezet már korábban is több alkalom­mal szorgalmazta az állattenyésztés­nek nyújtandó pénzinjekció fontos­ságát. „Az állattenyésztés már huza­mosabb ideje komoly gondokkal küszködik. Az értékesítési árak jóval Mínuszban a kötvényhozam Pozsony. Szlovákia Németor­szág nyomdokaiba lépett - jelen­tette be tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter. Az ország történetében ugyanis először e héten nulla százalék alá bukott a szlovák államkötvények hozam­szintje. A 3 éves kötvények éves hozama kedden mínusz 0,05% volt, vagyis ennyivel kevesebbet kell majd Szlovákiának visszafi­zetnie a futamidő lejártát köve­tően a befektetőknek. Egyre töb­ben vannak tehát olyanok, aki pénzt adnak Szlovákiának, csak azért, hogy az ország elfogadja a pénzüket. Az e heti aukció során is a külföldiek voltak többség­ben, a 197 millió euró értékű ál­lampapír 95%-át vették meg. „A mostani aukció bebizonyította, hogy Szlovákiának rendkívül jó hírneve van a befektetők köré­ben” - nyilatkozta Kažimír. Az elemzők szerint a befektetők egy részét a defláció elleni védelem késztetheti arra, hogy negatív ka­matok mellett vegyen államköt­vényeket. Számos intézményi befektetőnek azonban előre meg van határozva, hogy melyik or­szág, milyen besorolású kötvé­nyeiből mennyit kell tartania, így akkor is megveszi azokat, ha ne­gatív a hozamuk. (vív) A szlovákiai állattenyésztőknek fizetett értékesítési árak jóval elmaradnak až előállítási költségektől (Képarchívum) az előállítási költségek alatt vannak. Nem beszélve arról, hogy megfelelő állatgondozót sem könnyű találni. Nagyon kevés mezőgazdasági vál­lalkozás viseli el ezeket a könyörte­len terheket, és a munkaerő-leépítés is komoly gondokat jelent a falvak­ban” - tájékoztatta lapunkat Patasi Ilona, az AKS elnöke. Gyorsan kell lépni A földművelésügyi tárca szerint, mivel a támogatást az idei év végéig kell elosztani, rendkívül rugalmas lépésekre van szükség. „Ellenkező esetben a rendkívüli támogatások kifizetése nem lenne reális, és ezzel a szlovákiai mezőgazdaságot jelen­tős károk érnék” - áll a minisztériu­mi indoklásban. Az AKS elnöksége már egy korábbi határozatában ki- j elentette, hogy ha támogatásra szánt pluszösszeg van, azt a fejőstehenek­re kell adni. „Természetesen azzal a feltétellel, hogy a tenyésztők a tá­mogatást követően legalább még 12 hónapon át megtartják az állatállo­mányt” - magyarázta Patasi Ilona. Brüsszel is beszáll A földművelésügyi minisztérium által jelzett - és az év végéig kifize­tendő - támogatást uniós és állami forrásokból finanszírozzák. „A szak­tárca úgy dolgozta ki a rendeletét, hogy rendkívüli támogatásban része­sítse a tej- és a sertéságazatot, ame­lyek már huzamosabb ideje kedve­zőtlen helyzetben vannak. A jelzett ágazatokban kialakult válsághelyze­tet mindenekelőtt az orosz élelmiszer­embargó, az uniós államokban létre­jött tejfelesleg, a tejkvóták eltörlése, valamint a tej és a hús iránti világpi­aci kereslet visszaesése váltotta ki” - állítja az agrártárca. Fico áramtermelőt venne A szlovák kormány továbbra sem mondott le arról a szándé­káról, hogy a Szlovák Villamos Művekben (SE) növelje a ré­szesedését - vallotta be teg­nap Robert Fico kormányfő, aki azt sem rejtette véka alá, hogy rendkívül elégedetlen az SE jelenlegi többségi tulajdo­nosával. Pozsony. „Ha erre lehetőségünk lesz, megpróbáljuk valamilyen mó­don növelni a részesedésünket az áramtermelőben” - jelentette be teg­nap Fico egy pozsonyi energiabiz­tonsági konferencián. E tekintetben már az Énei is megértőbb a kor­mánnyal. Az olasz cég korábban azt tervezte, hogy egy csomagban válik meg a Szlovák Villamos Művekben birtokolt 66%-os részvénycsomagjá­tól, Francesco Starace, az Énei ve­zérigazgatója azonban nemrég beje­lentette, hogy az idei év végéig a rész­vénycsomagnak várhatóan csak a fe­lét adják el, amit