Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-06 / 230. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2015. október 6.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Problémás értéktelen értékpapírok Pozsony. A lakosságnak minél előbb, lehetőleg még idén meg kellene válnia a valós értékkel már nem bíró értékpapírjaitól - figyelmeztet Miloslav Michalik, a Dlhopis társaság vezérigazgatója. A tavasszal elfogadott szabályok szerint a reális értékkel már nem bíró értékpapírok tulajdonosai idén július elsejétől jövő évjúnius 30-ig újra díjmentesen ruházhatják át részvényeiket a Nemzeti Vagyonalapra (FNM), az alap leányvállalatán, a Dlhopis társaságon keresztül. Az értékpapír-tulajdonosok csak így kerülhetik el a Központi Értékpapír-nyilvántartónak (CDCP) járó évi 12 eurós kezelési költség kifizetését. Michalik szerint azonban a Nemzeti Vagyonalap idén decemberben megszűnik, a kormány pedig még nem döntött arról, hogy jövőre milyen formában teszi lehetővé az értékpapírok átruházását. (TASR) Újabb citromdíj a bürokratáknak Pozsony. A Fiatal Vállalkozók Szövetsége (ZMPS) idén is meghirdette a legértelmetlenebb bürokratikus intézkedésnekjáró díjat, amellyel a vállalkozók életét leginkább megkeserítő intézkedésekre kívánják felhívni a figyelmet. A vállalkozók a www.byrokraticky- nezmysel.sk honlapon október végéig tehetik meg a jelöléseiket, és itt juthatnak hozzá a jelöléssel kapcsolatos legfontosabb információkhoz is. Tavaly összesen 52 jelölés érkezett. Közülük a legér- telmetlenebb döntésnek azt a határozatot választották, amely az anyagi okokból csődbe ment, vagyis eleve pénzhiánnyal küzdő vállalkozásokat arra kötelezte, hogy egy viszonylag magas díjat fizessenek ki a bíróságnak, (jasr) Nem adnák az állami bankot az OTP-nek Budapest. Az MKB 10-20%-os tulajdonrészét megtartaná a magyar állam - mondta Balog Adám, a bank elnök-vezérigazgatója. A pénzintézet minimum 51 %-át adnák még el idén. Balog szerint azt szeretnék, ha az MKB nem egy már a piacon lévő szereplőbe olvadna bele - ezzel gyakorlatilag azt üzente, nem szeretnék, ha az OTP lenne a vásárló. Ennél még konkrétabb üzenetet is küldött: szerinte az lenne a kívánatos, ha a privatizáció után a tulajdonosi körbe külföldi befektetők is bekerülnének. Ez szembe megy az Orbán- kormány korábbi elhatározásával, miszerint minél nagyobb arányú hazai tulajdont kell kiépíteni a magyar bankrendszerben. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM i VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,7402 □ Lengyel zloty 4,2449 D Cseh korona 27,122 D Magyar forint 311,90 n Horvát kuna 7,6263 n Román lej 4,4168 n Japán jen 135,07 n Svájci frank 1,0938 n Kanadai dollár 1,4735 a USA-dollár 1,1236 íti VÉTEL - ELADÁS MBANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sbsrbank 1,15-1,09 27,98-26,35 326,77-298,63 OTP Bank 1,18-1,08 28,36-25,97 327,26-299,68 Postabank 1,17-1,09 28,13-26,22Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,90-26,36 326,43-298,31 Tatra banka 1,16-1,10 27,98-26,35 325,19-300,47 ÔSOB 1,16-1,10 27,87-26,48Általános Hltal bank 1,16-1,09 27,99-26,36 326,02-297,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Üj Szóban! lói: „Kis bűneink", amelyek öregítenek Sáfrányból is megárt a sok Évente 250 gyermek születik magzati alkohol szindrómával Hajtja a játékszenvedély? Október 8-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Gondtalan pénzszórás A munkáltatók szerint az állam lobban visszafoghatná a kiadásait Peter Kažimír pénzügyminiszter jóval derűsebben látja a jövőt, miután megtudta, hogy a nagyobb adóbevételeknek köszönhetően több pénzt pumpálhat a kormánypárt választások előtti hangulatjavító kampányába (TASR-feivétei) Pozsony. Alacsonyabb deficit, csökkenő GDP-arányos állam- adósság - ezzel számol a jövő évi állami költségvetés aktualizált tervezete, amelyet tegnap az érdekegyeztető tanács is megvitatott. Az idő sürget, hiszen a kormánynak a tervezetet október 15-ig be kell nyújtania a parlamentbe. A költségvetés tegnap bemutatott tervezete szerint az államháztartás hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 1,93 százaléka lesz, ami a tervek szerint 2017-re 0,42 százalékra csökken, 2018-ra pedig már kiegyenlített költségvetéssel számolnak, ami azt jelentené, hogy az állam kiadásai nem haladnák meg a bevételeket. A pénzügyminisztérium által nyáron közzétett első tervezethez képest a jövő évi deficitre vonatkozó előrejelzés nem változott, a 2017-es és 2018-as mutató esetében azonban enyhén javult a helyzet, hiszen a nyári prognózis még 2018-ra is 0,5 százalékos deficittel számolt. Nagyobb adóbevételek „A most közzétett javaslat kidolgozásánál már figyelembe vettük a szeptemberi makrogazdasági adatokat, amelyek szerint az ország adóbevételei a vártnál lényegesen jobban alakultak” - nyilatkozta az érdekegyeztető tanács tegnapi ülését követően Peter Kažimír pénzügyminiszter. Szerinte a pozitív elmozdulás a dinamikus gazdasági növekedésnek és a növekvő foglalkoztatottságnak köszönhető, az elkövetkező években azonban a reálbérek is gyorsabban nőnek majd. Ennek köszönhetően gyorsabban csökkenhet a GDP-arányos államadósság is. Idén az adósság az ország bruttó hazai termékének az 52,8 százalékát teszi ki, ami jövőre 52,1,2017-re 51,3,2018- ra pedig 48,9 százalékra eshet vissza. A 2017-es és 2018-as időszakra ez nagyjából 1 százalékpontos javulás a nyári tervezethez képest. Beépített pónzszórás A tegnap bemutatott tervezet már számol a Fico-kabinet szociális csomagjaival is. Nagyobb összeget különítettek el például az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése által okozott adókiesések fedezésére és a A 2016-os állami költségvetés sarokszámai 2015 2016 Bevételek 14,495 14,027 Kiadások 17,479 15,997 Hiány 2,984 1,97 Az adatok milliárd euróbán vannak feltüntetve. • Forrás: pénzügyminisztérium legelmaradottabb régiók támogatására is. A gazdasági tárca költség- vetésébe beépítették a háztartásoknak visszafizetett gázdíjakkal járó költségeket, a közlekedési tárca büdzséje pedig már számol a családi házak hőszigetelési programjával is. Figyelembe vették azonban az államigazgatási alkalmazottak 4 százalékos béremelését is. A pénzügyminisztérium szerint a jövő évi költségvetés két új tartalékalappal is számol, az egyikből a jelentős beruházásokat támogatnák, a másikat a migránsválsággal kapcsolatos kiadások fedezésére fordítanák. Nem született egyezség Az államigazgatási alkalmazottak béremelését a tegnapi érdekegyeztető tanácson a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) is üdvözölte, az infrastrukturális fejlesztésekre és a lakásfejlesztésre fordított összeget azonban a szakszervezetek továbbra is alacsonynak tartják. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) megjegyzések nélkül támogatja a költségvetési javaslatot, a képviselői szerint ugyanis az előző évekhez képest jóval kevesebb kockázatot rejt a jövő évi büdzsé. A tegnapi találkozón a jövő évi költség- vetés mégsem kapta meg az érdekegyeztető tanács egyhangú támogatását. A Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) ugyanis több ellenvetése is volt. Ľuboš Sirota, a RÚZ al- elnöke szerint a Fico-kabinet nem takarékoskodik eléggé. „Látványosan nőnek az adó- ás járulékbevételek, az árak ugyanakkor nem nőnek, vagyis az államnak egyedülálló lehetősége lenne arra, hogy enyhítsen a vállalkozók terhein, és csökkentse az állami kiadásokat” - vallja Sirota, aki szerint ehelyett tovább növelik az állami alkalmazottak számát. Vita a minimálbérről A kormánynak ráadásul tegnap sem sikerült egyezségre jutnia a munkáltatók és munkavállalók képviselőivel a jövő évi minimálbérről. Míg a munkaügyi tárca az idei 380 euróról ezt 400 euróra növelné, a szakszervezetek minimum 410 eurós minimálbért követelnek, míg a munkáltatók bármiféle emelést visszautasítanak. „Az egyezség hiánya miatt a minimálbérről ezúttal is a kormány fog dönteni” - nyilatkozta tegnap Ján Richter munkaügyi miniszter. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kormány áldását adja a munkaügyi tárca javaslatára. (SITA, TASR, vív) Visszaszorult a szegénység A történelem során valószínűleg először idén csökken 10% alá a mélyszegónységben élők aránya a világban - közölte legfrissebb jelentésében a Világbank. Washington. Korábban sokáig azok számítottak mélyszegénynek, akik napi 1,25 dollárnál kevesebből éltek, a szegénységi küszöböt azonban jelenleg 1,9 dollárban határozza meg a Világbank. E szerint 2015-ben az emberiség 9,6%-a, 702 millió ember él mélyszegénységben, szemben a 2012-es 12,8%-kal, vagyis 902 millióval - írták a washingtoni székhelyű szervezet helyzetértékelésében. A helyzet javulása a szakemberek szerint a fejlődő országok gyors gazdasági növekedésének, valamint az oktatási, egészségügyi és társada(Ján Krošlák felvétele) lombiztosítási beruházásoknak köszönhető elsősorban. „Mi vagyunk az első generáció a történelemben, amely felszámolhatja a mélyszegénységet” - emelte ki közleményében Jim Yong Kim, a Világbank elnöke, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaság lassuló növekedési üteme, a pénzpiacok ingadozásai, a fegyveres konfliktusok, a fiatalkori munka- nélküliség és a klímaváltozás hatásai is akadályozhatják az ENSZ szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján elfogadott fejlesztési tervet, amely a szegénység felszámolását tűzte ki célul 2030-ig. A világ szegényeinek fele Afrikában él, ahol a lakosság 35,2 százaléka mélyszegény és ahol továbbra is rendkívül aggasztó a helyzet a Világbank jelentése szerint. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy 1990 óta kevesebb, mint felére csökkent a mélyszegénységben élők száma a világon, akkor 1,9 milliárd ember élt kevesebből napi 1,25 dollárnál, ma viszont 836 millió. (sita, MTI)
