Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-25 / 221. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2015. szeptember 25. I www.ujszo.com RÖVIDEN Két merénylet egy jemeni mecsetben Durvul a balkáni csetepaté Tegnap a magyar-szlovén határon is elkezdték a gyorstelepítésű drótakadály kiépítését A Zágráb és Belgrád között dúló gazdasági háború miatt bő 15 kilométeresre duzzadt fel a kocsisora Bajakovo-Batrovci határátkelőnél (TASR/AP) Szanaa. Legkevesebb 30-an meghaltak, amikor tegnap felrobbantotta magát két öngyilkos merénylő Jemenben egy imád- kozókkal zsúfolt húszi mecsetben. A robbantások Szanaában, az ország fővárosában történtek a muzulmánok négynapos íd al- adha nevű áldozati ünnepének első napján. Az egy éve a felkelők ellenőrzése alatt álló fővárosban többször követett el robbantásos merényleteket az Iszlám Állam szélsőséges szervezet olyan mecsetek ellen, amelyeket húszik látogatnak. (MTI) Oroszoktól kapott drónok a szíreknél Damaszkusz. Először vetettek be oroszoktól kapott, pilóta nélküli repülőgépeket a sziriai kormányerők a közel-keleti országban tevékenykedő dzsihádisták ellen. A kormánysereg legalább öt harci repülőgépet, valamint a célpontok azonosításában segítő felderítő gépeket kapott Oroszországtól. Moszkva egyéb felszerelésekkel is ellátta Damaszkuszi az Iszlám Állam (IÁ) milícia ellen. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők az IÁ szír fellegvárának számító Deír-ez-Zór és Rákká tartományban kezdik használni az orosz fegyvereket. Állítólag e fegyverek hatása kezd érezhetővé válni. (MTI) Nem telepítenek új atombombákat Washington. Washingtonban határozottan cáfolták azokat a német sajtóértesüléseket, amelyek szerint az USA új típusú atombombákat telepít az idén a nyugat-németországi Büchel település melletti légi támaszpontra. Shelley Laver, az atombiztonsági hivatal (NNSA) szóvivője úgy fogalmazott, „nincs szó semmilyen új típusú amerikai atomtöltetek telepítéséről idén” Németországba. Laver felhívta a figyelmet arra, hogy a Washington által megvalósítandó tervek szerint a 2020. pénzügyi évnél korábban nem kezdődik meg a B61 -12 típusú atomtöltetek sorozatgyártása, ezért nem fedik a valóságot azok a sajtóhírek, hogy az év végéig Németországba telepítenek ilyen atomtöltetek hordozására képes rakétákat. (MTI) Szabadulás a Boko Haram fogságából Lagos. A nigériai hadsereg 241 nőt és gyereket szabadított ki a Boko Haram iszlamista lázadószervezet fogságából az ország északkeleti részén. Nem zárható ki, hogy közöttük vannak a lázadók családtagjai is. A terrorellenes hadművelet során a katonák több mint 40 embert vettek őrizetbe terrorizmus gyanújával. A Boko Haram fegyveresei tavaly január óta legkevesebb 2000 nőt és kislányt raboltak el Nigériában. Az iszlám jog radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram hat éve vív fegyveres harcot. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Zágráb/Belgrád. Egyre durvul a szerb-horvát határzár miatti konfliktus Zágráb és Belgrád között. A szögesdrótok ellenére Magyarországra rekordszámú menekült érkezett szerdán. Szerbia nem reagál a horvát kormány legutóbbi lépéseire, arra, hogy nem engedik be a szerbiai rendszámú járműveket Horvátországba - közölte tegnap Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök. Vucsics: eszelős lépések A kormányfő szerint „a gazdasági intézkedésekre lehet válaszolni, de az őrültségre, az irracionális és eszelős lépésekre nem”. Vucsics a B92 televízió műsorában azt mondta: „azt hittük, már régen elmúlt az az idő, amikor az autóbuszra felszállva bárki azt mondhatta, hogy te, te és te, nem mehetsz tovább”. Leszögezte: a horvát polgárokat és a horvát járműveket is beengedik Szerbiába. Hozzáfűzte, azt mindenki megérti, hogy Szerbiának válaszolnia kellett arra, hogy Horvátország a migránsválsággal összefüggésben leállította a Szerbiából jövő teherforgalmat, és emiatt Belgrád megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését. Vucsics szerint az európai uniós vezetők egyértelműen megmondták, méghozzá Horvátország képviselői előtt, hogy ebben az ügyben Szerbia nem, csak Horvátország tehető felelőssé. A szerb törvényhozáson kívüli Szerb Radikális Párt arra kér mindenkit, hogy bojkottálja a horvát termékeket. Az ötletről még a parlamentben is beszéltek, de csak felszólalások szintjén merült fel a bojkott ötlete. Nagy siker lenne a szélső- jobboldali tömörülésnek, ha támogatnák a javaslatát. A két ország közötti határzár egyébként napi szinten Kolumbia békéje szempontjából döntő fontosságú bejelentéssel végződött az a havannai találkozó, amelyen a több mint fél évszázados konfliktussal küzdő dél-amerikai ország államfője és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők gerillaszervezet vezetője először ült le tárgyalni. Havanna. A kolumbiai béke szempontjából döntő fontosságú áttörés történt a Havannában zajló béketárgyalásokon: a kolumbiai elnök és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezet vezetője egyetértésre jutott a 220 ezer halálos áldozatot követelő, fél évszázada zajló fegyveres konfliktus idején történt jogsértések kivizsgálásáról, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról és az áldozatok kárpótlásáról. A történelmi fontosságúnak minősített áttörésről Juan Manuel Santos kolumbiai elnök tájékoztatta a nyilvánosságot, miután tárgyalt a gerillaszervezet vezetőjével, a gyilkosságért, terrorizmusért és emberrablásért körözött Rodrigo Londono is több millió euró kárt okoz a két balkáni államnak. Milanovic: túl sok migráns Napok óta azt kérjük Szerbiától, hogy ne árasszon el bennünket mig- ránsokkal, amíg nem történik változás, Zágráb nem enged a szerb-horvát határzárból - közölte Zoran Milanovic horvát miniszter- elnök a szerb vádakra. Kilencezer illegális bevándorló túl sok egy napra, ezen változtatni kell - mondta. „Vagy küldjék őket Magyarországra, vagy tartsák őket Szerbiában” - tette hozzá. Tegnapig már 51 ezer menekült érkezett Horvátországba, és nem csökkent a beérkezők száma az elmúlt napokban. A menekültek nagy részét már továbbszállították Magyarország vagy Szlovénia felé, de így is körülbelül 10 ezer ember várakozhat az országban. Visszatérve a határzárhoz, a horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági Echeverrivel, alias Timochenkóval. Santos úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatásról szóló megállapodás után„közel került a béke”, ez volt ugyanis az utolsó nagy akadálya a békemegállapodásnak. Santos és Timochenko abban is egyetértésre jutott, hogy fél éven belül aláírják a latin-amerikai térség utolsó gerillaháborúját lezáró végleges békemegállapodást. Santos szerint a gerillák ígéretet tettek arra, hogy a megállapodás után, hatvan napon belül leteszik a fegyvert és leszerelnek, de egyeztetések tárgyát képezi még, hogy ez hogyan zajlik majd. A kolumbiai elnök fogadkozott, hogy az ország polgárai népszavazáson mondhatnak majd véleményt a békemegállapodásról, amelyet a törvény- hozásnak is jóvá kell majd hagynia. A megállapodás részletei még nem ismertek, de az elemzők valószínűtlennek tartják, hogy a FARC vezetőit szabadságvesztésre fogják ítélni, szerintük legfeljebb korlátozni fogják azoknak a szabadságát, akiket gyilkosság, emberrablás, kínzás és drogcsempészet miatt ítéltek el. Illetékesek szerint különbíróságokat állítanak fel, és elnézően fognak bánni károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a horvát teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba. A zágrábi kormány később közölte, hogy Bosznia- Hercegovina és Magyarország felől beléphetnek a Szerbiában regisztrált járművek és a szerb állampolgárok is. A szerbek az Európai Unióval nem egyeztetett intézkedéseket vezettek be Horvátország ellen, amelyek diszkriminálják a horvát kamionokat és termékeket - hangsúlyozta a horvát kormányfő. Kiemelte, hogy Horvátországnak nem kötelessége fogadni a migrán- sokat, vissza is küldhetné őket Szerbiába, de nem teszi. Többször is megismételte, hogy Budapest és Belgrád összefogott Horvátország ellen. Milanovic utalt arra, hogy Orbán Viktor szerdán Brüsszelben azt mondta neki, hogy azért épít falat, mert szerinte ha ő nem tenné, megazokkal a FARC-parancsnokokkal, akik beismerik bűnösségüket, információkat szolgáltatnak a bűntényekről, és segítséget nyújtanak az áldozatok kárpótlásához. A FARC 1964-ben lázadt fel a központi kormány ellen, s az 50 éve dúló harcokban legkevesebb 220 ezer ember vesztette életét, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. A marxista fegyveres szervezet az utóbbi tenné Ausztria. „Ez fantázia, ez nem igaz. Erről kérdezzék meg az osztrákokat” - vélekedett. A Balkán egy érzékeny régió. Mindenki hatással van a másikra - közölte Miro Cerar szlovén kormányfő. Felajánlotta ezért, hogy közvetít Zágráb és Belgrád között és segít rendezni a konfliktust. „A jelenlegi helyzet a szlovén gazdaság számára sem kedvező”-jelentette ki. Szerdán 10 ezer menekült Tegnap a magyar-szlovén határ- szakaszon is megkezdődött a gyorstelepítésű drótakadály elhelyezése. A Tomyiszentmiklós-Pince határátkelőnél, az M70-es autóút és a szlovén A5-ÖS autópálya csatlakozásánál, illetve az attól néhány száz méterre lévő régi közúti átkelőhelynél a rendőrség és a honvédség is tevékenykedik. A helyszínen vannak az utak oldalára állítva a kerekeken mozgatható acélkapuk, a katonák a pengésdrótot húzták ki a zöldterületen. Kerítés épül a horvát és a román határon is, később dönt a kormány arról, hogy Horvátországban is bevezetik-e a teljes határzárat, mint a szerb határnál - közölte Lázár János. A magyar kormánynak az a tapasztalata, hogy a schengeni határokat azzal a határzárral lehet megvédeni, amit a magyarok a szerb határnál alkalmaztak. Ha ez nem tetszik a hor- vátoknak vagy az osztrákoknak, akkor nekik kell más megoldást javasolniuk - mondta a kancelláriaminiszter. Csak szerdán Magyarország déli határán több mint 10 ezren jöttek át - a 10 041 -es adat abszolút rekordnak számít, a szerb-magyar határzár előtti napon ugyanis 9380-an jöttek. Németország száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására -jelentette be a tiranai német nagykövetség. Berlin számos újsághirdetéssel jelezte Albániában, hogy nem fogad be menedékkérőket az államból, mivel az nem minősül veszélyes országnak. évtizedben jelentősen meggyengült a kolumbiai kormány - az Egyesült Államok által támogatott - offenzívái miatt. A kormány és a FARC között 2012 vége óta folynak béketárgyalások Havannában a konfliktus lezárásáról. A lázadókjúlius közepén 1 hónapos tűzszünetet hirdettek, majd november 20-ig, a béketárgyalások idejére meghosszabbították a fegyvernyugvást. (MTI) Kolumbiában lezárulhat a gerillaháború időszaka Megegyeztek. Középütt Raul Castro kubai elnök,a közvetítő, baloldalt Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, jobboldalt pedig Timochenko gerillavezér. (Sita/ap)