a legnagyobb valószínűség szerint a cseh EPH sze­rezhet meg. Ennek köszönhetően a kormánynak még lesz ideje arra, hogy átgondolja a vételi ajánlatát. Fico ennek ellenére tegnap is ke­ményen bírálta az Éneit, mivel sze­rinte az olasz cég hibájából késik a mohi atomerőmű említett blokkjai­(Képarchívum) nak a befejezése. „Kár, hogy a 66 szá­zalékos részvénycsomag nincs az ál­lam tulajdonában, hiszen emiatt most egy ilyen komplikált partnerrel kell együttműködnünk az atomerőmű be­fejezésénél” - utalt a kormányfő az olasz cégre. Az Énei az elmúlt évek­ben folyamatosan halasztgatta az említett blokkok átadását. A legújabb ígéretek szerint a mohi atomerőmű 3. blokkja csak 2016 novemberére, a 4. blokk pedig 2017-re épülhet fel, mi­közben az eredeti tervek szerint 2012- ben, illetve 2013-ban kelletTvolna át­adni őket. (vív, sita) Pozsony. Idén augusztus végéig 3548 közbeszerzési pályázatot zártak le sikeresen Szlovákiában, összesen 3 milliárd eurós értékben — derül ki a CEEC Research társa­ság most közzétett elemzéséből. Eszerint a közbeszerzési pályáza­tok száma a múlt év azonos idő­szakához képest ugyan csaknem 2 százalékkal nőtt, az ezeken ke­resztül elköltött pénzösszeg azonban 22 százalékkal marad el a tavalyitól. (tasr) A magyar átlagbér 243 ezer forint Budapest. Augusztusban 5,4 százalékkal volt magasabb az át­lagkereset Magyarországon, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Idén január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalma­zásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 243 100 forint volt. A pénzügyi bizto­sítási szektorban hagyományosan legmagasabbak az átlagkeresetek, augusztusban 45 5 ezer forintot értek el. A vendéglátásban csak 161 ezer forint volt a bruttó kere­set, az infokommunikációs szek­torban viszont elérte a 443 ezer forintot. (MTI) Moszkva. Az orosz gazdaság sú­lyos válságát a lakosság is egyre jobban megérzi. Oroszországban az elmúlt egy évben csaknem 15%- kal nőtt a regisztrált munkanélkü­liek száma. Az orosz statisztikai hivatal szerint szeptemberben 4,032 millió volt a munkanélküliek száma a tavaly szeptemberi 3,720 millió után. (TASR, MTI) Visszájára sült el a vasárnapi boltzár Budapest. A vasárnapi boltzár bevezetése óta átrendeződött ugyan a magyar piac, de csöppet sem biz­tos, hogy úgy, ahogy az Orbán- kormány szerette volna - derül ki a GfK Hungária elemzéséből. A nol.hu által ismertetett friss ada­tokból kiderül, hogy a boltzár óta a diszkontok - Lidi, Aldi, Penny - részesedése a háztartások forgal­mából 5,4%-ot erősödött, a CB A, Coop, Real ellenben igen komoly mértékben 6,8%-kal gyengült. így a szavakban kifejezett kormányzati cél - a hazai családi kisvállalkozá­sok megerősítése - csak részben teljesült, mivel a független kisbol­tok részesedése nőtt 3%-kal, azonban a láncba szerveződött, ütőképesebb magyar üzletek ki­szorultak a piacról. (nol.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7352 n Lengyel zloty 4,2466 n Cseh korona 27,080 n Magyar forint 310,33 n Horvátkuna 7,6267 n Román lej 4,4252 B Japán jen 136,16 n Svájci frank 1,0823 n Kanadai dollár 1,4788 n USA-dollár 1,1373 n VÉTEL - ELADÁS 8ANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,17-1,10 27,89-26,27 323,92-296,03 OTP Bank 1,18-1,08 28,28-25,89 323,13-295,89 Postabank 1,17-1,09 28,03-26,13­Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,81-26,26 323,93-296,03 Tatra banka 1,17-1,10 27,90-26,27 322,07-297,59 ČSOB 1,16-1,10 27,76-26,38­Általános Hitelbank 1,17-1,10 27,89-26,27 322,90-295,09 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! tartalomból: Mikor hasznosabb ásni: ősszel vagy tavasszal? Őszi nagytakarítás a kerti tóban Felszedte már a kardvirághagymát és a dáliagumót? Önnek is lehet téli kertje Október 22-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents