Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-01 / 226. szám, csütörtök
12 HASZNOS TANACS ■ 2015. OKTOBER 1. www.ujszo.com Hogyan kérvényezzük a nyugdíjat? 1 írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Bizto- ■ sító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájában nyújtja be. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. 2 Aki élete során több országban is dolgozott, ■ és mindegyikben fizetett nyugdíjbiztosítást, minden országból nyugdíjat kaphat a biztosítási időszak hosszának megfelelően. A kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjhatóságánál (Szlovákiában ez a Szociális Biztosító) benyújtani - ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott. A Szociális Biztosító a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjhányadot. Ha az ügyfél az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogosult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Ezenkívül a Szociális Biztosító felveszi a kapcsolatot a külföldi nyugdíjhatósággal, - hatóságokkal, és ügyfele számára onnan is kéri a nyugdíjat. A külföldi nyugdíjhányadot a biztosítottnak csak akkor kell saját magának kérvényeznie, ha olyan országban dolgozott, mely nem tagja az Európai Uniónak, illetve Szlovákia nem kötött vele szerződést a társadalombiztosításról. Aki élete során több országban is dolgozott, és mindegyikben volt nyugdíjbiztosítása, mindegyik országból igényelhet nyugdíjat. 3 A nyugdíjpénztártagoknak a 2. pillérből is jár ■ nyugdíj, az igényt elég csak a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségében benyújtani, de az 1., illetve a 2. pillérből jóváhagyható járandóság az SP-ben és a nyugdíjpénztárban külön-külön is kérhető. A nyugdíj- igény benyújtása után az a nyugdíjpénztár, mellyel az ügyfél szerződést kötött a nyugdíjspórolásról, kiállít egy bizonylatot az ügyfél nyugdíjszámláján megtakarított összeg nagyságáról. A bizonylat kiállítását követő napon az SP a pénztártagnak elküldi a központi ajánlórendszerbe (CIPS) bekapcsolódott életbiztosítók ajánlatait. A biztosítók az ügyfelek nyugdíját a megtakarított összeg alapján határozzák meg. Az ügyfél a nyugdíjkérvény benyújtásakor feltünteti, hogy a nyugdíj ajánlatokat milyen formában - klasszikus levéleben vagy elektronikus úton - küldjék el. Az ügyfélnek 30 napon belül el kell döntenie, melyik ajánlatot választja, majd fel kell vennie a kapcsolatot azzal az életbiztosítóval vagy a nyugdíjpénztárral, amelynek az ajánlatát kiválasztotta, és aláírják a szerződést a nyugdíj folyósításáról, illetve a nyugdíjpénztárral a járandóság kifizetéséről. Ha a pénztártag nem fogad el semmilyen ajánlatot, akkor a későbbiek folyamán bármikor újra igényelheti a nyugdíjat (ilyen esetben az ügyintézést elölről kezdi, új kérvényt nyújt be). Aki rokkantsági, özvegyi vagy árvasági nyug- ■ díjat igényel, igazolnia kell azokat a körülményeket, tényeket, melyek alapján a Szociális Biztosító jóváhagyhatja az adott járandóságot (szükség lehet egészség- ügyi dokumentációra, halotti bizonyítványra, születési anyakönyvi kivonatra stb.) A járadékra attól a naptól jogosult az igénylő, ■ amikor a Szociális Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt. Ha az igénylő személy éppen betegszabadsá■ gon van, s ebből kifolyólag folyósítanak neki táppénzt vagy más bérpódékot, a nyugdíj jóváhagyását csak akkor érdemes kérni, amikor kiderül, mikor szűnik meg a betegszabadság. 7 Szükséges iratok a nyug■ díj kérvényezéséhez: ■ személyazonossági igazolvány vagy údevél ■ rokkantsági nyugdíj esetében a „Prehliadka Zistovacia Kontrolná” elnevezésű kitöltött formanyomtatvány, melyet a kezelőorvosnak is le kell pecsételnie ■ igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.) ■ igazolás a katonai szolgálatról MILYEN NYUGDIJTIPUSOK VANNAK? A nyugdíjakat 2 nagy csoportra oszthatjuk: öregségi és rokkantsági nyugdíjra. Az öregséginyugdíj-rendszerből öregségi, korengedményes, özvegyi és árvasági járandóságot, a rokkantságinyugdíj-rendszerből pedig rokkantsági, özvegyi és árvasági nyugdíjat lehet igényelni. Az alábbiakban az egyes nyugdíjtípusokat ismertetjük. Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíjba vonulhat az, aki legalább 15 év társadalom- biztosítási időszakkal rendelkezik, és elérte a nyugdíjkorhatárt, ami férfiak és nők esetében egyaránt 62 év. A nyugdíjkorhatár 2003. december 31-étől emelkedik- emelkedett fokozatosan a férfiak esetében 60 évről, a nők esetében 53-57 évről. Annak a biztosítottnak, aki 2004. január 1. és 2007. december 31. között érte el a nyugdíjkorhatárt, elég csak 10 év biztosítási időszakot kimutatnia. Tíz évvel ezelőtt a nyugdíjrendszert kétpilléressé alakították át: 2005 januárjától vált lehetővé a nyugdíj-takarékosság, vagyis ettől az időponttól választhattak a biztosítottak az egypilléres, fel- osztó-kirovó és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspóroláson alapuló nyugdíjrendszer között. Több százezer ember a magasabb járandóság reményében belépett a 2. pillérbe, s idén év elejétől lehet abból is nyugdíjat igényelni. Mivel tavaly a parlament megszüntette a kötelező 10 éves takarékoskodási feltételt, a spórolásos pillérből mindenki kaphat járandóságot, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Azok az idős személyek, akik nem léptek be a 2. pillérbe, és egész életükben a Szociális Biztosítóba vezették el a járulékokat, csak az 1. pillérből számíthatnak nyugdíjra. Azok, akik beléptek a 2. pillérbe, mindkét rendszerből számíthatnak járandóságra. Korengedményes nyugdíj Korengedményes nyugdíjba mehet az a nem pénztártag, aki legalább 15 évet ledolgozott, legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, valamint a biztosító által megállapított korengedményes járandóság összege magasabb, mint a létminimum (jelenleg 198,09 euró) 1,2-szerese (237,80 euró). Korkedvezményes nyugdíjra jogosult az a pénztártag is, aki ugyancsak ledolgozott legalább 15 évet, legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, és a megállapított járandósága összege magasabb, mint a létminimum 0,6-szorosa (118,854 euró).
